Veszprém megye gazdasága

A gazdasági folyamatok eredményeként a munkaerőpiacon is kedvező folyamatok mentek végbe. Az országos átlagnál magasabb volt a foglalkoztatási és alacsonyabb a munkanélküliségi ráta, viszont a feldolgozóipar, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás és az építőipar már munkaerőhiánnyal küzd.

A beruházások volumene tizedével csökkent, amelyben nagy szerepe volt a vegyipari invesztíciók visszaesésének.

A megyei székhelyű építőipar teljesítménye stagnált, az ágazatban alkalmazásban állók száma csekély mértékben nőtt. A jövőre nézve biztató, hogy az építőipari cégek megrendeléseinek értéke a tavaly I. félévinek a 2,5-szerese.

A külföldi vendégforgalom erőteljes bővülése mellett Veszprém megye idegenforgalmában továbbra is a hazai vendégek a meghatározóak. A legfőbb küldő országok Németország, Dánia és Lengyelország. A vendégéjszakák több mint felét a szállodákban töltötték el a vendégek.

Ipar

2017. I. félévben a legalább 4 fős ipari vállalkozások Veszprém megyei telephelyein 528 milliárd forint termelési értéket állítottak elő, összehasonlító áron 14%-kal többet, mint az előző év azonos időszakában.

A Veszprém megyei székhelyű, 49 főnél többet foglalkoztató szervezetek termelése 493,3 milliárd forint volt, 8,0%-kal magasabb, mint egy évvel korábban. A megyei székhelyű vállalkozások ipari teljesítménye döntően a feldolgozóiparból származott, kibocsátása (486,7 milliárd forint) egy év alatt 7,7%-kal nőtt.

A feldolgozóipari termelés több mint felét a járműipari vállalkozások állították elő. A fémalapanyag-gyártás és a fémfeldolgozás produktuma további 12, a gépek és gépi berendezések 8,7, a vegyi anyagok, vegyi termékek gyártása 8,6%-os arányt képviselt. Közülük csak a fémalapanyagok és fémfeldolgozási termékek kibocsátása maradt el (7,0%-kal) a 2016. első félévitől.

A megye ipari termékeinek értékesítéséből befolyt 490,6 milliárd forint bevétele összehasonlító áron 8,5%-kal magasabb volt, mint egy évvel ezelőtt. A megye ipara exportorientált: az ipari termékek nyolctizede külföldi piacokra került, a 391,8 milliárd forintot kitevő exportbevétel több mint felét a járműipari termékek adták.

2017 első felében a megyei székhelyű, legalább 50 fős ipari vállalkozásoknál 25 331-en álltak alkalmazásban. Ez 8,7%-os (több mint 2000 fős) bővülést jelentett a 2016. I. félévihez képest. Az alkalmazásban állók közül több mint 8000 fő a járműiparban dolgozott, közel 1200 fővel többen, mint egy évvel korábban. A fémfeldolgozás és fémalapanyag-gyártásban további 680, az élelmiszeriparban és a villamos berendezések gyártása területén több mint 300 fős bővülés valósult meg. Szervezeti változások és profilváltás miatt közel 500 fővel csökkent a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártásban dolgozók száma.

Az ipar egészében a termelékenység a tavaly első félévihez hasonlóan alakult: egy ipari alkalmazottra átlagosan 19,5 millió forint termelési érték jutott. A vegyianyag-gyártás és a járműipar termelékenysége kiemelkedősen magas volt, mindkettő meghaladta a 30 millió forintot.

Beruházások

A Veszprém megyei székhelyű gazdasági szervezetek 2017 I. félévében 52 milliárd forintot fordítottak új beruházásokra, összehasonlító áron 11%-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Egy lakosra átlagosan 153 ezer forint teljesítményérték jutott, ami az országos átlag 71%-át jelentette.

A beruházások több mint hattizedét adó feldolgozóipari fejlesztések volumene 26%-kal csökkent. Húzóágazatai közül a vegyianyag-gyártás és a fémfeldolgozás beruházásai az egy évvel korábbitól jelentősen elmaradtak, az összteljesítmény visszaesését alapvetően a legnagyobb beruházó járműgyártás fejlesztéseinek nagymértékű növekedése sem tudta kompenzálni.

