Veszprém megye és a TOP 300 gazdasági teljesítménye 2016-ban

A vállalkozások gazdálkodásának bemutatása során a főbb adatok tekintetében kitértünk a meghatározó nemzetgazdasági ágakra is.

Néhány esetben – például a legnagyobbak közé is bekerülő cég évközi székhely áthelyezése, vagy a számviteli elszámolási rendszer változása miatt – az összehasonlíthatóság érdekében az adatok korrigálása is szükségessé vált. Megjegyezzük továbbá, hogy a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása miatt is adódott néhány olyan változás, mely nem tette lehetővé a két év közötti összehasonlíthatóságot. E néhány mérleg- és eredményadat bemutatásánál a 2016 évi részarányok bemutatására helyeztük a hangsúlyt, a bázis évvel történő összevetéstől eltekintettünk.

A TOP 300 körbe 2016-ban legalább 527, az első száz adózó közé pedig 1,8 milliárd forint nettó árbevétellel lehetett bekerülni, előbbi 19, utóbbi 28 millió forinttal magasabb a 2015 évinél. A 300 legnagyobb nettó árbevételt elérő vállalkozás sorába az előző évihez képest 41 új vállalkozás került.

A naptári évvel azonosan működők mellett fontosnak tartottuk a csekély számarányukhoz – 19 vállalkozás – képest jelentős gazdasági teljesítményű, a naptári évtől eltérő üzleti évet választó társaságok rövid bemutatását is. Ez viszont az eltérő mérlegforduló miatt teljességében csak a 2015 évi összesített bevallásadatok alapján volt lehetséges. Megjegyezzük, hogy e cégek közül hét a TOP 100-ba, tíz pedig a TOP 300-ba is bekerülne nettó árbevétele alapján.

A bevallások számának alakulása

Az elemzésünk alapját képező, naptári évvel azonosan működő kettős könyvvezetésű vállalkozások száma Veszprém megyében évek óta csökkenést mutat. Ebben szerepet játszik a kisebb cégek számára egyre vonzóbbá váló, az adminisztrációs terhek csökkentésével járó, egyéb választható adózási formák, így a kisvállalati adó, illetve a kisadózó vállalkozások tételes adója, valamint az egyszerűsített vállalkozói adó és a társasági adó közötti átjárások, továbbá a naptári évről történő elszámolásra/elszámolásról való áttérések, s nem utolsó sorban az új alakulások, megszűnések.

Veszprém megyében 2016-ban10 584 vállalkozás bevallása került feldolgozásra, mely 1,2 százalékkal volt kevesebb az előző évinél. A Közép-Dunántúl három megyéjét nézve szintén kisebb mérséklődés (-2,4%) volt tapasztalható.

Az egyes vállalati kategóriák – mikro-, kis-, közép- (továbbiakban KKV) – szerinti megoszlását tekintve, amely cégek nem felelnek meg a vonatkozó törvény besorolási kritériumainak, az egyéb vállalkozások között szerepelnek (ide az úgynevezett nagyvállalkozások, továbbá azok a cégek tartoznak, amelyek meghatározó állami vagy önkormányzati részesedéssel bírnak).

Veszprém megyében a társaságok legnagyobb hányada, 86,1 százaléka mikro vállalkozásként tevékenykedett, a nagy/egyéb vállalkozások és a kisvállalkozások közel azonos, 6,5 százalék körüli súlyt képviseltek, s a közép-vállalkozási kategóriába tartoztak a legkevesebben (1. számú ábra). A súlyarányokat tekintve érdemi változás az előző évhez képest nem történt.

Nemzetgazdasági áganként vizsgálva Veszprém megyében 2016-ban a kereskedelem, gépjárműjavítást jelölte meg fő tevékenységként a legtöbb vállalkozás (21,1%). Ezt követte a több mint 12 százalékot felölelő szakmai, tudományos, műszaki tevékenység, valamint a feldolgozó- és építőipa mintegy egytizedes súllyal. Kiemelendő az ingatlanügyletek 7,4 százalékos részaránya és a Balaton partnak köszönhetően megyei sajátosság a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás régióst (5,2%) meghaladó jelenléte (2. számú ábra).

A 300 legnagyobb árbevételt elérő Veszprém megyei vállalkozás nemzetgazdasági ágankénti struktúrája lényeges eltéréseket mutatott a megyéhez képest. E körben a feldolgozóipar volt a vezető ág, több mint egyharmados súllyal, s hasonló arányt képviselt a kereskedelem, gépjárműjavítás is. Ezzel szemben a megyeinél lényegesen kisebb hányadot fedett le a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység, az építőipar, az ingatlanügyletek és szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás. Erőteljesebb volt viszont a TOP 300-nál a szállítás, raktározás és a mezőgazdaság súlya.

A Veszprém megyei cégek több mint kilenctizede 10 fő alatti létszámmal működött 2016-ban, 6,7 százalékuk 10-49, 1,1 százalékuk pedig 50-249 főt foglalkoztatott, s 250 fő feletti alkalmazotti állomány a vállalkozások 0,3 százalékánál – 36 vállalkozásnál – volt. Elmondható, hogy a dolgozói létszám emelkedésével csökken a vállalkozások száma. A TOP 300-nál, és a TOP 100-nál helyzetükből adódóan viszont épp a legkevesebb alkalmazottal működők tették ki a legkisebb arányt. Érdekességként kiemeljük, hogy a 0-1 főt foglalkoztatók közül is háromnak sikerült akkora nettó árbevételt elérnie, hogy helyet kaphatott a megye százas élvonalában (1. számú táblázat).

 Gazdálkodás főbb mutatói

Üzemi bevételek

Az alaptevékenységet meghatározó üzemi bevétel 2016-ban Veszprém megyében 1 767,5 milliárd forint volt, bővülésének7,3 százalékos mértéke meghaladta a közép-dunántúli szintet (2,9%). E növekedéshez az üzemi bevétel mindhárom eleme, a több mint 93 százalékot kitevő nettó árbevétel, a hat százalékot közelítő egyéb bevétel, valamit a mintegy egy százalékos súlyú aktivált teljesítmények értéke egyaránt hozzájárult. (Megjegyezzük, hogy az egyéb bevételek összege 2015-ös évvel nem összehasonlítható, mivel a számviteli törvény változása miatt az előző évben még rendkívüli bevételként feltüntetett tételek 2016-tól jellegüktől függően szerepelhetnek e kategóriában is.)Meghatározó részaránya miatt a továbbiakban a nettó árbevétel kerül bemutatásra.

