Körbe a Földön

A csopaki Weöres Szabolcs néhány héttel ezelőtt a Veszprémi Triatlon Egylet (VTE) színeiben teljesítette a nagyatádi hosszútávú országos bajnokságot, vagyis vasember lett. Akkor kiderült, nemcsak kiváló és kitartó triatlonos, hanem nagyszerű vitorlázó is, majd azt is megtudtam, jégvitorlázó magyar válogatott is.

A csopaki Kereked Vitorlás Klub kikötőjében találkoztunk, a hajóján, egy csodálatos 30-as cirkálón telepedtünk le beszélgetni.
 
- Nálunk családi hagyomány a vitorlázás, hiszen már a nagyapám is balatoni hajós volt - kezdte a háromgyermekes édesapa. - A papa vetette meg a lábát Csopakon, aztán az édesapám is itt edzősködött, most pedig én is itt versenyzek.

Szabolcs végigjárta a vitorlás berkekben jól ismert ranglétrát, megfordult az összes olimpiai hajóosztályban, ügyes, jó nevű vitorlázóként tartották számon, amikor első nagy kalandja bekopogtatott az életébe.
 
- A szólóvitorlázóként ismert Kopár István csapatot szervezett a Hongkong Challange földkerülő vitorlás versenyre. Hirtelen kellett legénységet toborozni, ami azt jelentette, felhívott, hogy van-e kedvem csatlakozni hozzá. Miután igent mondtam, közölte, két hét múlva indulunk a közel egy éves versengésre. Csettintésre tudok hátizsákot pakolni, így ismerkedtem meg 1996-ban az óceáni vitorlázással.

Szabolcs most már nosztalgikus mosollyal ecsetelte, milyen is, amikor folyamatos életveszélyben érzi magát az ember a viharos tengeren. Úgy fogalmazott, "olyan ez, mint amikor beraknak egy mosógépbe és próbálsz kinézni az ablakán".

Azt is elmesélte, amikor a mezőny a Jóreménység fokhoz ért, ami köztudottan a világ egyik legveszélyesebb tengeri szakasza, a szervezők felfüggesztették a versengést és mindenki csak saját felelősségére kerülhette meg a dél-afrikai csücsköt. Természetesen a magyar egység az iszonyatos áramlások dacára átküzdötte magát a csúcsos, hegyes hullámokat és mindkét irányból viharosnál is erősebb szelet hozó terepen.

Aztán a modernkori kalózkodás is szóba került, ami valós probléma volt a viadal alatt, azonban a hajók többsége úgy tudta elkerülni a támadásokat, hogy összefogva, együtt haladt végig ezeken a veszélyes vizeken.

Ezután azon se akadtam fenn, amikor Szabolcs közölte, néhány év múlva az Atlanti-óceánt átszelő versenyen is szerepet kapott. Fa Nándor csapatában a legjobb magyar vitorlázókkal együtt végül az igen előkelő harmadik helyet szerezték meg.

- Ez a vetélkedés húsz napig tartott és számomra azért is volt különleges, igen komolyan versenyeztünk, a hajóval a terhelhetőség határán vitorláztunk és nálunknál sokkal komolyabb anyagi háttérrel rendelkező nemzetközi klasszisokat is magunk mögé utasítottunk.

Valencia  hozta meg számára élete újabb kalandját, ahol hugát látogatta meg, aki egy dél-afrikai vitorlás csapatnál dolgozott az Amerika Kupáján. 
 
- A vitorlázás Forma-1-ében a technikai fejlesztéseket mindenki nagy titokban tartja, ezért a csapat nem igen tárulkozott ki előttem, az idegen előtt. Egy erős szeles nap után azonban csak úgy tudott rajthoz állni a hajó, ha mindenki segített a megtépázott egységnek. Én is munkához láttam és miután kiderült, valamelyest konyítok a hajókhoz, már nem is engedtek el. Az árbócért és a kötélzetért voltam felelős a mintegy 50 főt foglalkoztató hajón.

Természetesen a Balatonon is újra és újra megtalálják a lehetőségek: nyert már Litkey Farkas irányításával Kékszalagot, az idén pedig a második helyen célba ért Principessán sailing menedzserként tevékenykedett.

 
- Sose tervezek előre, de mivel nyitott vagyok az érdekes, új kihívásokra, a kalandokra, ezért azok mindig megtalálnak. Apropó, így lettem jégvitorlás válogatott is.

Szabolcs igen komoly szintre is eljutott ebben a különleges, téli sportágban, hiszen Észtországtól Finnországig az erre a sportra alkalmas európai területek nagy részét már bejárta. Részt vett Európa-bajnokságon, világbajnokságon is, sőt a Balatont hosszábban végig jégvitorlázta.
 
- Hát, én még életemben nem féltem úgy, mint akkor - idézte fel a jeges élményt. - Szigligetnél megindult a jég és pontosan nem tudtuk, hogy merre tart és minket meddig képes tartani. Csak siklottunk és fogalmunk sem volt, mi vár ránk a következő méteren.
És hogy mi vár rá a jövőben? Úgy vélte, kalandok minden mennyiségben.

Weöres Szabolcs másodszor teljesítette a nagyatádi hosszútávú triatlon országos bajnokságot. Először 1994-ben küzdötte le a 3,6 kilométer úszásból, 180 kilométer kerékpározásból és a 42,195 kilométer futásból álló távot. A sportoló elmondta, először és az idén is azért teljesítette, mert különleges, nem mindennapi feladatot látott az erőpróbában, amit csakis megfelelő koncentrációval lehet végigcsinálni. De azt is hozzátette, legközelebb megint  17 év múlva vállalkozik a megméretésre, mert az ironmanből elég ennyi is.