Egy falu, melyet a kötődések tesznek élettelivé - Úrkút egy igazán komfortos hely

Története tehát több száz évre nyúlik vissza. Mostani arculatát a helyiek összetartása formálta, akik mindent megtesznek azért, hogy a település igazán szép és élhető legyen. A fejlődés, a mesés természeti környezet és a falusiak kedvessége együttesen vonzóvá teszik a települést, akár látogatóba jön valaki, akár élni szeretne benne.

A község polgármestere Fülöp Zoltánné, Anikó már a második ciklusát tölti elhivatottan a falu vezetésével. Várpalotai születésű, de nem bánja, hogy a férjét követte anno a bakonyi településre. Szerinte Úrkút egy igazán komfortos hely.

-A falu csendes és nyugodt, a környezet pedig szép, ez megbízható életteret nyújt azoknak, akik szeretnének elszakadni a panel-rengetegből vagy a nagyvárosi élet felfokozott ritmusából. Éltem már több helyen is, minden helynek van előnye és hátránya, de Úrkút számomra ideális lakókörnyezet a csodálatos természeti adottságok és a helyiek kötődése miatt – fogalmazta meg a faluval kapcsolatos érzéseit Fülöp Zoltánné.

A polgármester pályafutásának kezdete óta törekszik a község folyamatos fejlesztésére, szebbé tételére. Fejében mindig vannak új célkitűzések és tervek, de a pályázatok mellett a falu kulturális, közösségi élete is fontos számára, mivel szerinte akkor lesz kellemes és élhető egy község, ha a komfortérzet növelésén túl az emberek mindennapjai is jól telnek benne. Ezt pedig programokkal, közösségi élményekkel lehet erősíteni.

-Sváb falu révén a hagyományok ápolására nagy hangsúlyt fektetünk. Óvodánk és iskolánk is nemzetiségi szellemben fejleszti a gyerekek képességeit. A község vezetésével, kulturális szakembereivel, plébánosával és pedagógusaival arra törekszünk, hogy Úrkút minden polgárát bevonjuk a programokba, amelyeken a családi szellem és az összetartozás érzése, miszerint egy közösség vagyunk, megvalósulhat – mesélte Anikó.

A polgármester büszke, hogy a faluban minden ellátás biztosított. Az orvosi és a fogorvosi rendelőn túl könyvtár, közösségi ház, sportpálya és sportcsarnok is áll a helyiek rendelkezésére. Igaz a lakók helyben történő foglalkoztatását nem tudja a község teljes mértékben önállóan biztosítani, ezért sokan Ajkára, Veszprémbe és a nyelvismeret miatt külföldre mennek dolgozni. Ennek ellenére a település vonzó a helyiek számára. A kötődés erős, a többség nem költözne el. Aki a munkája vagy tanulmányai miatt mégis kénytelen, az is gyakran hazatér a család és a közösség nagy örömére.

A falu lakói jó kapcsolatot ápolnak a környező településekkel is. Vidékről sokan látogatnak ide az Őskarszt, - melyet 2013-ban az Év Földtani Értékének nyilvánítottak, - és a Kéktúra útvonalak miatt. A mangánbánya és a Kab-hegy közelsége szintén csábító a túrázok számára, akik közül sokan nem is tudják, hogy mi Úrkút eredete. A falu határában található kút és az abból ivó vadász uraságok keresztezéséből alakult ki név, még a település létrejötte előtt.

Többek között ilyen érdekességeket is tartalmaz Rostási József Úrkút története című könyve. Az idős úr máig a faluban él, a helyiek őt tekintik a község élő történelemkönyvének. Számára a falu nemcsak a szülőföldet jelképezi, hanem magát az életet, egy szerves létezési formát, amelynek érdemes a része lenni. Hetvenhat évesen máig aktív tagja a közösségnek, szerinte csak így érdemes csinálni.

-Az ember minél korosabb, annál inkább érdekli a családtörténete, az élőhelyének eredete és úgy összességében a múlt, de a jelenről sem szabad elfelejtkezni. Fiatalkorban ez még nem fontos, nekem sem volt az. Mikor elhatároztam, hogy megírom a falu történetét, az motivált, hogy a községnek a későbbiekben legyen egy hiteles forrásokkal alátámasztott képe a múltról, mert korábban nem létezett ilyesmi. Hat évet szántam a könyv elkészítésére az adatok feldolgozásával és az utánajárással együtt. Akkor felmerült bennem a kérdés, hogy érdemes volt-e ilyen fába vágnom a fejszémet, de azóta tudom, hogy jó döntés volt, hiszen így nem csak emléket állítottam a szüleimnek és a korábbi generációknak, hanem segítséget is az utókornak – révedt vissza a múltba Józsi bácsi, aki szerint a jelen viszont felelősségérzetet ad, hogy tovább kell élni, mégpedig jól.