A fejlesztésekből nagyobb arányban részesülő nemzetgazdasági ágak közül a mezőgazdaságban (3,6 milliárd forint) 12%-kal, a szállítás és raktározásban (3,5 milliárd forint) hattizedével nagyobb volumenű fejlesztések történtek, a kiskereskedelmi forgalom tartós emelkedésével párhuzamosan a kereskedelemi beruházások (2,5 milliárd forint) kétharmadával bővültek az egy évvel korábbihoz képest. A legnagyobb mértékben, 4,3-szeresére az ingatlanügyletekben (2,2 milliárd forint) nőtt a beruházások teljesítményértéke, amiben a lakásépítések élénkülése és az egyéb üzleti célú ingatlanfejlesztések is szerepet játszottak.

A beruházások 26%-át épületek és egyéb építmények építéséhez kapcsolódó kiadások adták, 71%-át pedig gép, berendezés és jármű beszerzésére, felújításra használták fel. A gépek hattizedét külföldről vásárolták. Az importból származó gépberuházásokra 3,1%-kal kevesebbet, a hazai partnertől beszerzett gépekre ugyanakkor 6,2%-kal többet költöttek.

Építőipar, lakásépítés

2017 első félévében a Veszprém megyei székhelyű, legalább 5 főt foglalkoztató építőipari vállalkozások termelési értéke 12,0 milliárd forint volt, ami a magyarországi építőipari termelés 1,8 %-át jelentette. A megye építőipari teljesítménye gyakorlatilag az előző év azonos időszak alacsony bázisának szintjén maradt, az országos építőipari tevékenység kiemelkedő növekedésétől (23,5%) jelentősen elmaradt. Építményfőcsoportok szerint a termelési érték több mint héttizede az épületek, míg 29%-a az egyéb építmények építésében realizálódott.

A termelés stagnálása mellett az építőiparban alkalmazásban állók átlagos állományi létszáma egy év alatt 94 fővel emelkedett (3212 fő).

A megyei építőipari vállalkozások termelésének 45%-a az épületek építése (lakó- és nem lakóépületek szerkezetépítése) tevékenységéből származott, a szaképítési munkák (épületgépészeti szerelések, befejező építés, bontási munkák) a termelési érték 42%-át, az egyéb építmények (utak, hidak, vasutak, közművek) építése a 13%-át adták.

2017 első felében a megyei építőipari vállalkozások mintegy 13 milliárd forint értékű új szerződést kötöttek, összehasonlító áron 31%-kal többet, mint az előző év azonos időszakában. A június végi 5,7 milliárd forintos szerződésállomány döntő része lakó- és nem lakóépületek szerkezetépítésére vonatkozott.

2017 első felében 170 lakás épült a megyében, ami 37%-kal több, mint egy évvel korábban. A megyeszékhelyen 30, a többi városban 92, a községekben 48 lakás használatba vételét regisztrálták. Veszprém megyében 5 új építésű lakás jutott tízezer lakosra, ami szinte megegyezik az országos átlaggal (5,1).

Elsősorban a magánszemélyek által építtetett lakások száma nőtt (61%-kal), részarányuk az építéseken belül meghaladta a hattizedet. Az építési formák közül a családi házas építkezés volt a legkedveltebb.

A lakásépítési engedélyek számának növekedése a megyében elmaradt az országos átlagtól. A kiadott új lakásépítési engedélyek és az egyszerű bejelentések alapján építendő lakások együttes száma 429 volt, 1,4%-kal több a 2016. I. félévinél, de ez a növekedés lényegesen alacsonyabb az országosnál (40%).

Idegenforgalom, 2017. január-július

2017 júliusában 258 kereskedelmi – a tavaly júliusinál 25-tel több – szálláshely működött Veszprém megyében, összesen közel 32 ezer férőhellyel. A szállásférőhelyek 33%-ával a szállodák, 30%-ukkal a kempingek rendelkeztek. A férőhelyek 84%-a a balatoni turisztikai régió Veszprém megyei településein volt megtalálható.

