Veszprém megye gazdasága, 2016 I. félév

Veszprém megye gazdaságának idei első féléve ellentmondásosan alakult. Bővült a megyei ipar teljesítménye: a termelési érték, a belföldi, valamint az export-árbevétel egyaránt meghaladta az egy évvel korábbit. A járműiparnak ebben nagy szerepe volt: a megyei székhelyű ipar teljesítményének felét, alkalmazottainak mintegy 30 százalékát a járműipari cégek adták.

A beruházások szerényebb mértében nőttek. A növekedésben a vegyianyag-gyártásnak van nagy szerepe, ugyanakkor a járműipari beruházások 18 százalékkal elmaradtak az előző évitől.

A megyei székhelyű építőipar teljesítménye visszaesett. Az idei első félévi termelési értéke nem csak a tavalyi, de még a 2014-es szintet sem érte el. A visszaesés minden építőipari ágazatot érintett, és az új szerződések értéke is kevesebb volt, mint egy évvel korábban.

A megye kereskedelmi szálláshelyeinek vendégforgalma lényegesen nem változott, és egyre inkább a hazai vendégek a meghatározóak: a belföldi vendégek száma 3,5-szerese, vendégéjszakáik száma kétszerese a külföldiekének. Az első nyolc hónap adatai alapján – az előző év azonos időszakához mérten – a megye szálláshelyein több belföldi és kevesebb külföldi vendégéjszakát regisztráltak. A vendégéjszakák felét a szállodákban töltötték el a vendégek.

Ipar

2016 első félévében a megyei székhelyű, legalább 50 főt foglalkoztató ipari vállalkozások termelésének értéke 453,1 milliárd forint volt, összehasonlító áron 6,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A megye minden lakosára 1,3 millió forint termelési érték jutott, ami megközelítette az országos átlagot, Budapest és a megyék rangsorában pedig a 9. legmagasabb értéket jelentette. Az ipari teljesítmény döntő része a feldolgozóipari ágazatokból származott. A legnagyobb súlyú ágazat, a megyei termelés felét adó járműipar kibocsátásának volumene 12 százalékkal bővült, így elérte a 231,4 milliárd forintot.

A kohászat és fémfeldolgozás az össztermelés egynyolcadát képviselte; ebben az ágazatban csaknem 30 százalékkal nőtt a termelés. A gumi-, műanyag , építőanyag-ipari, valamint a villamos berendezéseket gyártó vállalkozások termelése ugyancsak bővült, míg a gép-, gépi berendezés-gyártás, a vegyianyag-gyártás és az élelmiszeripar teljesítménye elmaradt a 2015. első félévitől.

Az ipari tevékenységből június végéig összesen 355,4 milliárd forint export- és 93,6 milliárd forint belföldi árbevétel folyt be a vállalkozásokhoz. A kivitel volumene 6,5, a hazai eladásoké 7,7 százalékkal meghaladta a tavaly első félévit. A megyei exportárbevétel közel hattizedét és a belföldi árbevételnek is mintegy 30 százalékát a járműipari cégek könyvelhették el.

A külföldi piacokon elért bevétel az elsősorban exportra termelő ágazatok csaknem mindegyikében nőtt. A járműipari cégek kivitele 13 százalékkal (205,5 milliárd forintra), a kohászati és fémfeldolgozó vállalkozásoké az ötödével (45,5 milliárd forintra) bővült, ezzel szemben a gépek, gépi berendezések gyártói a 2015. első félévinél 11 százalékkal kevesebb (34,4 milliárd forint) export-árbevételt realizáltak.

Az év első felében a megyei székhelyű, legalább 50 fős ipari vállalkozásoknál 23 300-an álltak alkalmazásban. Az alkalmazottak több mint negyede, 6900 fő a járműiparban dolgozott, ahol a létszám 2015. első félévéhez képest 680 fővel emelkedett. A kohászat és fémfeldolgozás ágazataiban együttesen 640 fős, a gumi-, műanyag-, építőanyag-iparban pedig mintegy 180 fős létszámbővülés valósult meg egy év leforgása alatt. Csökkent viszont az élelmiszeripari dolgozók száma, megközelítőleg 130 fővel.

