A pollenkoncentrációra is hatással van a klímaváltozás

Klímaváltozással kapcsolatos sorozatunk - melynek összeállítója Tóth József nyugalmazott egyetemi docens - tizenkettedik részében erről beszélgettünk Páldy Anna főorvossal, az Országos Közegészségügyi Intézet főigazgató-helyettesével.

A Klímaváltozással Foglalkozó Kormányközi Testület 2007-ben megjelent negyedik, majd 2014-ben megjelent ötödik jelentése alapján a klímaváltozás a XXI. század legnagyobb környezetegészségügyi veszélye. Az alkalmazott forgatókönyvek szerint a század végéig 1,4 5,8 fokos hőmérséklet-emelkedéssel kell számolni, amely közvetlen és közvetett egészségi hatással jár. Nagy szükség van a lehetséges hatások monitorozására, ezért az Országos Közegészségügyi Központ kutatói az Egészségügyi Világszervezet Európai Irodájának munkatársaival együtt évek óta dolgoznak megfelelő indikátorok kifejlesztésén. Az indikátorok alkalmasak allergén növények által képviselt terhelés kimutatására, azaz a pollenszezon jellemzésére négy indikátor növény esetén (éger, nyír, fűfélék, parlagfű). Azért választották ezt a négy növényfajt, mert ezek a naptári év elején, közepén és az év második felében virágoznak, így a virágzásuk időpontjának változásai alapján lehet majd nyomon követni a klímaváltozás hatását.

A kidolgozott indikátorok (az allergiás tüneteket kiváltó pollenkoncentráció feletti napok aránya, szezonhossz és átlagos koncentráció) alkalmasak a lakossági pollenterhelés becslésére is területi bontásban. Péczely György meteorológus professzor 1979-ben megjelent könyvében a helyi klíma sajátosságai szerint négy fő klímarégiót határozott meg: az Alföld déli területein meleg és száraz a klíma, az ország középső területeire a mérsékelten meleg klíma jellemző, az északi és nyugati területeken közepesen hűvös, míg a magasabb hegyes vidékeken a hűvös-nedves időjárás a jellemző.

Az időjárás hatását két szélsőséges időjárású év példáján mutatjuk be: az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai szerinti legszárazabb (2007) és legcsapadékosabb (2010) évben megnéztük, milyen területi különbségek mutathatók ki a klímarégiók szerint a pollenterhelésben. A pollenterhelés jelentősége nemcsak a levegőben mérhető pollenkoncentrációtól függ, hanem az is számít, mekkora az adott területen élő lakosság száma. Ezért a pollenkoncentráció értékének megadásánál figyelembe vettük a lakosság számát is. A számításokat az ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózat 19 állomásának adatai alapján végeztük. Mivel hazánkban a parlagfűpollen a legjelentősebb növényi allergén, minden ötödik magyar ember szenved tőle, ezért a parlagfűpollen-terhelés alakulását mutatjuk be.

A sokéves pollenadatsor alapján elmondhatjuk, hogy a parlagfűpollen-szezon alakulására igen nagy hatással van a hőmérséklet és a nyári csapadék mennyisége és eloszlása, ezek a tényezők nagymértékben meghatározzák a szezon hosszát és a pollentermelés, pollenszórás nagyságát.