2016-ban 8 489 vállalkozás ért el összesen 1 646,9 milliárd forint nettó árbevételt Veszprém megyében, mely 6,3 százalékkal haladta meg az előző évit (3. számú ábra).

A megyei nettó árbevétel több mint 78 százaléka, 1 289,3 milliárd forint a TOP 300 vállalkozáshoz kötődött, mely körben a megyeit meghaladó, 9,4 százalékos emelkedés volt megfigyelhető. A TOP 100 részaránya megközelítette 2016-ban a 68 százalékot, 1 111,8 milliárd forint nettó árbevétele egytizeddel emelkedett. A Közép-Dunántúlon és Veszprém megyében 2016-ban a nettó árbevételen közel fele-fele arányban osztozott a kül- és a belpiaci forgalom. Veszprém megyében az export bővülési üteme több mint kétszerese volt a közép-dunántúlinak, míg a belföldi eladások a régióssal közel egyezően, bázisszinten alakultak.

Veszprém megyében a vállalkozások nettó árbevételénél említett 6,3 százalékos emelkedés 98,3 milliárd forint bővülést jelentett, melynövekmény döntő többségét az export eladások alakították, ahol 90,2 milliárd forint volt az emelkedés összege, a növekedés üteme pedig 13,1 százalékos volt, mint azt a 4. számú. ábra is mutatja.

A megyeitől eltérő értékesítési szerkezet volt megfigyelhető a TOP 300-nál, e vállalkozások árbevételének többsége, közel hattizede ugyanis a külpiaci eladásokból származott. Emellett a megyei folyamatok alakításában is meghatározó szerepük volt, hiszen a Veszprém megyei kivitel mintegy 97 százaléka e körben koncentrálódott, miközben belföldi részesedésük is meghaladta a 61 százalékot. A 100-as élvonalba tartozó vállalkozások határon túli értékesítéseinek 15 százalékos emelkedése mellett export arányuk még a 300-as körnél is magasabb, mintegy kétharmados volt.

Veszprém megyében a nettó árbevétel több mint felét a feldolgozóipar, mintegy egyötödét pedig a kereskedelem, gépjárműjavítás adta. Mindkét nemzetgazdasági ágban közel azonos, 6 százalékot közelítő növekedés történt, melyek kissé elmaradtak a megyei szintű bővüléstől, érdemben viszont nem befolyásolták az előző évi részarányokat. Súlyát nézve 4,4 százalékkal, jelentős lemaradással következett harmadikként a szállítás, raktározás, figyelemre méltó azonban, hogy több mint ötödével emelkedett az e tevékenységhez köthető nettó árbevétel. A mintegy két és félszeresére történt számottevő emelkedése miatt a 2. számú táblázatban az egyéb kategóriában szereplőpénzügyi, biztosítási tevékenység, csökkenését tekintve viszont az építőipar érdemel említést. A mezőgazdaság, az ingatlanügyletek, valamint a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység bázis körüli bevételt mutatott fel 2016-ban.

A TOP 300 vállalkozást tekintve is a feldolgozóipar és a kereskedelem, gépjárműjavítás volt a két vezető nemzetgazdasági ág, bár a súlyok az előbbi javára jobban eltolódtak. A dinamikákat tekintve a megyétől pozitív irányba tért el az előző két ágon kívül a szállítás, raktározás, valamint a szálláshely szolgáltatás, vendéglátás,illetve a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység, negatív irányba pedig az építőipar és az ingatlanügyletek.

A megyei árbevétel 47,5 – 52,5 százalékos arányban oszlott meg a KKV szektor és a nagy/egyéb vállalkozások között. Legdinamikusabban a nagy/ egyéb kör növelte árbevételét, ahol 9,1 százalék volt az emelkedés. Minden kategóriában növekedtek a bevételek, stagnálást csak a kisvállalkozások mutattak ki.

A megyei nettó árbevétel mintegy kétharmadát az 50 vagy annál nagyobb létszámmal működő vállalkozások érték el, miközben a 0-1 fős cégek mutatták fel a legdinamikusabb, közel egynegyedes emelkedést. Csökkenés csupán a 10-49 főt foglalkoztató vállalkozásoknál következett be, ahol 4 százalékkal kevesebb árbevételt számolhattak el, mint az előző évben.

Költségek és ráfordítások

A Veszprém megyében működő vállalkozások 2016-ban 1 687,8 milliárd forint költséget és ráfordítást számoltak el, 8,3 százalékkal többet, mint előző évben (5. számú ábra). Mivel a bevételek növekedési üteme ettől egy százalékponttal elmaradt, a későbbiekben részletezésre kerülő üzemi eredményalakulását kedvezőtlenül befolyásolta. A Közép-dunántúli régiót a megyétől eltérő folyamatok alakították, ugyanis a 2,5 százalékos költségbővülés dinamikája elmaradt a bevételek 2,9 százalékos emelkedésétől, melynek hatására az üzemi eredmény meghaladta az előző évi szintet.

A TOP 300vállalkozások, ahol a megyei költségek, ráfordítások közel nyolctizede, 1 320 milliárd forintkerült kimutatásra, a megyei irányokat követték, azaz a ráfordítások 11,5 százalékos emelkedése meghaladta a bevételékét (+10,2%), mely esetükben is az üzemi eredménymérséklődését eredményezte.

Veszprém megyében a ráfordítások több mint háromnegyedét az 1289,9 milliárd forint összegű anyagjellegű ráfordítások tették ki, 6,6 százalékos emelkedés mellett. Ezen belül az anyagköltségek mintegy 48, az eladott áruk beszerzési értéke pedig közel 30 százalékos részaránnyal szerepelt. A 240 milliárd forint összegű személyi jellegű ráfordítások 14,2 százalékot képviseltek a költségeken belül, miközben dinamikájuk 5,5 százalékponttal meghaladták az anyagjellegű ráfordítások növekményét. E ráfordítások héttizede a mintegy 13 százalékkal megemelkedett bérköltséghez kötődött. Az üzemi költségek, ráfordítások között kerül elszámolásra, az eszközök fizikai elhasználódása, elavulása is, azaz az értékcsökkenési leírása, mely Veszprém megyében 62,2 milliárd forintot tett ki 2016-ban, s ez az összes ráfordítás 3,7 százalékát jelentette. Az előzőekbe be nem sorolt egyéb költségként 95,7 milliárd forintot számoltak el a vállalkozások mely 5,7 százalékos hányadot jelentett az összes költségen belül. (A 2015-ös évvel történő összehasonlítástól eltekintünk, mivel a számviteli törvény változása miatt az előző évben még rendkívüli ráfordításként feltüntetett tételek 2016-tól jellegüktől függően szerepelhetnek e kategóriában is.) (6. számú ábra).