Az ipar egészében a termelékenység a tavaly első félévihez hasonlóan alakult: egy-egy ipari alkalmazottra átlagosan 19,4 millió forint termelési érték jutott. Kiemelkedően magas volt a járműipar, valamint a vegyianyag-gyártás termelékenysége: meghaladta az ipari átlag 1,5-szeresét.

Beruházás

2016. I. félévben a Veszprém megyei székhelyű gazdasági szervezeteknél 58 milliárd forint értékű új beruházás létesült, 2,1 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Egy lakosra 168 ezer forint teljesítmény érték jutott, amivel Veszprém az ötödik a megyék és Budapest rangsorában. A beruházások háromnegyedét ipari, ezen belül szinte teljes mértékben a feldolgozóiparban működő vállalkozások valósították meg, A legnagyobb beruházó vegyianyag-gyártásba az egy évvel korábbinál 24 százalékkal több, 19,9 milliárd forint értékű invesztíció áramlott. A szintén meghatározó járműgyártás esetében a beruházások volumene azonban 18 százalékkal (1,7 milliárd forinttal) csökkent egy év alatt.

A mezőgazdaságban 14, az építőiparban 7,6 százalékkal többet fordítottak fejlesztésekre, mint egy évvel korábban (folyó áron 3,3 milliárd, valamint 783 millió forintot). A szolgáltató ágak közül a kereskedelembe 15 százalékkal többet invesztáltak, ugyanakkor a szállítás-raktározás ág beruházási teljesítményének volumene csaknem a felére esett vissza.

Anyagi-műszaki összetétel szerint a beruházások 32 százalékát építések, 65 százalékát pedig gépbeszerzésekhez kapcsolódó kiadások, illetve járművásárlások adták. A hazai partnertől beszerzett gépekre 19, a külföldről vásároltakra 8,3 százalékkal többet költöttek. Az egyéb tárgyieszköz-beszerzések értéke 1,5 milliárd forintot tett ki, amit első sorban tenyészállatok vásárlására fordítottak.

Építőipar, lakásépítés

2016 első félévében a Veszprém megyei székhelyű, legalább 5 főt foglalkoztató építőipari vállalkozások termelési értéke 11,3 milliárd forint volt, ami a magyarországi építőipari termelés 2,2 százalékát jelentette. A megye építőipari teljesítménye nem csak a 2015. első félévi, országos viszonylatban is kiemelkedő növekedést elért termelési volumenhez képest esett vissza (a harmadával), de a két évvel korábbitól is elmaradt. Építményfőcsoportok szerint a termelési érték kétharmadát kitevő épületek építésénél 31, míg az egyéb építmények építésénél 38 százalékos csökkenés volt tapasztalható. A termelés visszaesése nem járt együtt a foglalkoztatottak számának hasonló mértékű csökkenésével, 2015 első félévében 3,2, egy évvel később 3,1 ezren dolgoztak az építőiparban.

Az épületépítések visszaesését az ágazati bontás szerinti adatok is jól mutatják. A megyei építőipari vállalkozások termelésének 42 százaléka a lakó- és nem lakóépületek szerkezetépítéséből származott, az alágazat teljesítményértéke 2015. első félévéhez képest 41 százalékkal csökkent. A szaképítési munkák (épületgépészeti szerelések, befejező építés, bontási munkák) a termelési érték négytizedét adták, e tevékenységek volumene 23 százalékkal csökkent. A termelés legkisebb hányadát (17 százalékát) kitevő egyéb építmények (utak, hidak, vasutak, közművek) építése ágazat teljesítménye 36 százalékkal esett vissza egy év alatt.

2016 első felében a megyei építőipari vállalkozások 9,9 milliárd forint értékű új szerződést kötöttek, 16 százalékkal kevesebbet, mint egy esztendővel korábban. Épületek építésére és egyéb építményekre is kevesebb megrendelés érkezett. Az építőipari cégek 2016. június végén fennálló szerződésállománya 3,0 milliárd forint értékű teljesítendő munkát foglalt magában, amelyek döntő része lakó- és nem lakóépületek szerkezetépítésére szólt.

