2011.10.06. 12:53
Borkóstolás után erdei kisvasút
Lapcsoportunk szeptember elején útjára indított, nyolcfordulós turisztikai nyereményjátéka, a geocaching a félidejéhez érkezett. A negyedik állomáson, a határ menti Letenyén ismét bebizonyosodott, hogy egy izgalmas kirándulásra mindig kaphatóak olvasóink, hiszen ezúttal közel 400 versenyző vállalkozott a kalandos túrára.
A szokatlanul meleg októberi napsütésben már a hivatalos, tíz órai pecsétosztás előtt fél órával ötvenfős társaság várakozott a letenyei Szapáry– Andrássy-kastély és a városi könyvtár parkjában. Munkatársaink nem is választhattak volna jobb helyet magunknak, mint a tavaly egy internetes szavazáson az Év fája címet elnyert 500 éves platán hűs árnyékát. Itt osztották többek között az éttermi kedvezményre is feljogosító kuponokat, de a játékban részt vevők szintén ezen a ponton gyűjthették be az izgalmas négymegyés (Zala, Vas, Veszprém, Fejér) játék pecsétjeit. A hostessek nem unatkoztak, hiszen szinte percenként regisztrálták az érkezőket. Többen sorozatban már a negyedik jelüket gyűjtötték be, amivel a szabályok értelmében biztosan esélyük lesz megnyerni az értékes ajándékok valamelyikét.
- Valóban nagyon csábító az ajándékok sora, de mi a kirándulás nagyszerű élménye miatt kerekedtünk fel hétről hétre - mondta a tízfős zámolyi csapatot vezető Dóka István. - Ilyenkor több család utazik együtt, s a gyerekek mellett mi, felnőttek is olyan helyekre juthatunk el, amelyeket elképzelhető, hogy soha nem fedeznénk fel. Ennek egyszerű oka van, soha nem jártunk itt. A Pannon Lapok Társasága (PLT) szerencsére segített abban, hogy mi a legszebb helyekre jussunk el.
Hasonlóan vélekedett erről a zalaegerszegi Bicsák Róbert és családja, akik már nem először jártak Letenyén, ám legtöbbször a horvát tengerpart felé tartva csak átsuhantak a városon.
- Évek óta járjuk az országot, sőt, a geocaching sem ismeretlen fogalom számunkra, rendszeresen követjük a koordinátákat - mondta Róbert. - Ha egyszer valaki elkezdi, biztos vagyok benne, hogy nem lehet abbahagyni. Róbert a platánfa tövében állva még hozzátette: a kastélypark csodaszép így ősszel, sőt, éppen a közelmúltban elhunyt Makovecz Imre által tervezett könyvtár épületére is méltán büszke lehet a város. A fából épült, félgömb alakú, de héjszerkezetes tetővel borított érdekes bibliotéka valóban minden látogatót lenyűgözött. Ahogy a parkban álló Szapáry–Andrássy-kastély is, amely szintén a határ menti település éke.
A turisztikai kincskereső játék résztvevői nehezen is hagyták el a platánfa hűsét, de végül az újabb izgalmas kaland, az erdei kisvasút kedvéért folytatták az útjukat. A Letenyéhez közeli festői szépségű Kistolmács településről induló apró, nyitott szerelvény vonzó zalai tájak és dombok között kanyargott. Ezzel párhuzamosan a várostól északnyugati irányban Molnár Ferenc, a letenyei szőlő- és gyümölcstermesztők egyesületének elnöke a néhány éve felújított öreghegyi tájpincénél várta a látogatókat.
- Az első vendég, a nagykanizsai Hári András és felesége, Györgyi 2011 város borát, egy palack zenitet kapott ajándékba - kezdte Molnár Ferenc. - Természetesen a többi túrázó sem maradt szomjan, ugyanis megkóstolhatták a finom cserszegi fűszerest, a királyleánykát és a rizlingszilvánit.
Azonban annak sem kellett elkeserednie, aki autóval érkezett, hiszen mézédes szőlőből csemegézhetett. Itt, messze a város zajától, a nyugalom szigetén találkoztunk a 70 éves ajkai Káldi Gézával, aki ezúttal autóbusszal érkezett.
