VEOL
Veszprém vármegyei hírportál
november 21., csütörtök
Az ember néha azon kapja magát, hogy a pokolba kívánja azt, aki segíteni akar neki. Ez általában akkor fordul elő, ha a segítő elbénázik valamit ügyetlensége miatt, vagy azért, mert csak tessék-lássék vesz részt a problémás helyzet megoldásában. Inkább ne segíts, hangzik ilyenkor a felszólítás, ami jelentős érzelmi töltettel szokott bírni. Nem csoda, hogy megterheli az emberi kapcsolatokat az ilyen helyzet.
Néhány napja a pekingi félmaraton győztese keveredett kellemetlen helyzetbe segítői miatt. A kínai He Jie honfitársai nem kis örömére elsőként ért célba, egy lépéssel három afrikai futó előtt. Félrevezető lett volna azt írni, hogy egy lépéssel megelőzve versenytársait, mert óriási tülekedés volt ugyan a pozíciókért, de a kenyai és etióp futók leginkább azzal voltak elfoglalva, hogy célba tessékeljék a kínait. A huszonegy kilométeres verseny utolsó métereit az előzékenység jegyében tették meg a sportolók. A furcsa pillanatokat látva joggal gondolkodhatott el a sportfilozófiai problémák iránt fogékony közönség, hogy hol a határ a bundázás és az udvariasság között. Szegény He Jie mindent megtett, hogy a lehető legjobb idővel érjen célba, mégis szégyenben maradt. A kínai megpróbálkozott azzal, hogy megdöntse a félmaraton országos csúcsát, de egy bő perccel lemaradt a vágyott időről. A szokásoknak megfelelően a verseny szervezői tempódiktáló futókkal, nyulakkal szerződtek, hogy segítsék a kínait. Ebben bizonyára nem is volt hiba, hiszen a nyulak bírták is volna a rekorddöntő sebességet, de He Jie nem fogott ki jó napot. Mit volt mit tenni, a nyulak úgy döntöttek, hogy szerényen istápoltjuk mögött maradnak, és rábízzák a célszalag átszakításának feladatát.
He Jie valószínűleg jobban örült volna, ha tisztes távolságot tartanak tőle nyulai a célegyenesben, de a szerződésükben valószínűleg nem volt rögzítve, hogy kifáradás jeleit kell mutatniuk a kínai közönség maradéktalan örömének beteljesülése érdekében.
A kínai atléta, aki hazája maratoni csúcstartója és a tavalyi Ázsia Játékok maratonjának aranyérmese, minden bizonnyal vegyes érzelmekkel élte meg a vasárnapi győzelmét, és aligha csak a hála hangján tud nyilatkozni segítőiről. Ha eddig nem is volt vele tisztában, már sejti, hogy a pokolba vezető út mivel van kikövezve. A nyúl szerepére szerződtetett három futó is elmormolhatott néhány átkot, amikor azzal szembesültek, hogy jóakaratukat sokan csalásnak érzékelik.
Tanulság: a nyúlképzést magasabb szintre kell emelni!