Az év első felében másfélszer annyi lakást (124) adtak át a megyében, mint egy évvel korábban. A megyeszékhelyen 34, a városokban 60, a községekben 30 lakás használatba vételét regisztrálták.

Elsősorban magánszemélyek építkeznek, de emelkedett a vállalkozások által értékesítés céljára építtetett lakások száma is. Az építési formák között a többszintes, többlakásos épület volt a legkedveltebb.

Turizmus, 2016. január-augusztus

A kereskedelmi szálláshelyek első nyolc havi vendégforgalma tavalyhoz képest nem változott jelentősen: 481 ezer vendég 1 millió 478 ezer vendégéjszakát töltött el a megyében. Az idelátogatók közel 80 százaléka belföldi vendég volt, vendégéjszakáik az összes eltöltött vendégéjszaka kétharmadát tették ki. A belföldi vendégforgalom a 2015. január-augusztusinál kedvezőbben alakult, a külföldi forgalom viszont elmaradt attól: a hazai vendégek száma 2,0, eltöltött vendégéjszakáik száma 3,6 százalékkal nőtt, míg a külföldi vendégek száma 3,3, vendégéjszakáik száma pedig 4,8 százalékkal csökkent. Az egy évvel korábbihoz hasonlóan a belföldi vendégek átlagosan 2,6, a külföldiek 4,6 éjszakát töltöttek a szálláshelyeken.

A 105 ezer külföldi vendég 95 százaléka az európai kontinens országaiból érkezett. Tavalyhoz képest kevesebb német (27,4 ezer fő), osztrák (9,9 ezer fő), holland (6,8 ezer fő) és dán (5,1 ezer fő) vendég szállt meg a megyében. Egytizedével nőtt viszont a cseh (10,5 ezer fő), 8–9 százalékkal a szlovák (9,1 ezer fő) és a lengyel (8,3 ezer fő), 40 százalékkal pedig a román (2,5 ezer fő) vendégek száma.

A főszezonban 215 kereskedelmi szálláshely működött Veszprém megyében, összesen közel 30 ezer férőhelyet kínálva. A szállásférőhelyek harmadával a kempingek rendelkeztek, de a megyei vendégforgalom döntő része – a vendégek 54, illetve a vendégéjszakák 48 százaléka – a szállodákban jelent meg. A hotelek az időszak egészében átlagosan 53 százalékos, ezen belül augusztusban (a szállástípust országosan jellemzőnél magasabb) 75 százalékos kihasználtsággal működtek.

Az összes férőhely négyötöde a megye balatoni idegenforgalmi régióhoz tartozó településein állt rendelkezésre, s a vendégforgalom jelentős hányada – 383 ezer vendég, 1 millió 239 ezer eltöltött vendégéjszaka – is ide koncentrálódott. Veszprém megye teljes kereskedelmi szálláshelyi forgalmának egyharmadát a balatonfüredi szálláshelyek regisztrálták. Balatonfüreden a külföldi vendégek és eltöltött vendégéjszakáik száma ugyan elmaradt a tavalyitól, erősödött viszont a belföldi forgalom.

Augusztus végéig bruttó 14,6 milliárd forint árbevétel folyt be a kereskedelmi szálláshelyek üzemeltetőihez, 2,6 százalékkal több, mint 2015 azonos időszakában. Az összbevételből 9,0 milliárd forintot tett ki a szállásdíj és 2,5 milliárd forintot a vendéglátás árbevétele. A szállásdíj-bevételek 80 százaléka – közel 7,2 milliárd forint – a balatoni régióban, ezen belül csaknem 4,1 milliárd forint a balatonfüredi szálláshelyeken keletkezett.

A megyébe érkezők 179 kereskedelmi szálláshelyen fizethettek SZÉP-kártyával. Ezzel a fizetőeszközzel 1,4 milliárd forint értékű költséget egyenlítettek ki, ami a tavalyinál 4,3 százalékkal magasabb összeg.

Bruttó hazai termék

Előzetes adatok szerint 2014-ben Veszprém megyében piaci beszerzési áron 840 milliárd forint bruttó hazai termék (GDP) képződött, a magyarországi GDP 2,6 százalékát a térségben állították elő. Ezzel a hányaddal Veszprém a megyék rangsorában a 11. helyet foglalta el.