A háromszáz legnagyobb árbevételt elérő vállalkozásnál elszámolt költségek és ráfordítások dinamikája mindegyik költségfajtánál meghaladta a megyei ütemet. E vállalkozásoknál koncentrálódott a megyei szinten kimutatott anyagjellegű ráfordítások mintegy 80 százaléka és a személyi jellegű kiadások több mint 72 százaléka. A TOP 300 körében a költségek és ráfordítások csaknem nyolctizedét, 1 026,8 milliárd forintot tettek ki az anyagjellegű ráfordítások, melyek közel 10 százalékos növekedést mutattak. E ráfordítások több mint felét, mintegy 53 százalékát tette ki az anyagköltség. A személyi jellegű ráfordítások összege 17,7 százalékos növekedést követően 173,1 milliárd forint volt, melynek közel héttizedét fordították bérre a vállalkozások. A vállalkozások összes költségének 5,8 százaléka egyéb ráfordításként, 3,3 százaléka pedig értékcsökkenési leírásként került elszámolásra.

Veszprém megyében az anyagjellegű ráfordítások több mint fele a feldolgozóiparhoz, közel egynegyede pedig a kereskedelem, gépjárműjavításhoz kapcsolódott. Mindkét ágban hasonló mértékű növekedés történt, melyek a megyei szintű bővüléstől alig tértek el, így részarányuk lényegében nem változott az előző évhez képest. A harmadik legmagasabb összegű anyagjellegű ráfordítást elszámoló nemzetgazdasági ág a szállítás, raktározás volt, a több mint egynegyedes növekedés mellett4,3 százalékos részaránnyal bírt. A 3. számú táblázatban csökkenése miatt a mezőgazdaság mellett az építőipar érdemel még említést.

A TOP 300 vállalkozás anyagjellegű ráfordításait tekintve is a feldolgozóipar és a kereskedelem, javítás a két vezető ág, bár a súlyok az előbbi ágban a megyeitől felfelé, az utóbbiban attól lefelé tolódtak el. A növekedés ütemét tekintve kiemelendő a szállítás, raktározás, a szálláshely szolgáltatás, vendéglátás, valamint a szakmai, tudományos tevékenység, a megyeinél nagyobb mértékű csökkenése miatt pedig az építőipar említhető. Ezen felül a megyei szinten stagnálást mutató ingatlanügyletek kiadásai a 300-as körben közel 19 százalékkal estek vissza e költségelemeket tekintve.

Veszprém megyében a 240 milliárd forintszemélyi jellegű ráfordítások közel ötven, illetve 11 százaléka kötődött a feldolgozóiparhoz és a kereskedelem, gépjárműjavításhoz. E kiadások a stagnálást mutató energiaszektor és a mindössze fél százalékos súlyú bányászat kivételével minden nemzetgazdasági ágban emelkedtek.

Az árbevétel szerint meghatározó300vállalkozás 173,1 milliárd forint személyi jellegű ráfordítást számolt el 2016-ban, melynek több mint hattizede, illetve 8,4 százaléka a már említett két vezető nemzetgazdasági ághoz kötődött. A megyeit meghaladó bővülést mutatott fel e körben a feldolgozóipar, a szállítás, raktározás, valamint a szálláshely szolgáltatás, vendéglátás.

A foglalkoztatottak száma és az átlagbérek

A Veszprém megyei vállalkozások 2016-ban 64 245 fővel működtek, azaz 899-cel bővítették átlagos állományi létszámukat, ez 1,4 százalékos emelkedésnek felelt meg. A Közép-dunántúli régió társas vállalkozásainál foglalkoztatott, lényegében stagnálást mutató 220 989 személy 29 százaléka tartozott Veszprém megyei cégekhez. A TOP 300 vállalkozások 36015 átlagos állománnyal működtek, összesen 6,5 százalékos bővülést elérve, körükben koncentrálódott a megyei foglalkoztatotti létszám 56,1 százaléka (7. számú ábra).

Veszprém megyén belül három nemzetgazdasági ágban sikerült bővíteni a foglalkoztatást: a feldolgozóiparban, a vízellátás, szennyvízgyűjtés, hulladékgazdálkodásban, valamint a pénzügyi, biztosítási tevékenységben.

A TOP 300-nál kedvezőbben alakultak a folyamatok, ugyanis e vállalkozások a mezőgazdaság és az építőipar kivételével mindegyik ágban növelni tudták dolgozóik számát.

Veszprém megyében a bérköltség lendületesebben emelkedett a foglalkoztatottak számánál, ezáltal ez egy foglalkoztatottra kifizetett bér 11,7 százalékkal, 276 ezer forinttal lett magasabb 2016-ban. Bár a 2641,2 ezer forintos megyei éves átlagbér 144,5 ezer forinttal volt kevesebb a Közép-dunántúli régióban kimutatott összegnél, de a lendületesebb emelkedést követően jelentősen csökkent az előző évi (189 ezer Ft/fő) különbség (8. számú ábra).

A 300 legmagasabb árbevételt elérő vállalkozásnál egy munkavállaló 12,4 százalékos emelkedést követően átlagosan 3 341 ezer forintot keresett 2016-ban, mely több mint egynegyeddel magasabb a megyei átlagnál.

A TOP 100 körben a 21,9 százalékos bérköltség és a 8,5 százalékos állományi létszám növekedés hatására az átlagbérek a 300-as körrel megegyezően, 12,4 százalékkal emelkedtek, mely 3 623,9 ezer forintos éves átlagbért eredményezett.

Veszprém megyében az átlagbérek valamennyi nemzetgazdasági ágban emelkedtek, a legmagasabb bérek a mindössze 25 céget számláló energiaszektort (3 664,5 ezer Ft/fő), a legalacsonyabbak pedig a szálláshely szolgáltatás, vendéglátást (1 644,8 ezer Ft/fő) jellemezték. A megye gazdaságát meghatározó feldolgozóiparban (3 252,1 ezer Ft/fő) a megyei átlag felett, a kereskedelem, gépjárműjavításban (2 037,8 ezer Ft/fő) pedig az alatt alakultak a 2016 évi átlagbérek.

