Baden-Baden - Az elegancia és a gyógyvíz

A festői szépségű város a porosz–francia háború végétől az első világháború kirobbanásáig tartó, Belle Époque (szép korszak) vagy boldog békeidő elnevezésű korszakban Európa nyári fővárosa, a gazdagok és szépek találkozóhelye volt. Ma kiváló hírű fürdőiről és kulturális pezsgéséről ismert. Ragyogó ünnepségeivel, eleganciájával és exkluzivitásával most is a nemesség és az emelkedett életstílus megtestesítője.

Bármilyen fáradtan is érkezik meg az ember Baden-Württembergbe, a látvány azonnal felébreszti. Elsőként a jólét szúr szemet. Baden-Württemberg, ahol az irodalmi német mellett ismét egyre többen beszélik az úgynevezett pfalzi nyelvet, a Német Szövetségi Köztársaság egyik leggazdagabb tartománya. Rajna-Pfalz, Hessen és Bajorország szövetségi tartományokkal határosak, délről Svájc, nyugatról a francia Elzász határolja. A Németország kertjének is nevezett terület adta a '90-es években a nemzeti össztermék 15,4 százalékát. A Rajna menti sík vidék körülbelül 20 kilométer széles sávjától eltekintve a tartomány felszíne dombság és hegység.

Konflis várakozik utasára Baden-Badenben, az arisztokrácia és a gazdagság európai fővárosában (Fotó: Klecska Ernő)

Baden-Baden jelképe a világ egyik legszebb kaszinója a hófehér üdülőben, Európa második legnagyobb opera- és hangversenyháza, a Festspielhaus, amely otthona az évente Herbert von Karajan világhírű osztrák karmester tiszteletére megrendezett Pfingstfestspiele játékoknak. A Lichtentaler Allee-n találjuk a Burda Múzeumot, amely ma a modern kultúra egyik legjobb gyűjteménye a világon. Pár utcával odébb található a Baden-badeni Városi Múzeum, a Fabergé Múzeum és a Baden-badeni Állami Műcsarnok. A lóversenyek szerelmesei a neves Iffezheim ügetőpálya miatt járnak ide – a versenyek 1858 óta az év társadalmi eseményeinek számítanak.A délnyugati részén a Fekete-erdő található: itt van a Német- Középhegység legmagasabb pontja, az 1493 méteres Feldberg is. A Schwäbische Alb a tartomány déli határától északi irányba húzódik egészen a bajor határig. Baden-Baden még ebből a képből is kiemelkedik eleganciájával és gazdagságával. Ehhez nagymértékben hozzájárulnak a luxushotelek, a Lichtenta-ler Allee három kilométer hosszú, pompázatos park- és kertlétesítménye.

A valóban festői óvárosban egymást érik a kisvendéglők és kiváló éttermek – közülük többen is román, nem ritkán magyarul is beszélő vendégmunkások szolgálnak ki. A város, bár árai a magyar pénztárcához mérten magasak, mégsem megfizethetetlen. Sokan itt foglalnak szobát azok közül, akik Stras-bourgba, az Európai Unió egyik fővárosába készülnek, vagy ott dolgoznak és inkább innen járnak át – a 60 kilométeres „ingázás” arrafelé nem számít „tételnek”.

Baden-Baden utcáin állandóan sokan vannak. Már kora reggel megtelnek a kávézók, és egészen késő éjszakáig nem is ürülnek ki. A vendégek jelentős részét a világhírű fürdők vonzzák. 2000 méter mélységből, tizenkét termálforrásnál bugyog fel a forró víz. A 68 Celsius-fokos víz szív-, vérkeringési, reumás vagy ízületi panaszok, anyagcsere- vagy a légzőszervi megbetegedésekre jó. A legnépszerűbb helyek egyike a régi római fürdő alapjaira épített modern Caracalla-Therme és a történelmi római–ír Friedrichsbad.

A tartományban az ember letelepedésének nyomai félmillió évesek. A közeli Steinjeim an der Murinál felfedezett Homo steinheimensis a maga 250 000 évével az Európában talált legidősebb leletek közé számít. A hallstatti kultúra idején a vidéket nagyrészt kelták lakták, amit számos halomsír is bizonyít. A területet később a rómaiak, majd az alemannok uralták, később a Frank Birodalomhoz, a frank és sváb hercegségekhez tartozott. A 13. század után több száz kis grófságból, birodalmi városból, egyházi területből és önálló faluból álló széttagolt terület jött létre, amely a napóleoni háborúkig így is maradt. A tartomány 1871-re vált a Német Birodalom részévé. 1919-ben itt már demokratikus alkotmánya volt.

Baden-Württemberg „nagy” címerén három járó oroszlán látható, a háttere aranyszínű. Ez a Stauf-ház és a sváb hercegek címere volt. E címer fölött vannak a tartomány hat történelmi részének címerei, amelyből létrehozták a mai Baden-Württemberget. Ezek közül Baden és Württemberg címere nagyobb, mint a másik négy címer. Az egész címert a badeni griff és a württembergi szarvas tartják.