Istennek szentelt szép élet - Beszélgetés Reisz Pál atyával

Reisz Pál atyát 1967. február 26-án szentelték pappá Esztergomban. Aranymiséjét június 29-én tartja Sümegen, a ferences kegytemplomban. Az elmúlt fél évszázadban több helyen szolgált. Esztergomban a Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium ("Franka") tanáraként, majd igazgatójaként hitre nevelte a fiatalokat, szolgálta a határon túli magyarságot. Hívő családban nőtt fel, kisiskolás korától ministrált.

Az adventi időszak volt az, amelyik először megérintette őt. Alkalmanként részt vett a hajnali szentmisén, amelyen a templom teljes pompájában ragyogott. Szentestén pedig csengőszóra ment be a népes család a feldíszített fához, állta körül és együtt énekelt. Majd azt követte az ajándékok bontoga-tása. Az 1940-es és 1950-es években szegénységben éltek az emberek. Előfordult, hogy a rossz cipő megjavíttatása volt az egyik ajándék. De ettől még szép és boldog volt a karácsony. Részt vettek az éjféli misén is. Esztergomban, a ferences gimnáziumban érettségizett, ott, ahol később tanárként, majd igazgatóként tevékenykedett.

Reisz Pál atya tartja a kapcsolatot egykori tanítványai nagy részével. A közösségi oldalon sokan ismerősnek jelölték őt, így követheti a sorsuk alakulását. Lelki gyakorlatokra sokszor érkeznek egykori diákok, sőt, teljes osztályok is.

- Örülünk, hogy sokuk sorsa jól alakult, szerető családban élnek, sikeresek a hivatásukban - mondta az atya. - Örömmel látjuk, hogy sok egykori diákunk szeretné, ha fia is nálunk tanulna.

Reisz Pál atya tartja a kapcsolatot egykori tanítványai nagy részével
Fotó: Tisler Anna

Ma már havonta egy hétvégét otthon tölthetnek a fiatalok. Egyre több az országban az egyházi középiskola, így sokan lakóhelyükhöz közeli intézményt választanak. Aki viszont ragaszkodik a gimnáziumhoz, mindegy, hol él, oda íratja a gyermekét. Amikor jönnek a beiratkozásra, az édesapa elmondja, sokat kapott lelkileg is az iskolától, szeretné, ha a fia is megélné azokat az élményeket. De kérik a felvételt az elvált szülők, széthullott családok is. Náluk az a motiváció, hogy a gyermek a legérzékenyebb, tizen-éves korban egy hívő közösségben nyugalomra leljen. A hívő ember számára ugyanis adott a kapaszkodó, hogy minden nehézségből van kiút, nem vagyunk egyedül, hiszen Isten velünk van. Ez a tudat hatalmas erőt ad mindenkinek.

Az emberek minden életkorban igénylik azt, hogy közösségben éljék meg a hitüket. Vasárnap a misén tele a templom. Vidékről is sokan jönnek. Reisz atya a környező falvakban is mond misét, ha az ott szolgáló plébánost helyettesíteni kell. A kegytemplomban nincs hitoktatás, temetés, keresztelő, vannak viszont lelki gyakorlatok. Ezekre az alkalmakra és a misék-re készülésre sok időt fordítanak. Reisz atya hajnali öt óra körül ébred. A rendház tagjai együtt ebédelnek, megbeszélik a teendőket. Az internetezésre, levelek megválaszolására este jut idő. Családjával, testvéreivel és az ő leszármazottjaikkal is tartja a kapcsolatot, bár a nagy távolság
miatt - a család nagy része Gyöngyösön és Budapesten él - a személyes találkozás ritka.

Reisz Pál 1942. február 17-én, Gyöngyösön született. Édesapja az egyházi iskolák államosításáig a helyi katolikus polgári iskola igazgatója volt. Pál atya idősebb testvérei Esztergomban, a ferenceseknél érettségiztek. Reisz Pál harmadikként lett "frankás" diák, ahol 1956- 61 között volt gimnazista. Később hét unokaöccse is ott tanult.

Érettségi után belépett a rendbe, 1962-ben tett egyszerű fogadalmat, 1965-ben örökfogadalmat. Matematika-fizika szakos közép- iskolai tanári diplomát szerzett, 1971-től tanár és prefektus volt egykori iskolájában, 1984-97 között pedig igazgató. 1997-től két évet a Kárpátaljai Ferences Misszióban szolgált Nagyszőlősön, 1999-től tizenhárom évet Szombathelyen. Két évre a budapesti Ferenciek terén álló templomba helyezték.

2014. augusztustól a sümegi rendházat vezeti. Hárman élnek a kolostorban, Kiss Kamill testvér és Barsi Balázs atya, aki Reisz atya
tanárkollégája volt Esztergomban.

A hívő ember számára adott a kapaszkodó, hogy minden nehézségből van kiút