A 300 legnagyobb árbevételt elérő vállalkozás jellemzően a megyei átlagokat meghaladó összegű béreket fizetett ki alkalmazottai számára. A legmagasabb,kimagaslónak mondható 6 037 ezer forintösszegű átlagbérek a szakmai, tudományos, műszaki tevékenységet végzőknél voltak,a legalacsonyabb, éves szinten 1 960 ezer forintos átlagbért pedig a megyéhez hasonlóan a szálláshely szolgáltatás, vendéglátásban tevékenykedő vállalkozások fizették dolgozóiknak.

Vállalkozási eredmények

Az adózás előtti eredmény összetevői

Veszprém megyében a társas vállalkozásoknál 2016-ban 99,7 milliárd forint üzemi nyereség és 20 milliárd forint üzemi veszteség egyenlegeként 79,7 milliárd forint üzemi eredmény képződött (9. számú ábra). Mint korábban már említésre került, a ráfordítások növekedési üteme meghaladta a bevételekét, így az üzemi eredmény mintegy tizedével csökkent. Ezt a változást a nyereség csökkenése és a veszteség növekedése okozta.

Az árbevétele alapján meghatározó 300 legnagyobb vállalkozásnál képződött a megyei üzemi eredmény csaknem héttizede, 55,4 milliárd forint, mely a megyét kissé meghaladóan, 13 százalék feletti mértékben csökkent.

Veszprém megyében a nemzetgazdasági ágak zöme pozitív eredménnyel zárta a 2016-os évet, közülük is kiemelkedő, 42,5 százalékos emelkedés jellemezte az ingatlanügyleteket, s több mint kéttizedes csökkenés a mezőgazdaságot. Meg kell azonban jegyezni, hogy az üzemi eredmény a bevételek és ráfordítások különbségéből adódik, így azokban a szektorokban, ahol ezek összege korábban megközelítőleg megegyezett, bármelyik tényezőben bekövetkező, összegszerűen kismértékű változás jelentős arányeltolódást okozhatott.

A TOP 300 vállalkozás is jellemzően pozitív eredményt ért el, közülük az építőipar kéttizedes eredményjavulása és a szálláshely szolgáltatás, vendéglátás 17 százalékot meghaladó csökkenése emelhető ki a két szélsőségként. Az üzemi eredményt tekintve is mind a megyében, mind a TOP 300 körben a legjelentősebb ág a feldolgozóipar volt, az előbbi összesítésben 58,5, az utóbbiban pedig 79,1 százalékos lefedettséget mutatva.

A Veszprém megyei vállalkozások pénzügyi eredménye 13,7 milliárd forint veszteség és 6,5 milliárd forint nyereség egyenlegeként 7,2 milliárd forintnegatívumot mutatott 2016-ban.(Jogszabályi változás miatt, mely szerint megszűnt a rendkívüli bevétel és ráfordítás, s ezeket a 2016-os adóévtől, jellegüktől függően az egyéb bevételek és ráfordítások vagy a pénzügyi műveletek bevételei és ráfordításai között kell elszámolni,a pénzügyi eredmény bázissal való összevetésétől eltekintünk.)

A TOP 300-nál is negatív szaldót mutatott a pénzügyi eredmény, a 10,2 milliárd forint veszteség, valamint 3,9 milliárd forint nyereség eredőjeként6,3 milliárd forintot.

Az adózás előtti eredmény Veszprém megyében egytizedes csökkenést követően 71,8 milliárd forint volt (10. számú ábra), miközben a Közép-dunántúli régióban jelentős, mintegy egyötödös emelkedés mutatkozott. Veszprém megye régiós részesedése 2016-ban meghaladta a 15 százalékot.

A TOP 300 körében 49,1 milliárd forint adózás előtti eredmény képződött, a megyéhez hasonló egytized körüli csökkenés mellett, e vállalkozásokhoz volt köthető a megyei eredmény közel 70 százaléka.

Az adózás előtti eredmény az üzemi eredménnyel azonos, azaz mintegy egytizedes csökkenése Veszprém megyében a veszteség stagnálása és a nyereség előző évhez mutatkozó 8,1 százalékos elmaradása mellett következett be.(Megjegyezzük, hogy az adózás előtti eredmény az összehasonlíthatóság érdekében a bázisévben a szokásos vállalkozási eredmény és a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosításával megszüntetésre került rendkívüli eredmény összegeként került előállításra.)

A KKV-szektor 53,9 milliárd forinttal, bázishoz közeli mértékben járult hozzá a megyei adózás előtti eredményhez, nagyobb – közel háromtizedes – csökkenés a nagy/egyéb vállalkozások körében történt.

Ugyanezt tükrözi a foglalkoztatottak száma szerint vizsgálat is, a 250 fő feletti foglalkoztatók körében történt mintegy 30 százalékos csökkenésen kívül az ennél alacsonyabb létszámmal működők összességében bázis szinten tartották adózás előtti eredményüket.

Mind a nyereséges, mind a veszteséges, valamint nulla adózás előtti eredményt elérő vállalkozások száma Veszprém megyében lényegében stagnált, a változások mindhárom kategóriában kevesebb, mint ötven céget érintettek. A Veszprém megyei a vállalkozások több mint 60 százaléka, összesen 6 639 társaság adott számot nyereségről, közel egyharmaduk veszteségről, s nulla eredményt mindössze 5,6 százalékot ért el (11. számú ábra).

Az árbevétele alapján a 300 meghatározó vállalkozás körében 7-tel nőtt azok száma, melyek nyereséggel zárták az évet, ezzel szemben hárommal a veszteségesek, eggyel pedig a nulla eredményűek száma csökkent. E körben figyelemre méltó a nyereségesek kimagasló, 92 százalékos aránya, mindössze 23 cég zárta vesztességgel 2016-ot.

A főbb nemzetgazdasági ágakat tekintve, Veszprém megyében alapvetően a nyereséges pozíció volt jellemző, egyenlegében veszteséget csupán az energia szektor és a pénzügyi, biztosítási tevékenység ért el. Legmagasabb növekedési üteme miatt az ingatlanügyletek (+59,4 %), jelentős csökkenése miatt pedig a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység

(-32,4 %) és a mezőgazdaság (-31,9 %) emelhető ki. A megye két meghatározó ága közül a feldolgozóiparban 15 százalékkal csökkent, a kereskedelem, gépjárműjavításban viszont 17 százalékkal növekedett az adózás előtti eredmény.

