2016.02.05. 18:08
Jó reggelt, Veszprém megye!
Rácsodálkoztam, amikor megláttam kiszállni kocsijából az óvoda mögötti zárt udvarban, mert tudtam, hogy már évek óta nem dolgozik ott.
Intettünk egymásnak, mondhatnám azt is, köszöntünk, de mivel ő süketnéma, az artikulációjából általában csak sejteni lehet, mit mond. Afféle udvaros, mindenes volt, mindig mosolygott, mindenki szerette, a gyerekek is. Most egy kis fehér papírcsomag volt a kezében. Az épület falához ragasztott, fából, kartonból összetákolt kis ólféléhez ment, és a papírjából egy tálkára felvágottat tett ki. De addigra előkerült két fekete cica, a lábához dörgölőztek és falták az ételt. Kicsit nézte őket, mosolygott, aztán elment. Vajon hány éve jár vissza etetni a macskákat?