Tudomány

2016.02.01. 19:07

Ismerjük a környezetvédelem fogalmát?

Napjaink valamennyi civilizált társadalma fő problémaként tekint 21. század elején a klímaváltozás látványos következményeire. Mit tehetünk, hogy az utódgeneráció az általunk elkövetett több évtizedes hibákból tanulva kiküszöbölje a bajt, és a megfelelő feltételekkel, szaktudással befolyásolni tudja a jövő társadalmi világképét?

Jákói Bernadett

Sokat emlegetjük a fenntartható fejlődés fogalmát, de valójában ismerjük-e ennek a jelentését, beépült-e a társadalmi szemléletbe, közösségtudatba, a közoktatás folyamataiba?

A fenntartható fejlődés meghatározásakor három alrendszer kerül egymással szerves kapcsolatba: a környezeti, a társadalmi és a gazdasági rendszer. A fogalom megértéséhez ezért rendszergondolkodás szükséges. A rendszerek közötti sűrű kölcsönhatásokat az emberek folyamatosan észlelik, értelmezik, és ezért az a nézet válik elfogadottá, hogy a fenntarthatóságot több nézőpontból kell (és lehet) szemlélni. Egy fenntartható világban harmonikus kapcsolatnak kell lennie a környezetvédelem, a gazdasági célkitűzések és a társadalmi igazságosság között.

A fenntarthatóság pedagógiája szerint egész életen át tartó tanulási folyamat, amely olyan informált és tevékeny állampolgárokat nevel, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet- és környezettudomány, a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös intézkedésekben. Ezek az intézkedések biztosítják az egészséges környezetet és a hatékony gazdaságot a jövő számára. Egyfajta társadalmi felelősségvállalás.

A fenntarthatóság célja: felkészíteni az embereket arra, hogy megértsék a természet összetettségét
Fotó: Jákói Bernadett

Hazánkban a neveléstörténeti kutatásoknak köszönhetően ismerjük a környezeti nevelés pedagógiai előzményeit. Nemcsak napjaink globális problémájaként szembesülünk ezzel a történelmi világprojekttel. A felvilágosodástól kezdődően elsősorban az egyházi és a világi bentlakásos intézmények dolgoztak ki normákat, tudnivalókat a helyi környezet védelmében. Ezt a szemléletet követte és tartotta példatartónak a '30-as évek társadalmában virágzó turistaság eszményképe is. Emellett egyre jelentősebbé vált a természet szeretetére és oltalmára nevelés, különösen az egyház szolgálatában működő lánynevelő intézetekben: az irgalmasok és angolkisasszonyok intézete külön természetnevelési programot dolgozott ki, amely során rendszeres erdőjárásokat, kirándulásokkal egybekötött természetismereti tan- és munkaórákat tartottak a tanulóiknak. A levente- és cserkészmozgalom is számos természetismereti és környezetvédelmi mozgalmat mondhatott magáénak, amelyben a fő cél a természet, a természetjárás alapjait foglalta magában, emellett a hazafiságra nevelés, a néphagyományok, a természeti értékek felemelését és az eszme iránti elkötelezettséget vállalták fel az utánpótló képzésekben is.

Napjainkra a környezeti nevelés fogalmi tisztázására irányuló oktatáskutatási erőfeszítések világszerte és hazánkban is összekapcsolódtak a környezetvédelem ügyének és társadalmi-politikai jelentőségének felértékelődésével.

A fenntarthatóság célja a mai társadalmunkban: felkészíteni az embereket arra, hogy megértsék a természet komplexitását, ennek megfelelően alakítsák tevékenységüket és fejlesztési elképzeléseiket annak érdekében, hogy azok összhangban legyenek a környezeti körülményekkel. Ilyen értelemben új távlatot kap az a szerte a világon tapasztalható erőfeszítés, amely az életkörülmények javítására irányul. A környezeti nevelés feladata továbbá annak a tudatosságnak a hangsúlyozása, hogy a modern világban a gazdasági, politikai és ökológiai tényezők összefüggenek egymással, és így fokozott felelősség terheli az egyes népeket, és szolidárisnak kell lenniük egymás iránt.

Ez az előfeltétele annak, hogy globális méretekben megoldhassuk a súlyos környezeti problémákat. A hétköznapi embereket egyre jobban elárasztják a mikro- és makrokörnyezetből érkezett információk. Az egész világot érintő környezeti változásokról, a globális felmelegedésről, a biológiai sokszínűség elvesztéséről találhatnak adatokat, mint ahogy arról is, hogyan befolyásolja az ember ezeket a változásokat, milyen összefüggésben vannak egymással, és milyen hatást gyakorolnak az ökoszisztémákra és az emberek egészségére. Fontos, hogy ne csak az egyéni, hanem a közösségtudatot is megfelelőképpen alakítsuk a jövő bolygóján élő emberiség számára.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!