Türelem

Srdjan Blagojevic nagyon békésen távozott Debrecenből. Augusztus 26-án egy-egy győzelem és döntetlen, valamint két vereség után döntöttek úgy a DVSC vezetői, hogy a szerb mesterrel kicsit megfáradt a kapcsolat, ezért ideje váltani, és meg is tették: egy mérkőzésre felkérték a már többször is beugró klublegendát, Dombi Tibort, majd szerződtették azt a Máté Csabát, aki országos ismertségre egy esztendeje azzal tett szert, hogy ideiglenesen megbízva a Ferencváros irányításával tíz meccsből kilencet megnyert, a Fradi ontotta a gólokat a Konferencialiga selejtezőiben és a bajnokságban is, ám ez sem volt elég a végleges kinevezéséhez.

Korábban több mint tíz évet húzott le az Üllői úton a mindenkori vezetőedző segítőjeként, tehát volt kiktől tanulnia a mesterséget, részese volt az utóbbi évek sikereinek, és tényleg éppen ideje volt, hogy önállóan is kipróbálja magát. Ez a Fradinál nem jött össze, mert a klub nagy nevekben gondolkodik, amikor a kispadról van szó, és Máté Csaba csak most és Debrecenben jutott hozzá a nagy lehetőséghez. A debreceniek döntése még azért is jelentős, mert nem külföldről hoztak, hanem itthon kerestek új vezetőedzőt, márpedig ez nem is olyan régen nem volt a magyar bajnokságban.

Most ott tartunk, hogy a tizenkét első osztályú csapatból csak a Ferencváros, a Diósgyőr, az Újpest és a Győr mestere nem magyar állampolgár, ám az utóbbinál Borbély Balázs dunaszerdahelyi születésű szlovákiai magyar, így őt talán nem is kell a külföldiek közé sorolni. Ez tényleg egy trend megváltozását jelenti, fél évtizede ez az arány még éppen a mostani ellenkezője volt, a klubjaink egész egyszerűen nem bíztak a honfitárs szakemberekben. Nem állítom, hogy azóta átütő sikereket értek volna el, magyar edző éppen tíz éve ünnepelhetett itthon bajnoki címet, Kondás Elemér vezette a 2013/2014-es idényben a csúcsra a Debrecent.

Jóindulattal sem lehet Máté Csaba rajtját jónak nevezni: három meccsből három vereség a mérlege. Van most elég baja, nem hiányzik neki további teher a vállára, de azt látni kell, hogy a saját karrierje mellett valamilyen mértékben a magyar edzők presztízse is múlik rajta.

ezt kívülről nem lehet pontosan megítélni, ám kérdés, hogyan tud megbirkózni velük egy messziről érkezett ember. Ez csak hosszabb távon derülhet ki, ám nem tudni, meddig tart ki a türelem.