Kreatív megoldásokra késztet minket az éghajlatváltozás

Tóth József nyugalmazott egyetemi docenssel, a klímaváltozásról szóló cikksorozatunk ötletgazdájával beszélgettünk az előttünk álló környezeti kihívásokról, valamint az eddig megjelent írásokkal kapcsolatos visszajelzésekről, következtetésekről.

Mit tudunk tenni mi magunk a klímaváltozással kapcsolatos negatív folyamatok megfékezéséért? Miben áll az egyén felelőssége?

Nagyobb aktivitást és kreativitást követelnek tőlünk a problémák. Ne üzemeltessük benzines, dízeles motorjainkat, ha nem feltétlenül szükséges. Meg kellene gondolni, hogy nincs-e túl sok autó-motor verseny, s ezek most mennyire szolgálják az embert. Ilyenkor ömlik a szén-dioxid a levegőbe az egyéb, egészségre ártalmas gázokkal együtt. Elgondolkozott-e valaki már azon, hogy a legnagyobb versenyeken a versenyzők járművei, a nézők százezreinek oda-vissza utaztatás és utazása során mennyi gáz kerül a levegőbe? Akár száz vagy ezer tonna is lehetséges. A terepi, erdei versenyek is rengeteget ártanak, mert az erdőt, a Föld tüdejét veszélyeztetik. Az ilyen versenyeken jelentős mennyiségű ózon is keletkezik. Környékünkön heteken keresztül a megengedett egészségügyi határérték felett volt a koncentráció, mivel a hőségtől is keletkezik ózon a talaj közelében.

Tóth József nyugalmazott egyetemi docens. Fotó: archív

Mi történik, ha mindezekre nem figyelünk oda?

Ha ezeket a legalapvetőbb dolgokat nem akarjuk észrevenni, s nem tesszük meg a legfontosabb lépéseket, akkor a Föld átlaghőmérséklete tovább emelkedik. Azt ma nehéz pontosan megmondani, hogy ha az átlaghőmérséklet emelkedése 2050-ig meghaladja az egy vagy két fokot, akkor milyen lehetősége lesz az akkori generációnak arra, hogy a folyamatot megállítsa. E hőmérséklet-emelkedés elérése esetén a folyamatok már nem biztos, hogy egyszerűen megfordíthatók, s a forróság, a vízhiány fokozottabb lehet. Higgyük el azt is, hogy ez egy olyan hosszú folyamat, amire két-három generáció után lehet csak pontos választ adni. Csak nehogy késő legyen már!

Miben a tudomány szerepe és a tudósok felelőssége?

A tudomány eredményeit mindig érthetően kell megfogalmazni az emberek számára, hogy mindenki tudja mit, miért kell csinálnia, és érezze ezt magáénak. Ezért is kell a klímaváltozásról gyakran beszélni, hogy mindenki megértse, hogy csak ez az egy út van. És itt nagy feladata van a sajtónak, s az egész médiának is! De az oktatásnak is! Az út hosszú, 2050 még messze van, a következő feladatsor már 2100 tájáig szól. Itt generációkról van szó.

Sokan próbálják félresöpörni a feladatot, hogy ez nem az ő feladatuk, ez a tudósoké.

Ki kell emelni azt, hogy a politikusi felelősség óriási, talán a legnagyobb! Nekik kell elfogadtatni az emberekkel, biztosítani a megvalósíthatóságot. De ehhez el kell fogadni a tudomány állításait, s változtatás nélkül tovább vinni. Össze kell fogni a pártoknak, nemzeteknek, mert csak így lesz megoldás. A párizsi decemberi klímavédelmi konferencia létfontosságú Földünk számára és a mi szempontunkból. Hogy sikerüljön a palackból kiszabadult szellemet megfékezni, visszagyömöszölni.

A tudományok művelői megtalálták az okokat, leírták a várható folyamatot, megadják a teendőket, de azokat be kell tartani és tartatni! A jövő biztonsága érdekében fogadjuk el a tudomány eredményeit, hogy a századfordulón is legyenek majd olyan emberek, akik a mai javaslatokról, erőfeszítésekről olvasni tudnak majd. Akár magyarul is. A cikksorozat őszi folytatása ezért fontos. A most kimaradt területekkel – erdők fontossága, légköri viszonyok, élelmiszerbiztonság, egészségügy – kívánunk foglalkozni, de fontos lesz alaposan körbejárni a klímaváltozás miatt már ma is érzékelhető, várható társadalmi változásokat, gazdasági és társadalmi stabilitási kérdéseket is.