Megyénk a klímahatások tükrében

Egy veszprémi hotelben tartott kétnapos workshop keretében rávilágítottak arra is, mennyire lehet hatással az éghajlatváltozás a természeti értékek és a zöld övezetek érzékenységére, a vízgazdálkodásra valamint az emberi egészségre.

Hogy az éghajlatváltozás lehetséges negatív hatásaira időben felkészüljenek, 2014-ben két magyar város, Veszprém és Szekszárd képviselői, neves hazai és nemzetközi kutatókkal és egyetemekkel kiegészülve egy több éves programba kezdtek. A csapatban helyi döntéshozók éppen úgy helyet kaptak, mint például vízügyi, erdészeti, mezőgazdasági szakemberek, orvosok, pedagógusok vagy szakértő civilek. A helyiek munkáját olyan nemzetközi intézmények is segítik, mint többek között az Oxfordi Egyetem, vagy a Dán Meteorológiai Intézet.

dr. Pintér Lászlóval a magyarországi program vezetőjével, a Közép Európai Egyetem Környezettudományi és Környezetpolitikai tanszékének tanárával, volt és várhatóan leendő veszprémi  lakossal beszélgettem, aki rávilágított a kutatások során eddig elért eredményekre.

- Vajon megjósolható-e a klímaváltozás szerepe a jövőben? És ha igen, tudunk-e rá hatni, hogy a legkedvezőtlenebb előrejelzéseket elkerüljük?

-A projekt célja az, hogy segítsen megérteni az éghajlatváltozás következményeit a tudomány által jelenleg szélsőségesnek, de nem elképzelhetetlennek tartott klímaforgatókönyvek alapján, illetve megvizsgálni, hogy a projekt során létrejött tudás hogyan tud beépülni és hatékonyan érvényesülni a döntéshozatalban és gyakorlatban.

dr. Pintér László projektvezető a klímahatások Veszprém és Tolna megye sajátos, kivetődő  érzékenységeit emelte ki a kutatások területén. Fotó: Gombai Gellért

- Miképpen esett a kutatások és tanulmány fókuszába a két megyeszékhely, Veszprém és Szekszárd?

- Hasonló jellegű klímaérzékenységgel foglalkozó projektekben gyakran csak a legnagyobb és legjobban ismert városokról van szó. A kis– és középméretű települések, megyeszékhelyek lehetőségei nem ugyanazok, de az éghajlatváltozással kapcsolatos kétségeik és kérdéseik ugyanúgy valósak, mint egy nagyvárosban. Mindkét település elég aktív volt a klímavédelem területén, volt egy elültetett mag, és veszprémiként magam is láttam a kérdés fontosságát, nemcsak a település, hanem a megye vonatkozásában is. A két város érintettjeivel folytatott széleskörű konzultáció alapján Veszprém és Tolna megyében a legfontosabb kérdés az lett, hogy a várható klímaváltozásnak a két megyében milyen hatása lehet a vízre, az egészségre, a területhasználatra és ezen keresztül a mezőgazdasági termelésre.

–Megyei viszonylatban milyen előnyeink lehetnek a kutatás alapján?

- Bár a projekt még két évig zajlik, ezért végleges eredményekre várni kell, az úgy tűnik mindenképpen előny, hogy Veszprém megyében van egy viszonylag kialakult, többnyire elfogadhatóan működő intézményi struktúra. Gondolok az úthálózatra, az energiaellátásra, az egészségügyre és az oktatási rendszerre. Bár tudjuk hogy vannak problémák, globális összehasonlításban a helyzet nem rossz és további beavatkozásokkal javítható. Ebben a tekintetben Veszprém megye elfogadhatóan áll, főleg  Észak-Magyarország, vagy az Alföld egyes részeihez képest. A másik előnyünk mind a városban mind a megyében található természeti értékek és természeti tőke. A növénytakaró, a talajviszonyok, vagy akár a vízellátás szempontjából gazdagok vagyunk, ugyanakkor természetesen azt is látni kell hogy mindegyik tényező sérülhet, különösen ha az éghajlatváltozás valamelyik szélsőségesebb forgatókönyv irányába fordul.

- A turizmus, a természetjárás tekintetében milyen ráhatások várhatóak Veszprém megye jövőképére?

- Veszprém megye az ország egyik igazi gyöngyszeme, kiemelt turisztikai övezet. Gondoljunk csak az Országos Kék Túra útvonalára, amely közel 200  km hosszában halad végig a megyén, a Balaton nyugati medencéjétől a Magas-Bakonyon át, tájvédelmi körzetek és igazán különleges történelmi és kulturális értékek között. A Balaton-felvidék egyes részeiben megvan a potenciál a Világörökségi cím elnyerésére, de a kiemelt üdülőövezetek és a borvidékek általában is figyelemre méltóak a jövőbeni fejlesztési lehetőségek szempontjából, amennyiben azok nem károsítják a táj szerkezetét és a környezet állapotát. A klímaváltozás természetesen ezekre az övezetekre is nagy hatással lehet. Ezt tudjuk már a Keszthelyi hegység esetéből, hiszen ott az elmúlt időszakban nagyon intenzív erdőpusztulás zajlott, ahol az erdészet kénytelen nagy területeken kényszervágást végezni, hogy csökkentsék az erdőtűz kockázatát, amely jelentősen megváltoztatja annak a régiónak a területi potenciálját. A természeti értékekben gazdag megye előnye elsősorban a turizmusban, a turisztikában érvényesül, fontos tehát hogy az éghajlati viszonyok változása közepette is meg tudjuk őrizni ezeket az értékeket és ezen keresztül a vendégeket.

- Mit tanácsol , milyen módon tudnak a polgárok  hozzájárulni a klímaváltozás folyamatának mérsékléséhez?

- Az éghajlatváltozás közös problémánk, tehát minden kis hozzájárulás számít. Magán háztartásokban is nagyon fontos, hogy a éghajlatváltozásért nagyrészt felelős kibocsátásokat csökkenteni tudjuk. Itt elsősorban a szén-dioxid kibocsátás csökkentésére gondolok, amelyet egy átlagpolgár a saját háztartásában az energia felhasználásával, a felesleges fogyasztás elkerülésével, a takarékossággal tud befolyásolni, aminek tehát nem csak anyagi hanem környezeti előnyei is vannak. A másik szempont pedig az alkalmazkodás. A klímaváltozás egy olyan folyamat, amelynek nagy a tehetetlenségi ereje és az ebből eredő kockázat. A folyamat végét még nem látjuk, de az világos hogy a már zajló változások lelassításához és jövőbeni megállításához ma kell tennünk. Amíg a folyamat tart, egy sor eddig sem ismeretlen, de várhatóan intenzívebbé váló kockázati tényezővel számolni kell, például hőhullámokkal és erősebb viharokkal valamint az ezzel járó hevesebb esőzésekkel. Fontos, hogy a társadalom érzékenyebb tagjaira, mint például a gyerekekre és az idősekre odafigyeljünk. Ezek azok a dolgok, amelyekért az egyszerű, hétköznapi ember is tud tenni. Mindezekhez fontos a szemléletváltás, a természetet jobban értő és természet közelibb életmód. Töltsenek minél több időt a természetben, éljenek a természet javaival azok tönkretétele nélkül, használják ki a természet építő és szépítő lehetőségeit, értékeljék a természeti és épített örökséget, jelentse számukra azt, hogy érdemes a kötödések gyökerét erősíteni, és pozitív jövőképpel gazdagítani a következő generációk számára.