Egykori elsősegélynyújtó eszközök gyűjteménye a mentőállomáson

2016. május 22., 08:26 szerző: Tisler Anna
komment
Mentéstörténeti kiállítást rendeztek be a sümegi mentőállomás dolgozói a régi fotókból, eszközökből. A legrégebbi tárgy egy okirat, amely arról tanúskodik, hogy Bókkon Gyula elvégezte a Vöröskereszt által szervezett elsősegélynyújtó tanfolyamot. A tárgyak többsége az 1950-és és 1960-as években készült. Az eszközök mutatják az egészségügy és a technika fejlődését.
hirdetes_kapcsolo: 1
data['nincs_banner']: 0
G->reklam_mentes: 0

A szekrényből előkerült egy fém mentődoboz, amelyet régen még a személygépkocsikban mentőládaként használtak. Benne kötszer, olló, ragtapasz. A gyűjtemény része egy katonai mentőfelszerelés is, amit az 1960-as években használtak. A válltáskához kívülről csatolták a törött végtag rögzítésére szolgáló sínt, amit gézzel tekertek körbe. A csomag része volt egy ampulla, amit vegyi támadás esetén szét kellett törni, és a hozzá tartozó kendővel együtt az arcra tenni. Egykor alapfelszerelés volt a mentősöknél, ma viszont már egyáltalán nem használják a sterilizátort. Arra sem idő, sem ember nincs. Ma egyszer használatos eszközeik vannak.

A régi egyenruha is látható a kiállításon (Fotó: Tisler Anna)

Egykor ilyen volt az oklevél (Fotó: Tisler Anna)

A gyűjteményben látható egy példány abból a fecskendőből, amelyre a mai negyvenesek és ötvenesek úgy emlékeznek, hogy azzal kapták gyermekként a védőoltásokat. Azokat a tűket még sterilizálták, és egy egész iskolányi gyermeket is beolthattak vele. A mentősök egyenruhájának az anyaga és fazona is sokat változott. A mai sportos, kényelmes. Az eszközöket a rendelőintézet raktárában találták, és kaptak anyagot magánszemélyektől is. Több darabot vitt be Bókkon Gyula tanár. Édesapja okleveleit is ő bocsátotta rendelkezésükre. A vitrint, amelyben elhelyezték az anyag egy részét, a Ramassetter iskola ajánlotta fel. A mentőszolgálat munkatársai örömmel fogadják a régi fotókat, felszereléseket.

Régi felszerelések a vitrinben (Fotó: Tisler Anna)

- A mentőápolók feladatköre az elmúlt fél évszázadban sokat változott - mondta Kovács Tibor, a sümegi mentőállomás vezetője. - Akkor annyi volt a feladatuk, hogy a sérültet bekötözzék, vérzést csillapítsanak, majd eljuttassák a kórházba. A hordágy erős vászonból készült, kézben vitte két ápoló. Egy nagyobb súlyú felnőtt szállítása fizikailag is igénybe vette őket. Ilyen hordágy is van a gyűjteményünkben. Ma már kerekeken guruló hordágyakat használunk, amit a mentőautóba is be tudunk tolni úgy, hogy felhajtjuk a kerekeit. A mentőautó pedig mozgó orvosi rendelőhöz hasonlít. Van ott minden, ami az életmentéshez, az állapot stabilizálásához, a fájdalomcsillapításhoz szükséges. Az ápolókat folyamatosan képezik, hogy mindent begyakoroljanak. Minden esetre létezik protokoll, amit végigcsinálnak. Vizsgálnak, gyógyszert adnak, infúziót kötnek be. Miután szállítható állapotba került a beteg vagy a sérült, elindulnak a kórházba.

Kovács Tibor állomásvezető egy régi felszerelést mutat (Fotó: Tisler Anna)

A bajtársak számára a legnagyobb öröm, ha olyan embert pillantanak meg az utcán egészségesen, aki életéért küzdöttek. Tudják, hiába teszik legjobb tudásuk szerint a dolgukat, akkor sem nyerhetnek meg minden csatát. Legnehezebben az értelmetlen gyermekhalált dolgozzák fel. Kovács Tibor 25 éves pályafutása alatt két ilyen eset volt. Egy kisgyermek a pöcegödörbe fulladt, egy másik pedig édesanyja altatóját találta meg és szedte be. Mire a család észrevette, a kicsi túl sokat alszik és nem tudták felébreszteni, már késő volt.

Tisler Anna

2016. május 22., 08:26 szerző: Tisler Anna

Hozzászólások

Részletes műsor

loader image

Műsorok betöltése...