Dinók nyomában Németbányán

A fiatal, ajkai születésű kutatót és munkatársait a Dinoexpo nyíltnapjának apropóján, a jelenlegi ásatásokról kérdezte lapunk.

A bakonyi dinoszaurusz-lelőhely legfőbb érdekessége, hogy itt fedezte fel Ősi Attila azt a nyolcvanötmillió éves dinoszaurusz fajt 2010-ben, melyet Ajkaceratops kozmainak neveztek el, Ajka városa és Kozma Károly, az ajkai kőszénbányák nyugalmazott geológusa utáni tiszteletből.

-Kivételes környéken vagyunk, hiszen hasonlóan gazdag és elérhető lelőhely Magyarország más részein és Európában sincsen. Itt minden négyzetméteren belül átlagosan huszonhárom csontmaradvány található. Eddig több mint ötszáz négyzetméter területet sikerült feltárnunk az utóbbi évek során, ám még ötven-száz évre elegendő munka van a környéken – emelte ki a szakember.

Botfalvai Gábor az egyik leletet vizsgálja

Az ásatások már tizenöt éve folynak, de az elmúlt esztendőig a nagyközönségnek nem volt lehetősége arra, hogy betekinthessen az itt zajló munkába. Az évek alatt már több mint harmincezer lelet került elő, köztük tíz-tizenkettő új fajt is felfedezett a kutatócsoport. A paleontológus elmondta, hogy többféle dinoszauruszt és más gerinces állatok maradványait is sikerült azonosítaniuk.

A térségben azért kezdtek előzetes ásatásokba Ősi Attiláék, mivel a korábbi külszíni bauxit bányászat elérhetővé tette a mélyben fekvő kőzetrétegek vizsgálatát. A tanulmányozott talajszintek között találtak egy olyan folyóvízi, üledékes réteget, melyben különféle ősi maradványok halmozódtak fel. A bakonyi dinoszaurusz lelőhelyen 2000-ben találták az első dinó-leletet a bánya északi részén. Azóta pedig egyik csont követi a másikat, ezért centiméterről centiméterre haladnak a csapat tagjai.

Minden leletet dokumentálnak

-A csontok izoláltak, azaz egymás mellett különböző állatok, egyedek maradványai találhatók. Ennek következtében sosem tudhatjuk, mit találunk legközelebb. A legapróbb csontokat szitával szűrjük, az üledékből csak így lehet kiválasztani őket – részletezte az érdekességeket a paleontológus.

A nyolcvanötmillió éves kőzetek elbontását többek között csavarhúzókkal, ecsetekkel és kalapácsok segítségével végzik a kutatócsapat tagjai. A munka lassú, hiszen a nyáron kiásott leleteket még a helyszínen preparálni, csomagolni és dokumentálni kell. Ehhez nyújt segítséget a három dimenziós GPS készülék, ami fél centiméter pontossággal állapítja meg a maradványok helyét. Télen a leleteket megtisztítják és kategorizálják, az információkat pedig számítógépre viszik, ahol már a csontok egymáshoz viszonyított helyét is meg tudják határozni a szakemberek.

Botfalvai Gábor

Iharkúton évente három hetet töltenek átlagosan húsz-huszonöt emberrel a Magyar Dinoszaurusz Alapítvány jóvoltából Ősi Attiláék. Mivel az ásatási időszak több mint egy millió forintba kerül (élelmiszerek, felszerelés, üzemanyag), ezért egyetemi hallgatók és doktoranduszok jönnek kedvtelésből ásni, akik nem kapnak fizetést vagy krediteket a munkájukért. Lelkesedésből csinálják, akár közel ötven fokos hőségben is. Elmondásuk alapján a felfedezés vágya hajtja őket, hiszen nincsen annál különlegesebb, mint amikor a tudomány számára is ismeretlen újdonságot tarthatnak a kezükben.

-Fontos pillanat, amikor az ember talál valamit, ám ez csak a kezdet. A leletek többségéről néhány hónapos munka után derül ki valójában, hogy mi is az pontosan – foglalta össze Ősi Attila.

Botfalvai Gábor, Attila egyik beosztottja, aki szintén az MTA-ELTE Lendület Dinoszaurusz Kutatócsoportjának tagja, azt emelte ki az ásatással kapcsolatban, hogy fontos a munkamegosztás és a jó hangulat. Ha ez a kettő adott, akkor a többi már jön magától.

-Van egy mag, akik évek óta visszatérnek, köztük én is. A hely kellemes, a munka pedig nem is munka, hanem kedvtelés. Itt így megy ez. Azért jövünk, mert szeretjük csinálni. Természetesen vannak hullámhegyek és hullámvölgyek, az alapján, hogy találunk-e valamit. Ha esik az eső, akkor mindent sár borít, ez nehézség, minden más viszont már rutin – mesélte Botfalvai Gábor.

Németh Flóra

A kutató szerint az ember szeme két nap alatt rááll, hogy mi micsoda. A csontoknak ugyanis más a színe és a felülete, mint a köveknek, vagy a növényi eredetű maradványoknak. Ezt Németh Flóra is megerősítette, aki másodjára segíti a csapat munkáját. A harmadéves geológushallgató tavaly dolgozott az ásatás területén először, s már akkor elhatározta, hogy visszatér.

Ősi Attila koordinálja az ásatást Fotó: Györkös József

-A későbbiekben is őslénytannal szeretnék foglalkozni, számomra maga a mennyország, hogy itt lehetek, hiszen azt csinálhatom, amit szeretek. Idén találtam már egy különleges koponyaelemet, ez pedig nagyon felvillanyozott. Céltudatosan kerestem anno Attilát és szerencsém volt. Még pont befértem a tavalyi turnusba. A lelkesedésem azóta tovább nőtt, jövőre szeretnék ismét együtt dolgozni a többiekkel és Attilával, itt az ásatáson – sorolta későbbi terveit mosolyogva az egyetemista lány.

Ehhez a munkához nagyfokú elszántság kell, sokan nem tudnák csinálni az extrém körülmények vagy az aprólékos feldolgozási folyamatok miatt. A csapat tagjai viszont szívvel-lélekkel tevékenykednek az ásatáson, ezért minden elismerés az övüké. Megszállottak, a szó pozitív értelmében, akiket a múlt rejtélyes világa hajt.