A megyei kereskedelmi szálláshelyeken az első hét hónapban 408 ezer vendég 1 millió 147 ezer vendégéjszakát töltött el. Az idelátogatók közel 80%-a belföldről érkezett, a vendégéjszakáik az összes eltöltött vendégéjszaka héttizedét tették ki. A belföldi és a külföldi vendégforgalom is kedvezőbben alakult a 2016. január–júliusinál. A hazai vendégek száma 9,6, eltöltött vendégéjszakáik 8,6%-kal nőttek, míg a külföldi vendégek és vendégéjszakáik száma nagyobb mértékben, 14, illetve 12%-kal bővültek. A tartózkodási idő nem változott: a belföldi vendégek átlagosan 2,4, a külföldiek 4,2 éjszakát töltöttek a szálláshelyeken. A vendégforgalmat jelentős mértékben befolyásoló hazai vendégéjszakák száma áprilistól haladta meg az előző év azonos havit (áprilisban 43[1], májusban 13, júniusban 18 és júliusban 3,4%-kal).

[1] 2017-ben a húsvét áprilisban volt, így az ünnepek generálta forgalomnövekedés idén ebben a hónapban jelentkezett.

A mintegy 84 ezer külföldi vendég döntő része az európai országokból érkezett. A főbb küldő országok esetében bővült a vendégéjszakában mért forgalom. A külföldi forgalom harmadát adó német vendégéjszakák száma 14, a 13%-ot képviselő dánoké 8,4%-kal nőtt, míg a lengyel vendégek az egy évvel korábbinál közel kétharmadával több vendégéjszakára maradtak. A további jelentős küldő országok közül az osztrákok és szlovákok 11, csehek 3,2, a hollandok 1,8%-kal növelték vendégéjszakáik számát.

Az eltöltött vendégéjszakák több mint fele a szállodákban realizálódott, számuk az egy évvel korábbihoz képest tizedével nőtt. Júliusban a rendelkezésre álló szállodai szobák 73%-át adták ki, egy szállodai szoba átlagára meghaladta a 24 500, az egy működési napra jutó szállásdíjbevétel (REVPAR) pedig a 17 900 forintot.

2017. július végéig a megye kereskedelmi szálláshelyei bruttó 13,3 milliárd forint árbevételt értek el, ötödével többet, mint az előző év azonos időszakában. A bővülésben a bevételek áprilisi (60%), a májusi (20%), a júniusi (38%) és a júliusi (21%) növekedése játszott főszerepet. Az összbevételből a szállásdíj 8,0, az egyéb szolgáltatások 2,8 és a vendéglátás árbevétele 2,5 milliárd forintot tett ki.

A megyébe érkező belföldi vendégek 146 kereskedelmi szálláshelyen fizethettek SZÉP-kártyával. Ezzel a fizetőeszközzel 1,3 milliárd forint értékben fizettek, ami a tavaly január–júliusinál 13%-kal magasabb összeg.

Bruttó hazai termék

2015-ben Veszprém megyében piaci beszerzési áron 868 milliárd forint bruttó hazai terméket állítottak elő. A megye az országos GDP-nek 2,5%-át adta, a hozzájárulás mértéke az elmúlt tíz évben gyakorlatilag nem változott.

Míg a bruttó hazai terméket leginkább a gazdaság teljes méretének meghatározására használják, addig a származtatott mutatóját, az egy főre jutó GDP-t széles körben alkalmazzák a fejlettség területi összehasonlítására. Veszprém megyében a fajlagos mutató nagysága 2015-ben meghaladta a 2,5 millió forintot. Az egy főre jutó GDP alapján Veszprém az évezred elején még a 7-8. helyen állt a megyék rangsorában, majd a 2009-es mélypont (13.) utáni években rendre a 11. helyen tartózkodott.