- Tavaly 3995 településen jártam kerékpárral, de most a sokkal kényelmesebb buszt választottam – mondta a még mindig fiatalos Géza bácsi. Ölvegyi Istvánék arról a vidékről jöttek, ahonnan én, így betársultam hozzájuk, s ezek szerint velük is megyek haza. A PLT játéka nemcsak kiváló kirándulási lehetőséget adott, de nagy baráti társaságokká formálta a csoportokat.
Ezt Ölvegyi István is megerősítette, hiszen, mint azt elmondta: a geocaching révén az ország különböző pontjairól érkezők egy helyen találkoznak, koccintanak, ebédelnek és beszélgetnek, sőt, ahogy az utóbbi példa is mutatja, könnyedén barátságok születhetnek.
- El kell ismerni, fantasztikus ötlet volt a játék, s az a legjobb, hogy további négy fordulón át élvezhetjük a társaságot - ezt már a szintén ajkai Martonné Tóth Máriától hallottuk, aki férjével és egy másik házaspárral mindegyik fordulón indult.
Ugyancsak a lelkes túrázók közé tartozik a szentgotthárdi Németh Ferenc és felesége, Katalin. Szerintük a Dunántúl annyi szépséget rejt, amit pusztán hasraütésre nem lehet felfedezni.
-Ebben segít a geocaching, és a kedvünket még tovább javítják az értékes nye- remények – mosolygott Ferenc. - Nagykanizsán töltöttem a gyermekkorom nagy részét, számomra szinte minden épülete emlékeket őriz. A borkóstolás hamar meghozta a turisták étvágyát, így az útjuk a nagykanizsai felfedező út előtt a sormási István Hotelbe vezetett, ahol az ínycsiklandó zalai specialitások mellett számos ételkülönlegességből is féláron választhattak.
- Minden tökéletesen alakult, Letenye gyönyörű, a táj lenyűgöző, az étel pedig nagyon finom – összegezték a napjukat a büki hölgyek, Asbóth Beáta, Nagy Istvánné, Nagy Eszter és Nagy Szilvia. A rácalmási Szabó házaspár minden fordulóra egy Suzuki V-Strom motor nyergében érkezett. Mint azt a férj, Gyula elárulta: az országos tökfesztivált hagyták ott a geocaching miatt.
Miután mindenki jóllakott, a kincskereső játék Nagykanizsán folytatódott, ahol a Magyar Plakát Házban és a Kiskastélyban különféle témájú kiállításokat tekinthettek meg a résztvevők. Ezután a kisrécsei Kendlimajor Művészeti Akadémia tárlatával ismerkedhettek meg, míg a gyermekes családokat a Czinki Nosztalgia Parasztudvar kisállat-simogatója várta.
Képek a zalai túráról itt!
A nászéjszakák borának hazája
Ezen a hétvégén hazánk legkisebb borvidékére hívjuk a kincskeresőket. Oda, ahol az a legenda járja, hogy aki a hegy nevezetes levéből, a juhfarkból kortyint a nászéjszakáján, annak bizony fiúgyermeke születik. Persze, azért nemcsak az ifjú házasoknak érdemes ellátogatniuk a páratlan panorámát is nyújtó vidékre, hiszen van itt élmény kicsiknek és nagyoknak egyaránt. Amellett szállás- és vendéglátó hely is akad. Remek kaland és igazán nem nagy fáradság felkeresni a magát ügyesen álcázó várromot. Csak messziről vagy közvetlen közelről látható ugyanis, viszont szép panorámát kínál. A fekete bazaltlépcsőkön állva kitárulkozik előttünk a szelíd pannon táj, ellátunk egészen Badacsonyig. Ott vannak a távolban a balatoni tanúhegyek. Aztán ott van a közelben a hegytetőn álló kilátó és az István-szobor, útközben pedig összeszámolhatjuk a hegyoldalban őrködő romantikus kis kápolnákat. A turistaút elvisz a Kinizsi-sziklához is, amelyre ülve a legenda szerint Kinizsi Pál is megpihent, amikor először felgyalogolt a várához.
Fok: É 47.14157o K 17.36667o Fok-perc: É 47o 8,494´ K 17o 22,595´