A TOP 300 kört is alapvetően a pozitív eredmény jellemezte, csupán a megyénél már említett két ágon kívül a vízellátás, szennyvízgyűjtés, hulladékgazdálkodás zárta negatívummal a 2016-os évet. A nyereséges ágak növekedése szempontjából kiemelkedő, 21,5 százalékos dinamikát az építőiparban tevékenységet végzők értek el, míg a legnagyobb, egyaránt 22 százalék körüli csökkenés a megyénél is említett szakmai, tudományos, műszaki tevékenységnél és a mezőgazdaságban történt.

Adóalap, adókedvezmények, adófizetési kötelezettség

Az adózás előtti eredményt csökkentő és növelő tételek figyelembe vételével számított pozitív adóalap Veszprém megyében 8,6 százalékos csökkenést követően 72 milliárd forint volt, mely 16,7 százalékos részarányt jelentett a közép-dunántúli értékből 2016-ban (4. számú táblázat).

A számított társasági adó 8,2 milliárd forintot tett ki a megyében, változásának iránya megegyezett a pozitív adóalapéval, a csökkenés mértéke viszont azt meghaladta, 13,7 százalék volt.

A pozitív adóalap közel hattizede a 300 legnagyobb nettó árbevételű társasághoz kötődött, a megyét meghaladó 13,6 százalékos csökkenés mellett a számított adó mintegy egyötöddel lett alacsonyabb az előző évinél. E változások hatására a 300-as élvonal vállalkozásainak 5,1 milliárd forint számított adója a megyén belül 62,2 százalékos súlyt eredményezett.

Veszprém megyében a 2016-os számított adót 1,4 milliárd forinttal csökkentették az igénybevett adókedvezmények, a mentesség és a visszatartott adó, bár az utóbbi két tétel súlya miatt elhanyagolható, mivel összesen csupán 17,3 millió forintot tettek ki. A közép-dunántúli vállalkozások által igénybevett 18,6 milliárd forint adókedvezmény 7,5 százalékát a Veszprém megyei cégek érvényesítették.

A megyében igénybevett adókedvezményeken belül két jogcím emelhető ki részarányuk miatt, a 87 százalékot jelentő látvány-csapatsport támogatás és a több mint egytizedes súlyú KKV szektor kamatkedvezménye (12. számú ábra).

A megyei adókedvezmények mintegy 85 százalékát a TOP 300-as kör érvényesítette 2016-ban. A fejlesztési adókedvezmény teljes egészében, de a látvány-csapatsport támogatása címén igénybevett összeg közel 90 százaléka is e körhöz kötődött.

Veszprém megyében az összes adókedvezmény 53,7 százalékát a KKV szektor vállalkozásai vették igénybe, a fennmaradó 46,3 százalék kötődött a nagy/ egyéb vállalkozásokhoz. A látvány-csapatsport, az előadó-művészeti szervezetek és a filmalkotás támogatásához (a továbbiakban kedvezményezett célú támogatások) kapcsolódó kedvezmények közel fele-fele arányban oszlottak szét a KKV, valamint a nagy/ egyéb cégek között. A kis- és középvállalkozások kamatkedvezményét közel 96 százalékban, a fejlesztési adókedvezményt pedig teljes egészében a KKV kör érvényesítette 2016-ban.

A kedvezményezett célok támogatása után járó adókedvezmények, s így a támogatások összege is Veszprém megyében és a TOP 300 körben egyaránt több mint ötödével szűkült, de ez nem jelenti azt, hogy a vállalkozások társadalmi felelősségvállalása is csökkent volna. Meg kell említeni, hogy a 2015-től bevezetésre került „Rendelkezés az adóról” jogintézményével élve a Veszprém megyei vállalkozások 563,2 millió forinttal, az előző évinél 28,2 százalékkal magasabb összegben támogatták a kedvezményezett célokat, melyhez kapcsolódóan nem adókedvezményben, hanem adójóváírásban részesültek. A megyén belül e felajánlások közel 85 százalékról a TOP 300 vállalkozások rendelkeztek, a 13. számú ábra bemutatja, hogy e támogatási forma tekintetében is a látvány-csapatsportra fordították a legtöbbet.

Az érvényesített adókedvezmények elszámolását követően 2016-ban a Veszprém megyei vállalkozások 78,2 százaléknál, azaz 8273 cégnél 6,8 milliárd forint társasági adófizetési kötelezettség keletkezett. Az érintett vállalkozások száma bázisszintűnek tekinthető, de a társasági adó összegét tekintve mintegy 13 százalékos volt a csökkenés. A Közép-dunántúli régió társas vállalkozásai 1,9 százalékos növekedési ütem mellett 43 milliárd forint adófizetési kötelezettséget mutattak ki 2016-ban, melyből Veszprém megye részesedése az előző évi 18,5-ről 15,8 százalékra mérséklődött.

A nettó árbevétele alapján a 300 legnagyobb vállalkozásból 277 tüntetett fel bevallásában társasági adófizetési kötelezettséget, mely 9-cel több, mint 2015-ben, a bevallott összeg viszont 5-ről 3,9 milliárd forintra csökkent. A TOP 300-as kör részesedése a megyei szinten kimutatott adókötelezettségből 6,7 százalékponttal 57,4 százalékra csökkent.

A pozitív adóalap és az éves adófizetési kötelezettség eltérő mértékű csökkenésének hatására ezek hányadosa, az átlagos adóterhelés Veszprém megyében 9,96-ról 9,39 százalékra mérséklődött, a TOP 300-nál is hasonló irányú volt a változás. A Közép-dunántúli régióban viszont a megyével ellentétben minimális emelkedés következett be, mint azt a 14. számú ábra is mutatja. Nemzetgazdasági ágak tekintetében Veszprém megyében a legkisebb adóterhelés a szálláshely szolgáltatás, vendéglátást (7,82 %) jellemezte, a legmagasabb pedig – a kis súlyú bányászatot nem tekintve – a feldolgozóiparban (10,27 %) volt.

Mérlegadatok

A mérlegadatok elemzése tekintetében az eltérő jogszabályi környezet nem teszi lehetővé egyes tételeknél a két év adatainak egzakt összehasonlítását. E módosítások miatt figyelembe kell venni például az osztalék elszámolási szabályokban bekövetkezett változásokat, melyek érintik az eredménytartalék, az adózott eredmény és a rövid lejáratú kötelezettség sorokat is. Továbbá megszűnt a mérleg szerinti eredmény kategória, ezt 2016-tól az adózott eredmény váltotta fel.

