Kétség és bizonyosság

Novak Djokovic a Roland Garros megnyerésével megszerezte 23. Grand Slam-győzelmét. Ez rekord a férfitenisz történetében. A szerb sportoló játékát elnézve és ismerve küzdőképességét, joggal feltételezhető, hogy további diadalokat aratva új csúcsokat fog elérni. Az elmúlt évtizedek legeredményesebb teniszezőivel kapcsolatosan állandó témája a teniszközbeszédnek, hogy Rafael Nadal, Roger Federer és Novak Djokovic közül ki az ászok ásza. A 23. Grand Slam megnyerésével újabb erős érvet használhatnak fel a Djokovic-hívek a vitában. Ennek az írásnak nem célja, hogy sorrendet állítson fel a három kiválóságot illetően. Csábító ugyan feltenni és megválaszolni a kérdést, hogy ki minden idők legnagyobb teniszezője, de ezt is kerülni fogom. Már az is nehéz kérdés, hogy ki a legnagyobb legény a faluban, de ha ügyesen alakítjuk a feltételrendszert, helyesen tudjuk megválaszolni. Így mindenki tisztában lehet vele, hogy ha a templomtoronynak gatyája lenne, akkor az volna a legnagyobb legény.

Korunk egyik legkedveltebb sporttal kapcsolatos tevékenysége azt tárgyalni, hogy egyes sportágakban ki a legek legje, ki múlja fölül az összes többi fölülmúlhatatlant. Izgalmas részese lenni ilyen beszélgetéseknek, hiszen azt a pezsgő érzést idézi meg, amit a játszótéren éltünk át, arról vitázva például, hogy Superman, Piedone vagy a Terminátor közül ki az erősebb.

A futball világába átpislantva bizonyosra vehetjük, hogy Cristiano Ronaldónak szemernyi kétsége sincs saját fölülmúlhatatlanságával kapcsolatosan, míg Lionel Messi talán még egy gondolatot sem pazarolt el magára ebben a tekintetben.

A teniszezők nagy hármasához visszatérve megkockáztatom, hogy Rafael Nadal a következő szervájára is többet gondol, mint saját nagyságára. Roger Federer már a gondolatra is meghatódna, ha eszébe jutna, hogy ő minden idők legnagyszerűbbje. Novak Djokovic pedig valószínűleg gyerekkora óta egyszerűen abban a tudatban teniszezik, hogy nincs, aki versenyre kelhetne vele. Ellenérvre nem lelt még a lelkében, az tuti. Nincs ebben semmilyen nagyképűség, egyszerűen nagyon bízik magában. Ezért is tűnik megtörhetetlennek ellenfelei szemében. Nem véletlen, hogy az ausztrál teniszlegenda, Rod Laver így gratulált a szerbnek: „bebetonoztad a hagyatékod, a technikád és a megingathatatlan mentális erőd az összes borításon bámulatra méltó”.