Egy lakosra 2 415 ezer forint jutott, ami az országos átlag háromnegyedét tette ki. Veszprém az egy főre jutó GDP alapján mért területi fejlettség megyei rangsorában 2006 óta összességében 1 hellyel hátrébb került, a 2014-es évet a 11. helyen zárta. Az egyes országok egy lakosra jutó bruttó hazai termékét a nemzetközileg elfogadott módszertan szerint vásárlóerő-paritáson (PPS) lehet összehasonlítani. Ezáltal az egyes országok árszínvonalának különbségei kiküszöbölhetők és lehetővé válik a volumenadatok összehasonlítása. A fajlagos összeg vásárlóerő-paritáson számolva a megyében 13 809 PPS volt, ami az EU-28 átlagának a felét jelentette.

A bruttó hozzáadott érték előállításában az egyes gazdasági ágak hozzájárulása megyénként jelentősen eltér.

2014-ben Magyarországon a bruttó hozzáadott érték közel 64 százalékát a szolgáltatást nyújtó, 36 százalékát árutermelő ágak adták. Ezzel szemben Veszprém megyében a termelőágak szerepe jóval hangsúlyosabb (44 százalék). Az ipar, azon belül is a feldolgozóipar a gazdasági teljesítmény 29 százalékát termelte meg.

Az építőipar a magyarországinál valamivel nagyobb arányban (5,6 százalékkal) részesedett a kibocsátásból. Az agrárium hozzájárulása is viszonylag alacsony (5,9 százalék), de az országos átlagot 1,4 százalékponttal meghaladta. A szolgáltatási szférában a vendéglátás és az ingatlanügyletek kivételével valamennyi ág részesedése elmaradt az országostól, a tevékenységi szerkezetben a legnagyobb súlyt ez utóbbi képviselte.

Gazdasági szervezetek

2016. június 30-án 57 436 Veszprém megyei székhelyű gazdasági szervezetet szerepelt a nyilvántartásokban, melyeknek döntő többségét (51 917) vállalkozásként regisztrálták. A megyei vállalkozások háromnegyede önálló vállalkozóként tevékenykedett, 46 százalékuk mellék-, 36 százalékuk főfoglalkozás keretében dolgozott. A társas vállalkozások közül a kft-k és bt-k a legelterjedtebbek. Méret alapján a 10 fő alatti vállalkozások domináltak, a legnagyobbakból (500 fő feletti) pedig 15-öt tartottak nyilván a megyében.

A jelentős számú önálló vállalkozó jelenlétéből adódóan a megyében az ezer lakosra jutó vállalkozások száma (151) meghaladta ugyan a régió átlagát (141), de még így is jelentősen elmaradt az országostól (173).

Balatonfüred a reformkorban sem tündökölt így, mint manapság. Tömegeket vonz

Minden ötödik vállalkozás mezőgazdasági tevékenységet végzett, 13 százaléka az ipar, építőipar, 12 százaléka az ingatlanügyletek, további 10-11 százaléka pedig a kereskedelem és a vendéglátás nemzetgazdasági ágakban tevékenykedett. Közülük csak a mezőgazdaság és az ingatlanügyletek területén bővült a szervezetek száma.

2016. június végén az előző évinél 30 százalékkal kevesebb, 745 megyei székhelyű vállalkozás ellen folyt fizetésképtelenséggel kapcsolatos eljárás. Továbbra is a kereskedelem és az építőipar vezette a legnagyobb cégbedőlési aránnyal rendelkező tevékenységek listáját, de az országoshoz hasonlóan egyre kockázatosabb szektornak számít a szálláshely-szolgáltatás is.

Az utóbbi években elterjedt cégmegszűnési forma, a kényszertörlés meggyorsította a társaságok kivezetését a cégnyilvántartásból. Az első évek felfutását követően idén már lényegesen csökkent a kényszereljárás alá vont társaságok száma, félév végéig összesen 133 esetben kellett a bíróságoknak ezzel a retorzióval élniük.

Készítette: Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi főosztály, Tájékoztatási osztály