A férfi élete egy részét más városokban töltötte, de a szíve mindig visszahúzta a településre. Szabadidejében hazajárt a szüleihez, nyugdíjas éveire végül úgy döntött visszaköltözik szeretett falujába a feleségével. Mindketten úrkúti származásúak és a helyi kulturális körben ismerkedtek meg évtizedekkel korábban. Józsi bácsi kiemelte, hogy régen is a falu aktív tagja volt, de ez ma sincs másként.

-Fiatalként sok mindent éltem át a községben, a helyi emlékezet és az évek történései rám rakódtak. Ez az én természetes közegem, ami nem csak szép, de jó levegőjű is.  Úrkút mindig vonzóerőt jelentett számomra a maga adottságaival, ez a szülőfalum, ezért tartozok neki annyival, hogy ápolom a hagyományait. Benne vagyok máig a falu kulturális életének sűrűjében. Ha úgy érzem, hogy tehetek valamit a közösségért, akkor élek is a lehetőséggel. Mások is számítanak a munkámra, én pedig azt szeretném, hogy az unokáim is jól érezzék magukat benne. A falu jövőjét ugyanis a gazdasági viszonyok mellett az emberek közötti kapcsolat határozza meg leginkább. Csak a jó hangulatú helyek lehetnek életképesek, úgy gondolom, Úrkút közéjük tartozik – emelte ki Józsi bácsi.

Kovács Mihály a község plébánosa hasonlóan vélekedik, aki szerint a helyiek nagyon segítőkészek, összetartóak. A pap 1988 szeptembere óta látja el helyben a hitélettel kapcsolatos teendőket.

-Engedelmességet fogadtam, a püspök helyezett ebbe a faluba. Előtte fogalmam sem volt róla, hogy hol van a település. Már a kezdetektől jól érzem magam itt. A helyiek befogadtak, jó a kapcsolatom velük. A szertartásokon túl a falusi rendezvényeken is részt veszek. Legközelebb a női karral megyünk zarándokútra. Az úrkútiakat a jó szívűség és a jó szándék vezérli. Összetartó közösség ez, a helyiek mindig segítenek, a kéréseimet sem utasítják el. Legutóbb rengeteg adomány jött össze a helyiektől, amit csak két fordulóval tudtam elvinni a rászorulóknak – mesélte az atya.

Az ifjúsági kórus is sikertörténet a faluban. A pap elmondása szerint régen csak fiatalok jöttek, mostanra viszont már az idősebbek is meghallgatják a próbákat. Sőt mi több, az ismert dalokat közösen éneklik a kórussal. Az együttműködés nem csak a programokon, hanem a falu központjában található dobozgyárban is megszokott, ahol a munkások többsége megváltozott munkaképességű, a színes papírtárolók mégis gyorsan készülnek az összeszokott csapat keze alatt.

-Harmincnégy embernek tudok munkát biztosítani, akik közül huszonnégyen megváltozott munkaképességűek. Díszdobozokat és csomagolási alapanyagokat készítenek az emberek a műhelyben. Örülök, hogy sikerült nekik helyben megélhetési lehetőséget biztosítanom –mondta a dobozgyár tulajdonosa, Rieger Tibor, aki szintén gyermekkora óta, azaz negyvenhét éve a falu lakója.

A férfi szerint, aki ide született az itt is marad, mert a környezet és a természetközelsége megragadó. Szerinte élhető a falu, annak ellenére is, hogy egyre kevesebben művelnek földet és tartanak állatokat a községben.

-Egyre jobban hasonlítunk egy kertvárosra, mint egy falura, de ez nem baj. Az emberek ismerik egymást és ez jó. Én nem tudnám elképzelni az életemet máshol, pedig az iskolás éveket Székesfehérváron és Győrben töltöttem. Nem cserélném el az itteni nyugalmat másra –zárta gondolatait Rieger Tibor.