Tudomány

2015.11.27. 09:25

Szeszélyes az időjárás? Éghajlatváltozás!

Sorozatunk folytatásaként dr. Molnár Ágnes, a Pannon Egyetem föld- és környezettudományi tanszék tudományos főmunkatársának gondolatait adjuk közre a klímaváltozásról.

Sokunk mindennapos megfigyelése, hogy manapság az időjárás gyakran nem olyan, mint amilyenre gyerekkorunkból emlékezünk, vagy amiről az iskolában tanultunk. Ráadásul szélsőséges időjárási események is mintha egyre gyakrabban fordulnának elő! De tényleg kimutathatók a változás jelei, és ennek valóban az éghajlatváltozás az oka?

Az éghajlatot – a beérkező napenergián kívül – földünk különböző tartományai, a légkör, a szárazföldek, az óceánok, a bioszféra és a jégtakaró együttesen alakítják, rendkívül bonyolult folyamatok során. Az éghajlatot bolygónk története során számos tényező befolyásolta (pl. a naptevékenység, vulkánkitörések). Az utóbbi egy-kétszáz év alatt azonban az emberi tevékenység is részt vesz az éghajlat alakításában.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai alapján a kutatók kimutatták, hogy Magyarországon az évi középhőmérséklet a múlt század elejétől majdnem 1 Celsius-fokot emelkedett, ráadásul a melegedés üteme az utóbbi évtizedekben jelentősen fel is gyorsult. Ezt jelzi az is, hogy a mérések kezdete óta (110 év) a tíz legmelegebb év közül hét(!) a 21. században következett be. Az éghajlat megváltozásának másik árulkodó következménye a szélsőséges időjárási események gyakoriságában, intenzitásában bekövetkező változások, amelyek a huszadik század második felében ténylegesen felerősödtek. A mérési adatok azt mutatják, hogy a meleg extrém időjárási helyzetek gyakoribbá, míg a hideg szélsőségek ritkábbakká váltak. Országos átlagban az utolsó 30 év alatt 10–15 nappal több nyári napot regisztráltak (maximum-hőmérséklet nagyobb, mint 25˚C), míg 13-mal kevesebb napon süllyedt fagypont alá a hőmérséklet. A hőmérséklet-változás mellett 110 év alatt mintegy 7 százalékkal csökkent csapadék mennyisége, főként a tavaszi és őszi évszakokban. A nyári csapadék mennyisége ugyan kismértékben növekszik, de ez nagyrészt intenzív záporokhoz köthető. Általában a csapadékos napok száma csökkent, míg a száraz időszakok hosszabbak lettek. A szélsőségesen meleg és csapadékszegény időjárás egyik legközismertebb következménye az aszály kialakulása. A hosszabb távú elemzések szerint az aszályok gyakorisága, hossza és súlyossága is növekszik az utóbbi évtizedekben.

Az éghajlat melegedésének az emberiségre gyakorolt negatív hatásai sokrétűek. A gyakoribbá váló extrém magas hőmérséklet szárazsággal, aszállyal párosulva vízellátási, élelmiszer-előállítási és -raktározási, energiarendszer-beli krízishelyzeteket okozhat. A fajok elterjedési területe megváltozik, romlik az ökológiai rendszerek megújuló képessége, betegségekkel szembeni ellenállása. A melegebb időjárás elősegíti a kórokozó-hordozók elterjedését, az allergén növényfajok pollentermelődésének fokozódását. Az aszály és a szélsőséges hőmérsékletű időszakok kihatnak a mezőgazdasági, főként a gabonatermelésre. A gabona korai kényszerérését, a termés mennyiségének csökkenését, minőségének romlását idézhetik elő. A melegedés kedvez a növényi kártevők szaporodásának, általános elterjedésének, ezért hazánkban is várható új növényi kórokozók és kártevők megjelenése.

Mindez arra utal, hogy komoly, az egész emberiségre kiható jelenségről van szó. Ennek megfelelően kell az éghajlatváltozás kérdésével foglalkoznunk, és nemzetközi összefogással a szükséges intézkedéseket megtennünk.

A sorozatot szerkeszti

Dr. Tóth József ny. egyetemidocens

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!