Dr. Sisák István: A talaj vízháztartására is hatással van az éghajlatváltozás

Éghajlatváltozásról szóló cikksorozatunk következő részében a mai műszaki lehetőségekről Sisák István egyetemi docenssel beszélgettünk.

A kutatások szerint a globális klímaváltozás miatt az átlaghőmérséklet enyhén emelkedik, de ennél még fontosabb, hogy a szélsőséges időjárási helyzetek gyakorisága nő (aszály, felhőszakadás, extrém hideg vagy forró periódusok). Ez sajnálatos módon felerősíti a talajdegradációs folyamatokat is.

A talajok állapotán kevéssé észrevehető, de gazdasági kihatásában nagy jelentőségű, hogy az éghajlatváltozás maga után vonja a talajok vízháztartásának megváltozását. Az emelkedő hőmérséklet és a csökkenő, vagy ritkábbá váló csapadék hatására nő a talaj felszínéről elpárolgó és a növények által elpárologtatott víz mennyisége, csökken a talajba beszivárgó és az ott tárolt víz, nő az aszályérzékenység. Ezt úgy képzelhetjük magunk elé, hogy a gyökerekkel átszőtt talaj tárolni tud egy meghatározott mennyiségű vizet, ami a növények számára felvehető. Ha kevesebb víz kerül ebbe a tározóba, az gyorsabban el is fogy. Éppen ezért Magyarországon a termés elsősorban ennek a felvehető víznek a mennyiségétől függ, hiszen a műtrágyázás következtében növényi tápanyagokkal (nitrogén, foszfor, kálium) kielégítő mértékben ellátott a legtöbb talajunk. A kedvezőtlen változások a talaj, mint termelőeszköz használati értékét csökkentik legelőször.

Dr. Sisák István egyetemi docens
Fotó: archív

Vannak azonban a talaj állapotába bekövetkező rossz irányú változások is, ezeket nevezzük talajdegradációs folyamatoknak. Ha ezek bekövetkeznek, a talaj funkcióiban (használati értékében) további romlás állhat be. Az egyik legmarkánsabb változás, hogy a talaj humusztartalma magasabb hőmérsékleten csökken, és ez a talaj szerkezetének a leromlását hozza magával, ugyanis a magas humusztartalom a jó vízállóságú, nem szétiszapolódó porózus szerkezet egyik legfontosabb biztosítéka. A túlzott művelés, a túl gyakori szántás és tárcsázás felerősíti a szerkezetromlást.

További degradáció is bekövetkezhet. Száraz időszakokban a szélerózióra (deflációra) való hajlam nagyobb lesz, mert a növényzet gyérebb, tehát a talajfelszín jobban ki van téve a szél hatásának, a leromlott szerkezetű talaj szemcséit pedig könnyebben felkapja egy-egy széllökés.

A túlzott művelés, a túl gyakori szántás és tárcsázás felerősíti a szerkezetromlást
Fotó: Stiger Ádám

A ritkán, de nagy erővel és hirtelen lezúduló csapadék vízeróziót okozhat. Ennek kockázatát ugyanúgy növeli az alacsonyabb humusztartalom, mint a száraz időszakban a szélerózióét. Szélsőséges esetben a vízerózió árkok és vízmosások formáját ölti, ami már akadálya a normál művelésnek. Nagyon sok esetben a vízerózió hatásai kevésbé látványosak ott, ahonnan a talaj lemosódik, a mezőgazdasági táblán. Sokkal nagyobb lehet a kár az utak, árkok és halastavak iszappal való elborítása következtében, esetenként házak és pincék elöntése is bekövetkezhet akár közvetlen életveszélyt is okozva.

Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy a klímaváltozás a talajok állapotában is messzeható változásokat okozhat.