Melyik lehet a járható út? Az atomenergia és a megújuló közül választhatunk

Civilizációnk léte az energiától függ. Minden, amit használunk, energiával működik, a gépjármű, a tévé, a fűtés, az ivóvíz-szolgáltatás, de még ez az újság is energia befektetésével jött létre. A földön az energia jelentős részét (81,5 szazlékát) fosszilis, nem megújuló energiahordozók elégetésével állítjuk elő. Ezen erőforrások közös jellemzője, hogy elégetésük során jelentős mennyiségű széndioxid kerül a levegőbe. Minden kWh elhasznált energiánk gázerőmű esetén 0,6 kilogramm, szénerőmű esetén egy kilogramm szén-dioxidot juttat a légkörbe.

Mai ismereteink szerint nagy valószínűséggel ki lehet jelenteni, hogy az utóbbi időben világszerte tapasztalt szélsőséges időjárási jelenségek a klímaváltozás első kézzelfogható jelei. A klímaváltozást pedig a több más gázzal együtt a légkörbe kerülő szén-dioxid váltja ki. Ezek alapján összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy szinte minden kW elhasznált ener-giával a klímaváltozást siettetjük.

Sokan erre csak megvonják a vállukat, mondván, energiára szükség van; ha lekapcsoljuk az áramot, elzárjuk a vizet, milyen életünk lesz. Ebben pedig teljesen igazuk van. Kijelenthetjük: energiára szükségünk van. Nem ilyen egyszerű viszont, hogy miből nyerjük az energiát. A fosszilis energiahordozók – mint láthattuk – károsak, és éppen azt a civilizációt veszélyeztetik, amelyiket éltetnek. Két út marad előttünk: az atomenergia és a megújuló energiák. A két út közül a lakosság számára inkább ez utóbbi járható.

Napjainkban egy német, francia vagy éppen finn család házában vendégeskedve, szinte biztosan ott találjuk az udvarban vagy a tetőn a nap-elemet. Ha rákérdezünk arra, hogy miért költöttek rá, a következő választ kapjuk: ez a mi nyugdíjbiztosításunk. Egy napelem 10–15 év alatt visszahozza az árát, majd a következő 15–20 évben gyakorlatilag ingyen biztosítja számunkra az áramot. Ez hazánkban éves szinten 70– 200 000 forintot jelent egy családnak, azaz egy családi házra szerelt napelem 1–4 millió forint nyereséget hoz tulajdonosának (mai áron számolva). Ezenkívül kívül egy-egy rendszer több mint 50 tonna szén-dioxid-kibocsátástól is megóvja a világot.

A megújuló energiák használatának egy másik lehetősége, hogyha hazánk egyik kiemelkedő adottságát, a Föld hőenergiáját használjuk ki. Bár a geotermikus hőtermelő rendszerek Veszprém sziklás talajába ritkán telepíthetőek gazdaságosan, Magyarország nagy részén gyorsan megtérülő, környezetbarát megoldásként jöhetnek szóba a gáz- vagy villanyfűtés kiváltására.

Természetesen azok sem tehetetlenek, akik olyan házban laknak, ahol nincs lehetőség, nincs hely valamilyen megújuló energiaforrás kihasználására. Ebben az esetben csak a környezetvédelem egyik fő szabályát tartsuk szem előtt: a legkörnyezetbarátabb energia, amit nem használunk el, ezért meg sem kell termelni. Azaz, ha környezetbarát életet akarunk élni, akkor csökkentsük az elhasznált energia mennyiségét addig, amíg az nem okoz kellemetlenséget az életünkben. Ne járassuk feleslegesen elektromos berendezéseinket, szigeteljük le lakásunkat, okosan szellőztessük szobáinkat. Bármelyik lehetőséget választjuk is, azzal mind a családunk, mind a környezetünk jól fog járni.