A Veszprém megyei társas vállalkozások 8,1 százalékos vagyongyarapodást követően 1 885 milliárd forint mérlegfőösszeggel rendelkeztek 2016 végén. A Közép-Dunántúlon összességében közel 4 százalékos mérséklődés mutatkozott, így 3 százalékponttal 27,1 százalékra emelkedett a Veszprém megyei eszköz- és forrásállomány régión belüli részaránya. A megyei 300-as élvonalba tartozó társas vállalkozások körében 8,5 százalékkal 1398,9 milliárd forintra nőtt a mérlegfőösszeg, körükben koncentrálódott a megyei vagyon közel háromnegyede.

Eszközök

Veszprém megyében az eszközök növekedése mögött a befektetett eszközök állományának lendületesebb (+12,3%), míg a forgóeszközök mérsékeltebb (+2,9%) gyarapodása állt, s ugyanezek az irányok jellemezték a TOP 300-as kört is. A változásokat követően mind a megyében, mind a TOP 300-nál a befektetett és forgóeszközök mintegy 60 – 40 százalékban osztoztak az eszközökön, az aktív időbeli elhatárolások egyaránt minimális, 1 százalék körüli súlyt képviseltek (5. számú táblázat).

A Közép-Dunántúlon más arányok mutatkoztak, ugyanis a tartós eszközök 3 674,4 milliárd forintos értéke a megyeinél kisebb, 52,8, míg a forgóeszközök nagyobb, 45,8 százalékos súlyt képviseltek.

A Veszprém megyei vállalkozások a tevékenységüket egy évnél hosszabban szolgáló tárgyi eszközeiket közel 12 százalékkal gyarapították, összegük 719,8 milliárd forint volt, a befektetett eszközökön belüli részarányuk – mivel azok is hasonló mértékben nőttek – mindkét évben közel kétharmadot jelentett. Emellett a 365,4 milliárd forint összegű tartós pénzügyi eszközeiket az előzőnél is nagyobb ütemben, 15,1 százalékkal emelték, azonban a vállalkozásokat egy éven túl szolgáló eszközökön belüli súlyukat így is a mintegy egyharmados bázis körüli szinten tartották. A befektetett eszközökön belül csupán a legkisebb részt kitevő 14,8 milliárd forint értékű immateriális javak mutattak csökkenést, melynek mértéke 14 százalék volt.

Veszprém megyében a vállalkozásokat az egy évnél rövidebb ideig szolgáló forgóeszközök760,8milliárdforintos állományának csaknem felét a követelések tették ki, egynegyed-egynegyed körüli súlyt a készletekés a pénzeszközök értek el, miközben az éven belüli értékpapírok csupán 2 százalékos részesedést mutattak. A forgóeszközök értéke mérsékelten emelkedett, mely a követelések és a készletek gyarapodása, a pénzeszközök stagnálásával, valamint az értékpapírok csökkenésével alakult ki.

A TOP 300-nál a változások iránya jellemzően követte a megyét, csupán a mértékek mutattak különbséget. A nettó árbevétele alapján a 300 legjelentősebb vállalkozás 838,9 milliárd forint értékű tartós eszközeinek megyén belüli részaránya meghaladta a háromnegyedet, az 544 milliárd forint éven belüli felhasználásra szánt eszközök értéke pedig a 70 százalékot.

Az eszközcsoportok nemzetgazdasági ágak szerinti összetételét vizsgálva elmondható, hogy Veszprém megyében a tárgyi eszközök fele a feldolgozóiparban, a befektetett pénzügyi eszközök 88 százaléka pedig a pénzügyi, biztosítási tevékenységet végző vállalkozásoknál koncentrálódott. A forgóeszközök elemein belül is a feldolgozóipari koncentrációvolt a jellemző 40-50 százalékos részaránnyal, kivételt csak az értékpapírok tekintetében lehetett tapasztalni, melyek zöme, mintegy háromtizede a befektetett eszközökhöz hasonlóan a pénzügyi, biztosítási tevékenységet végzőkhöz kötődött.

Források

Gazdálkodásuk finanszírozására mind a Veszprém megyei, mind a TOP 300 vállalkozások nagyobb arányban rendelkeztek saját forrással(saját tőke, céltartalékok) a 2016-os év végén, mint idegen forrással(kötelezettségek).

A forrás oldalt nemzetgazdasági ágak szerint tekintve, Veszprém megyében a saját tőkéből és a kötelezettségekből egyaránt a feldolgozóipar részesedése volt a legnagyobb, az előbbiből 35 százalékot, az utóbbiból pedig közel háromtizedet fedett le e nemzetgazdasági ág.

A 6. számú táblázatban feltüntetett, bázishoz mértváltozásokban nem csak a vállalkozások gazdálkodásában bekövetkező elmozdulások, hanem a már említett jogszabályváltozások is szerepet játszottak, emiatt a 2015-ös évvel történő összehasonlítástól eltekintünk.

A Veszprém megyében székhellyel rendelkező cégek összesen mintegy 950 milliárd forint összegű saját forrást mutattak ki mérlegeikben, ezen belül a saját tőke súlya volt meghatározó. A saját tőkéhez (15. számú ábra) a tőke, az eredmény, a lekötött, az értékelési, valamint az általános tartalékok együttesen közel 52 százalékkal, a jegyzett tőke több mint 41 százalékkal járult hozzá, miközben az adózott eredmény 7 százalékot tett ki.

A saját tőke elemei a TOP 300-nál is hasonlóan alakultak, bár a tartalékok és a jegyzett tőke közti megoszlások kiegyenlítettebbek voltak (47,3 % és 46,1 %), míg régiós szinten a megyeinél nagyobb súlyt képviseltek a tartalékok (56,9 %).

Az alapítói vagyon, azaz a jegyzett tőke, melyet a jogszabályváltozás nem érintett,mérsékelt, 2,2 százalékos emelkedést követően 387,7 milliárd forint volt Veszprém megyében, melynek háromnegyede a nagy/ egyéb vállalkozásokhoz tartozott, a fennmaradó egynegyeden osztozott a KKV szektor. Ezen belül is a mikro vállalkozások mutatták a legmagasabb, közel 15 százalékos részesedést. A Közép-Dunántúlon a megyeitől eltérő arányok mutatkoztak az alapítói vagyon megoszlásában, a régióban a kis- és középvállalkozások jegyzett tőkéje meghaladta az egyharmados súlyt.

