Egykori és mai mesterek egy kötetben

N. Horváth Erzsébet, a könyv szerzője, szerkesztője, tipográfusa a Naplónak elmondta, hogy a kiadvány ötlete már több éve megfogalmazódott.

Egy régi fényképfelvétel a kötetből: Baráth János tapolcai szabómester a Csányi László utca 15. szám alatti üzlete előtt segédeivel a 30-as években 
Fotó: Archiv

– A kiadó, a Vállalkozók Területi Ipartestülete elnöke, Vörös Béla vetette fel annak az ötletét, hogy a régmúlt mesterei és mesterségei, valamint a jelen iparosai, kereskedői, vállalkozói jelenjenek meg egy kötetben. Örömmel és a téma iránti tisztelettel láttam a gyűjtőmunkához – mondta a szerző. – Tapolcán a kétkezi munkának, az iparosoknak az elmúlt évszázadokban kiemelt jelentőségük és értékük volt. 1895-ben, azaz 120 éve a korabeli sajtó arról írt, hogy Tapolca ipari fejlődése lehagyta Keszthelyt és Zalaegerszeget, Nagykanizsa után Zala vármegyében a második. A közel 200 oldalas kötet a már megjelent helytörténeti kiadványok (Múltidéző, Történelmi jelen, 100 éves a tapolcai kórház) méltó folytatása lesz. A számtalan fotóval, korabeli dokumentummal gazdagon illusztrált könyvben Tapolca története az ipar fejlődésének tükrében elevenedik meg. A szerző az iparosokat, vállalkozókat, kereskedőket tömörítő testületek történetén keresztül nemcsak a mestereknek és mesterségeknek állít majd emléket, de az iparosdinasztiák életébe szintén betekintést ad. A mára megszűnt mesterségekről, az azokhoz használt szerszámokról, szakkifejezésekről is szó lesz a kötetben. A régi tapolcai tanoncképzésről, illetve napjaink ipari tanulóoktatásáról ugyancsak képet kaphatnak majd a kiadványt kézbe vevők.

– Az idei őszön megjelenő könyvben Tapolca szabói, kovácsai, cipészei, asztalosai, kőművesei, lakatosai, villanyszerelői, varrónői, fodrászai és más iparosai mellett helyet kap a mesterségbeli tudásáról legendássá vált kalapos Mici néni és Szám Lajos kályhás. Már most gazdag anyag van a birtokunkban. Igazi „kincs” az 1800-as évekből származó céhláda, a benne lévő dokumentumokkal együtt. A különböző mesterlevelekből, korabeli szerződésekből, céhtáblákból és cégérekből, valamint a korabeli újságokban megjelent reklámokból sok jutott el már hozzánk. De szívesen – és köszönettel – fogadunk még dokumentumokat nemcsak a régmúlt idők mestereiről, de a jelenben tevékenykedőkről is – mondta N. Horváth Erzsébet.