Egyre számottevőbb a mohácsi busójárás idegenforgalmi vonzereje

Az előzetes hírek szerint közel százezer vendéget várnak a csütörtöki kisfarsanggal kezdődő, majd a farsangvasárnappal tetőző és a húshagyókeddel véget érő rendezvénysorozatra, amelyet számos kiállítás, előadás, zenei és táncműsor, valamint bőséges gasztronómiai kínálat kísér majd.

A busójárás a 18. század végétől fokozatosan formálódva vált hagyománnyá, télűző-tavaszköszöntő mulatsággá, sajátosan gyökeret verve a helyi népi kultúrában. Legendás eredete a mohácsi délszláv népcsoporthoz, a sokácokhoz kötődik, akik az éjszaka leple alatt a Dunán átkelve, ijesztő álarcokat viselve zajos kereplőikkel űzték ki a törököt a városból. A busójárás különleges rítusai bár sokban eltérnek a velencei, riói és más karneváloktól, ugyanúgy a télbúcsúztatás és tavaszköszöntés ünnepkörébe sorolhatók. A mohácsi jelmezes „alakoskodóknak”, s a velük kapcsolatos rendezvényeknek egyre nagyobb az idegenforgalmi vonzereje, országos szinten is a legnagyobb turistalátványosságnak számítanak az évnek ebben az időszakában.

A busójárás ismertsége az UNESCO által 2009-ben történt szellemi világörökségi besorolást követően határainkon túl tovább növekedett, mindehhez ráadásnak tekinthetjük, hogy 2012-től hungarikummá is minősítették. A gazdag programkínálat leglátogatottabb eseménye idén is farsangvasárnapi felvonulás lesz, amelyen 60 busócsoport mintegy 1600 tagja, maszkos busók és maskarások vesznek részt. Az utóbbiak a sokác népviseletű, arcukat fátyollal fedő „szép busók” és a rongyokba öltözött jankelék. Lesz busóavatás, farsangolás busókkal és a farsangi koporsó vízre bocsátása a Dunán. A nap végén pedig hagyományosan meggyújtják a máglyát a város főterén, a Széchenyi téren, amikor koporsóban égetik el a telet. Remélhetőleg a busók hangos kereplői, kolompjai és tülkölő kürtjei idén is végleg elűzik a hideg napokat, s meghozzák a várva várt tavaszt.

Busójáráskor, főként a farsangvasárnapi forgatagban nem sok lehetőség van a városnézésre. Viszont jó alkalom kínálkozik arra, hogy városba érkezés előtt felkeressük a Mohácsi Nemzeti Emlékhelyet, amely az 1526. augusztus 29-i csatában elesettek emlékparkja. A tömegsírokban 1700-an nyugszanak, sírjelek, kopjafák, faragott faszobrok idézik emléküket a kongatható lélekharanggal. A csata történetét az impozáns, koronát formázó kiállítóterem mutatja be.

Egy másik mohácsi program már a busókhoz kapcsolódik. Még a Koló térről induló felvonulásuk előtt érdemes megtekinteni a múzeumból és álarcfaragó látványműhelyből álló Busóudvart. A kiállításon sorakozó busóbábuk, álarcaik és egyéb kellékeik – az ördögkeréktől az ágyúig – mind a ráhangolódást segítik a mohácsi farsangolásra.