A Veszprém megyében kimutatott jegyzett tőke nemzetgazdasági ágankénti alakulását tekintve kiemelendő az építőipar és a szállítás, raktározás egyaránt egyharmad körüli gyarapodása, ugyanakkor negatív irányú elmozdulás csak a szálláshely szolgáltatás, vendéglátás 1,6 százalékos mérséklődésében jelentkezett. A megye gazdasága szempontjából meghatározó feldolgozóiparhoz a jegyzett tőke mintegy 13, a kereskedelem, gépjárműjavításhoz pedig 2,3 százaléka tartozott. A legjelentősebb részesedés a kétharmados arányt közelítő pénzügyi, biztosítási tevékenységhez kötődött.

A TOP 300-at alapvetően a bázisszintű jegyzett tőke jellemezte, csupán a megyénél már kiemelt szállítás, raktározás tőkeemelkedése jelentett kiugró, mintegy 40 százalékos mértékű bővülést. Az alapítói vagyon megoszlását tekintve e körben is a pénzügyi, biztosítási tevékenység, valamint a feldolgozóipar súlya volt meghatározó.

Veszprém megyében a jegyzett tőke közel héttizede volt külföldi tulajdonban, több mint egynegyede pedig belföldi magánszemélyekhez, illetve társaságokhoz kötődött. A megyeinél hangsúlyosabban szerepelt a Közép-dunántúli régióban az állami és önkormányzati tulajdon, az egyéb forrású jegyzett tőke pedig mindegyik összesítésben minimális volt. A jegyzett tőke tulajdonosi szerkezetét a 16. számú ábra mutatja, melyben jól látszódnak a régió, a megye, valamint az árbevétele alapján kialakított 100-as és 300-as kör érdekeltségi összetételében mutatkozó különbségek.

2016-ban külföldi tulajdonosi részvétellel 364 Veszprém megyei cég működött, de tőkeerősségüket jelzi, hogy – az előző évihez hasonló– 267 milliárd forintos vagyonuk közel 70 százalékos részesedést jelentett a megyei értékből. A több mint 103 milliárd forint összegű belföldi jegyzett tőkéből 62 százalékos rész kapcsolódott magánszemélyekhez, ahol 8,4 százalékos emelést hajtottak végre a tulajdonosok. A hazai társaságok által rendelkezésre bocsátott jegyzett tőke pedig 4,3 százalékos növekedést követően 2016-ban meghaladta a 39 milliárd forintot.

A TOP 300-nál a külföldi jegyzett tőke aránya meghaladta a 82, míg a TOP 100-nál a 86 százalékos súlyt, s ezzel együtt csökkent a belföldi érdekeltség részesedése. Az árbevétele alapján meghatározó 300 vállalkozást alapvetően a bázisszintű jegyzett tőke jellemezte 2016-ban, közel 6 százalékos emelkedése miatt egyedül a belföldi társasági tulajdon említhető.

Annak ellenére, hogy 2016-ban jelentős arányt képviselt Veszprém megyében a külföldi tőke a jegyzett tőkén belül, a vállalkozások több mint 96 százalékos túlnyomó többsége mégis teljes egészben belföldi tulajdonban volt. A bevallásaikban jegyzett tőkét szerepeltető vállalkozások 2,8 százaléka működött tisztán külföldi és nem egészen egy százaléka vegyes tulajdonosi háttérrel.

A TOP vállalkozásoknál is a tisztán belföldi kézben lévő jegyzett tőke volt domináns, az arányok viszont alacsonyabbak voltak a megyeinél, a „háromszázaknál” 79, a TOP 100-nál pedig 66 százalékos súlyt képviseltek. Ugyanakkora megyei szintnél nagyobb részük működött kizárólag külföldi tőkével, a 300-as kör 16, a 100-as kör 27 százaléka tartozott e csoportba, miközben a vegyes forrású tőke a cégek 5, illetve 7 százalékánál volt jelen.

A Veszprém megyei vállalkozások idegen forrásai 854 milliárd forintot tettek ki, ezek zöme, mintegy 65 százaléka rövid, több mint egyharmada pedig hosszú lejáratú kötelezettségnek számított.

A TOP 300 vállalkozások forrásainak mintegy 46 százaléka idegen forrásként szerepelt, ezeknek csakúgy, mint megyei szinten a 65 százaléka volt rövid, 35 százaléka pedig hosszú lejáratú volt.

Beruházások

Veszprém megyében a 2016-ban üzembe helyezett beruházásokról általánosságban elmondható, hogy az előző évinél nem egészen 5 százalékkal több vállalkozás mintegy 60 százalékkal nagyobb értékű fejlesztést valósított meg, hozzájárulva ezzel a következő időszak gazdálkodásához.

A Veszprém megyei beruházások növekedésének értékelésekor nem lehet figyelmen kívül hagyni a régió stagnálását, mely mellett jól érzékelhető a megyei dinamika kiugróan magas nagyságrendje.

A 17. számú ábrán számszerűsítve is látható, hogy a Veszprém megyei vállalkozások38 százaléka, 3 976cég valósított meg átlagosan 39,1 millió forint értékű fejlesztést.

A megyében üzembe helyezett beruházások túlnyomó többsége, több mint háromnegyede a 300-as élvonal vállalkozásaihoz kötődött, miközben az előző évben jóval alacsonyabb, 60,5 százalékos volt a részarányuk.

ATOP 300vállalkozásai közül236, azaz e kör csaknem nyolctizede helyezett üzembe beruházást, megközelítve a vállalkozásonkénti 500 millió forintot, a legnagyobb 100 vállalkozásból 80-an voltak érintettek a fejlesztésekben, melyeknél az átlagos beruházási érték 1,3 milliárd forint volt, 2,3-szerese az előző évinek.

Naptári évtől eltérő üzleti év szerint működő vállalkozások főbb jellemzői

Veszprém megyében19-en választottak a naptáritól eltérő üzleti évet, viszont e néhány cég jelentős gazdasági erőt képviselt a megyében. Tekintettel arra, hogy e vállalkozások 2016-os társasági adó bevallásának benyújtása többnyire az elemzés alapját jelentő Gyorsjelentés összeállítása után esedékes, ezért bemutatásukat a 2014 – 2015 évi adataikra alapozhattuk.

Veszprém megyében mindkét vizsgált évben 19 eltérő üzleti évet választó vállalkozás bevallása került feldolgozásra, melyek zöme, 12 cég a feldolgozóiparban végezte tevékenységét.