2015-ben Veszprém megyében az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson számolva 14 355 PPS-t ért el, ami az EU-28 átlagának 49,7%-át jelentette. A megyei fajlagos GDP részaránya ugyan jelentősen elmarad az uniós átlagtól, de az utóbbi évek fejlődését jól mutatja, hogy 2010 óta összességében 3,0 százalékponttal növekedett.

Veszprém megyében 2015-ben a bruttó hozzáadott érték (728 milliárd forint) 44%-át az árutermelő ágazatok állították elő, az országos 36%-kal szemben. Évek óta jelentős súlyt képvisel a feldolgozóipar, részaránya 2015-ben meghaladta a 30%-ot. Ezen belül a járműipari, a vegyianyag-termékeket gyártó, valamint a fémfeldolgozó multinacionális cégek állították elő a gazdasági teljesítmény meghatározó részét. A mezőgazdaság és az építőipar az országosnál 1-1 százalékponttal nagyobb arányban (egyaránt 5,1%-kal) részesedett a kibocsátásból. A szolgáltató ágak közül a kereskedelem és az ingatlanügyletek járultak hozzá legnagyobb mértékben a bruttó hozzáadott érték bővüléséhez. A megye tevékenységi szerkezetében ugyan kisebb súllyal szerepel a vendéglátás, de a balatoni idegenforgalomnak köszönhetően részaránya (3,1%) jóval magasabb az országos átlagnál (1,7%).

Gazdasági szervezetek

Veszprém megyében 2017. június 30-án az egy évvel korábbinál 1,1%-kal több, 58 ezer gazdasági szervezetet tartottak nyilván, melyeknek kilenctizedét vállalkozásként regisztrálták. A vállalkozásokat 23–77%-os arányban társas vállalkozás, illetve önálló vállalkozó formában jegyezték be. A társas vállalkozások héttizede (8,7 ezer) korlátolt felelősségű, egynegyede (3,0 ezer) betéti társaság, 100 pedig részvénytársaság gazdálkodási formában szerepelt a nyilvántartásban. Az önálló vállalkozók 36%-a fő-, 47%-a mellékfoglalkozásúként, 17%-uk pedig nyugdíjasként dolgozott.

Veszprém megyében 2017. június végén ezer lakosra átlagosan 153 regisztrált vállalkozás jutott. A vállalkozói aktivitás – elsősorban a mezőgazdasági, a kereskedelmi és az idegenforgalmi önálló vállalkozók magas számából adódóan – a Balatonfüredi (256), a Tapolcai (190) és a Balatonalmádi (180) járásokban alakult a legkedvezőbben, szemben a Várpalotaival, ahol az ezer lakosra jutó vállalkozásszám mindössze 88 volt.

Főtevékenységük szerint a vállalkozások több mint egyötödét a mezőgazdaságban tartották nyilván, az ipari és építőipari vállalkozások súlya 5,9, illetve 7,2%-ot tett ki. A szolgáltató ágak vállalkozásai az ingatlanügyletekben (12%), a vendéglátásban (10%) és a kereskedelemben (9,8%), valamint a tudományos és műszaki területen (9,2%) fordultak elő a leggyakrabban.

A kényszertörlések jogintézményének bevezetése (2012. augusztus) óta folyamatosan csökken azoknak a fizetésképtelenséggel kapcsolatos eljárásoknak a száma, amelyek felszámolással érnek véget. A cégnyilvántartásban szereplő megyei székhelyű gazdasági szervezetek közül 2017. I. félév végén 703 ellen folyt valamilyen felelősségi per, melynek az egyötödét a kényszertörlések tették ki. 2012 azonos időpontjához képest már több mint a felével kevesebb eljárás indult, illetve volt folyamatban. A legtöbb végzést továbbra is a kereskedelemben (168), valamint az építőiparban (81) adták ki.