E gazdálkodói kör kiemelt gazdasági adatait a 7. számú táblázat tartalmazza. E 19 céget a naptári év szerint működőknél magasabb exportorientáltság, a jegyzett tőkén belüli 100 százalékos külföldi tulajdon, 4 százalék feletti létszámbővítés, és a megyei átlagnál magasabb bérek biztosítása jellemezte.

E vállalkozások 2015-ös összes üzemi bevételének 97 százalékot meghaladó részét az értékesítés nettó árbevétele tette ki, 1,5 százalékkal meghaladva az előző évit. Amennyiben a két gazdálkodói kör (naptári évvel azonosan és attól eltérően működők) Gyorsjelentésben szereplő legfrissebb adatait összevontan vizsgáljuk, az így számított megyei nettó árbevételen belül a 19 vállalkozás által elért közel 126 milliárd forint7,1 százalékot képviselt, exportértékesítéseik pedig ennél is nagyobb, 8,2 százalékot tettek ki.

A vállalkozások exportorientáltsága némileg csökkent, ám az 55 százalék feletti exportarány még ezt követően is meghaladta a naptári éveseknél kimutatott 47,2 százalékos külpiaci súlyt.

Az üzemi költségek és ráfordítások meghatározó részét, 86 százalékát az anyagjellegű ráfordítások jelentették. Az összes költség összege nem érte el a bázisévit, miközben a bevételek kissé meghaladták azt, s e változások hatására az üzemi eredmény mintegy 2,9-szeresére emelkedett.

Az adózás előtti eredményt alapvetően a meghatározó nagyságrendű üzemi eredmény alakította, a pénzügyi és a 2015-ben még létező rendkívüli eredmény egyaránt negatív irányba hatottak. E változások nyomán az adózás előtti eredmény 1,5-ről 4,8 milliárd forintra, 3,2-szeresére nőtt.

A naptári évtől eltérő üzleti évet választó társaságok 5,7 milliárd forint pozitív adóalapot és 934 millió forintszámított adót mutattak ki, melyet 25,8 millió forint adókedvezménnyel mérsékeltek, így e társaságoknak 908,2 millió forint adófizetési kötelezettsége keletkezett 2015-ben.

Az eltérő üzleti évet választó gazdálkodók 2015 évi vagyona meghatározó változást nem mutatott. A lényegében bázisszintű állomány a tartós eszközök 12 százalékot meghaladó és az éven belüli aktívák 4,5 százalékos mérséklése mellett alakult (18. számú ábra). Az összes eszközön belül a forgóeszközök jelentették a nagyobb, 56 százalékos súlyt, a befektetett eszközök mintegy négytizedes részarányt képviseltek.

A forrásokon belül a hattizedes súlyt meghaladó kötelezettségek 9,1 százalékkal csökkentek, melyet alapvetően a több mint egyharmaddal visszaeső hosszú lejáratú, és a 3,4 százalékkal emelkedő rövid lejáratú kötelezettségek alakítottak.

A közel 32 százalékos részesedésű saját tőke a kötelezettségekkel szemben emelkedett, ebben a tartalékok és a mérleg szerinti eredmény bővülése volt meghatározó, a jegyzett tőke az előző évi szinten maradt.

2015-ben a naptári évtől eltérő 19 vállalkozásból eggyel több, mint az előző évben, 16 valósított meg beruházást, mintegy 5,4 milliárd forint értékben (19. számú ábra). Miközben a fejlesztésekre fordított összeg több mint másfélszeresére emelkedett, az egy cégre jutó beruházási érték is csaknem 43 százalékkal, azaz 101,3 millió forinttal 337,5 millió forintra nőtt.

Az átlagos állományi létszám 4,2 és a bérköltség 10,7 százalékos bővítése összesen 184 ezer forinttal emelte a 2015 évi átlagbér összegét. E vállalkozók a naptári évvel azonosan működőknél kimutatott szintet (2641 ezer Ft/fő) lényegesen meghaladó, 3 149 ezer forintos éves átlagbért biztosítottak alkalmazottaik számára.

Összegzés

A Veszprém megyei társas vállalkozásokat 2016-ban is növekvő, kiegyensúlyozott gazdálkodás jellemezte. A gazdasági teljesítmény egyik fő jellemzője, a nettó árbevétel(ezen közel fele-fele arányban osztoztak a bel- és a külpiaci értékesítések), melynek bővülését alapvetően az exportértékesítések 13 százalék feletti emelkedése alakította, hiszen a hazai eladások az előző évi szinten maradtak.

Az üzemi eredmények csökkentek 2016-ban, mely abból adódott, hogy a bevételek emelkedésénél nagyobb arányú volt a kiadások bővítése, s ez meghatározta az adózás előtti eredmény ugyancsak mérséklődő irányát is.

Növekedett viszont a vállalkozások vagyona, s ez megmutatkozott egyrészt a gazdálkodók tevékenységét tartósan szolgáló termelőeszközökben, ingatlanokban, valamint a befektetett pénzügyi eszközökben, másrészt a forrásokon belül a saját tőke gyarapításában.

A vállalkozások foglalkoztatóként történő működése is pozitív irányt mutatott, hiszen az előző évinél több dolgozónak biztosítottak munkalehetőséget, s mindez együtt járt az átlagbérek dinamikus emelkedésével.

A legnagyobb 300 vállalkozásgazdasági súlya a nettó árbevételt tekintve 2016-ban némileg növekedett, megközelítve a nyolctizedes részarányt a megyén belül. Ennél is hangsúlyosabb, 97 százalék feletti volt a megyei exportból valórészesedésük. A ráfordítások e körben is magasabb dinamikát mutattak a bevételeknél, így az üzemi, és az adózás előtti eredményük csökkent 2016-ban. A megyében kimutatott vagyongyarapodás alapvetően e körhöz volt kapcsolható, a 300-as élvonal vállalkozásai tartották nyilván – közel 9 százalékos bővülés mellett – a megye eszközeinek és forrásainak mintegy háromnegyedét.

A vállalkozások átlagos állományi létszámának csaknem hattizedét a TOP300 foglalkoztatta, a megyeit több mint egynegyeddel meghaladó átlagbérrel.

2016-ban az előző évinél több vállalkozás lényegesen, 60 százalékkal nagyobb értékű beruházások üzembe helyezésével alapozta meg jövőbeni sikeres működését, s remélhetően e fejlesztések pozitív hatásával hosszabb távon is számolni lehet Veszprém megyében.

Összeállította: NAV Fejér Megyei Adó- és Vámigazgatósága

Tervezési és Elemzési Osztály