A megye munkaerőpiaci helyzete

A KSH munkaerő-felmérésének adatai szerint 2017 I. negyedévében Veszprém megye 15-74 éves lakosságának 63,0%-a, 165 ezer fő volt gazdaságilag aktív. A térségben élők munkaerő-piaci részvétele az országos átlag feletti, a főváros mellett Győr-Moson-Sopron, Pest, Komárom-Esztergom, Fejér és Zala megyében volt magasabb az aktív népesség aránya. A 15-74 évesek 61,8%-a volt foglalkoztatott, ez a megyék között Győr-Moson-Sopron után a 2. legmagasabb. A gazdaságilag aktív népességből mintegy 3 ezer fő volt munkanélküli, a munkanélküliségi ráta 1,8%-os volt, a megyék között a 2. legalacsonyabb.

2017 I. félévében a vonatkozási körbe[1] tartozó Veszprém megyei székhelyű gazdasági szervezeteknél alkalmazásban állók létszáma meghaladta a 85 ezret, amely 2,6%-kal volt több, mint az előző év azonos időszakában. A növekedés mértéke Pest, Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves után a negyedik legmagasabb volt az országban.

Az alkalmazásban állók 70%-a a versenyszférában dolgozott, számuk 3,8%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A költségvetési szerveknél és intézményeiknél 1,8%-kal kevesebben dolgoztak.

Az alkalmazásban állók közül 2666-an – az egy évvel korábbihoz képest negyedével kevesebben – voltak közfoglalkoztatottak.

A jelentősebb nemzetgazdasági ágak közül az iparban 5,9, ezen belül a feldolgozóiparban 6,8%-os volt a bővülés. 2016. I. félévéhez képest jelentősen, 15%-kal nőtt a szálláshely-szolgáltatás,vendéglátásban alkalmazásban állók száma, míg a mezőgazdaságban (5,4%-kal) és az egészségügyi szolgáltatások területén (5,1%-kal) kevesebben dolgoztak.

2017 első hat hónapjában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos nettó keresete 171 ezer forintot tett ki, ami 14%-kal meghaladta a 2016. első félévit. A növekedés a megyék és a főváros sorrendjében csak a 12. helyet jelentette. A keresetnövekedés a fizikai foglalkozásúak esetében nagyobb, 16%-os volt. A megyében a nem jelentős bányászat-kőfejtés kivételével minden területen nőttek a bérek. A feldolgozóiparban 11, a mezőgazdaságban 16, a szálláshely szolgáltatás-vendéglátásban 17, az építőiparban 18, a közigazgatás területén 20%-kal kerestek többet, mint egy éve.

A korábbi évekhez hasonlóan a legmagasabb nettó átlagbért, az energiaiparban (222 ezer forint) és az információ, kommunikáció területén (217 ezer forint) lehetett keresni.

[1] A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti adatai.

Betöltetlen álláshelyek

A gazdaság bővülése miatt a gazdasági szervezeteknek egyre több munkavállalóra van szüksége. Ez a folyamat nem csak a foglalkoztatottak számát, hanem a munkaerő iránti keresletet is növeli, melynek kielégítése egyre inkább nehézségekbe ütközik.

2017. január–júniusban 1348 üres álláshelyet regisztráltak a versenyszférában, ötödével többet, mint egy évvel korábban, a 2010. I. félévinek pedig közel 4,3-szeresét. 100 betöltött álláshelyre 2,5 (2016 I. félévében 2,2) üres álláshely jutott, ami lényegében megegyezett az országossal. A mutató növekedése azt jelenti, hogy a versenyszféra munkaerőigénye az alkalmazottak számánál gyorsabban nő.

A nemzetgazdasági ágak közül a legtöbb üres álláshely az iparban (890), illetve ezen belül a feldolgozóiparban volt, 7,7, illetve 9,8%-kal több, mint 2016. I. félévben. A leginkább munkaerőhiánnyal küzdő területek közül a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban és az építőiparban az egy évvel korábbihoz képest kétszeresére, illetve 2,6-szeresére nőtt a betöltetlen állások száma.

A foglalkozás jellege szerint a megyei vállalkozások üres álláshelyei közül a legnagyobb arányban (27%) gépkezelő vagy járművezetői pozíció fordult elő, de jelentős (25%) volt a felsőfokú végzettség meglétét igénylő üres álláshely is.