Szalay Balázs visszatér újra Alaszkába, de ezúttal nem aranyat ásni

Alig pár napja ért haza a magyar autósport egyik legnagyobb kalandora, Szalay Balázs.Az ember azt gondolná, hogy ilyenkor talán kicsit hátradől, és az üzleti teendői mellett rápihen a következő sivatagi versenyre. Erről szó sincs, sőt a dunaújvárosi születésű pilóta idén kifejezetten keresi magának is az új kihívásokat.

Visszatérhet oda, ahol minden elkezdődött, Alaszkába, azon se lepődjünk meg, ha expedíción vesz részt, de biztosan találkozhatunk vele majd a Hungaroringen is.

A héten szervezett egy zárt körű találkozót a családjának, barátainak, támogatóinak, amelyen kérdezhettük az 52 éves versenyző üzletembert, a 2017-es terveiről is.

Édesanyád sapkákat szeret kapni tőled, a versenyeid után, legyél bármerre is a világban...

Az az igazság, hogy anyukám a sapkákat azért gyűjti, hogy  biztosan mindig visszajöjjek, és hozzak neki egyet. Tehát ez a mély tartalma ennek a sapka gyűjtésnek. Valójában most már tényleg szép gyűjteménye van, meg az 1996-os sapkámtól kezdve mindegyik nála van. Örülök is neki, mert egy picit amikor én is látom, érzem azt, hogy mennyi szponzorral mennyi dolgon mentünk át a múltban.

Feleséged milyen intelmekkel enged el a hosszú útjaidra?

Mindig ugyanaz az egy kérdése van: "Ugye ez lesz az utolsó?"

Van-e bármilyen olyan kabalád, ami mindig is veled volt, akár már Alaszkában, amikor aranyat ástál, vagy mindig veled van az üzleti életben, versenyeiden, és szerencsét hoz?

Alaszkában a legelső fizetésemben volt egy papír kétdolláros. A mai napig megvan. A kapitány egyébként akinél dolgoztam, ráírta nekem annak idején, hogy "Good Luck!", és ez mindig a pénztárcámban van. Időközben aztán vettem egyszer egy nagyon régi kínai pénzérmét, ami a Kígyó jegyében készült. Kígyó vagyok, 1965-ben születtem, és ez is egy állandóan nálam lévő dolog, ez a kínai pénz pedig a táskámban van. Ezek mindig megvannak. Ezen kívül egy családi ereklye az mindig az autóba be van rakva, mert az védi az autót. Ez egy Szűz Mária érme, jobban mondva plakett, régen ez a Rabonbán vitorlásban volt, amelyik az első Kékszalagot nyerte meg, a feleségem nagypapájával a kormánynál.

Egyszer Las Vegasban azonban mindent kockára tettél. Hogy maradt ki belőle a két dolláros?

Összesen egyébként 8 dollárom maradt, tehát annyi volt a maradék. Minden más meg elment, sok pénz, az egész három vagy négy hónapos keresetem.

Kezdetekben még diákként nemzetközi vonatjeggyel jártad be a világot, erre akkoriban hogy sikerült szert tenned?

Az az igazság, hogy nekem mindig viszonylag jól ment anyagilag, már 14 éves koromban jártam ki Harkánynál Jugoszláviába, akkor még zöld határ volt. Hoztam be az Amo szappant, az Adidas cipőt és nadrágot, aztán még a rendes bakelit lemezeket. Igazából mindig volt pénzem, kifele vittem a diót, piros paprikát, meg mindenfélét, szóval mondhatom, hogy jól ment. Aztán jött a számítógép biznisz, akkor már a Kandó Kálmán Főiskolára jártam. Egyike voltam az első számítógép hardware mérnököknek, akik már itt végeztek. Ki lehetett menni akkor már Bécsbe, illetve Münchenbe vásárolgatni a RAM-okat, az alaplapot, tápegységet, meg minden számítógép alkatrészt. Akkor elláttam fél Budapestet ilyen eszközökkel, ez is jól ment. Később lett egy 1100-as Kawasakim, már huszonvalahány évesen, és azt adtam el. Abból vettem például a repülőjegyet is Alaszkába.

Volt egy kalandos utad Németországba, de a szüleid mégsem tudták pontosan azt, hogy hol is vagy...

Münchenbe mentem egy nyári gyakorlatra, ahol egyébként pár napot el is töltöttem. Mikor motorral mentem ki, volt közben egy balesetem, de akkor még nem volt mobiltelefon, így nem tudtam ezt nekik elmondani. Nem is gondoltam rá, de mentek a kórházi meg a mentős számlák haza. Ebből tudták meg, hogy mi történt velem.

Kijelenthetjük, hogy az üzlet, vagy a tereprali miatt bejártad az egész világot. Hol nem jártál még, vagy hová akarsz még eljutni?

Északi-sark, Déli-sark, ezeken nem jártam még egyébként. Most tervezem, hogy Alaszkában kutyaszán versenyre megyünk, március elsején. Egyelőre azonban ez még csak egy nézelődés, Balogh Ottó az első magyar, aki indul ezen a megmérettetésen, miatta megyünk ki. Tetszik a dolog, 16 kutya, egy hajtó, meglátjuk, hogy mi lesz belőle.

Beszéljünk az év egyik meglepetéséről: a Hungaroringre szervezel veteránautó találkozót!

Pont ma sikerült megállapodnunk a részletekkel kapcsolatban, úgyhogy most már egészen biztos, hogy szeptember 29-én Hungaroring Classic néven jön ide 300 darab 60-as és 70-es évekbeli versenyautó, úgyhogy én azt gondolom, hogy az év legjobb rendezvénye lesz ott. Én remélem, hogy a Forma-1-et is lepipáljuk! (nevet)

Neked melyik a kedvenc veteránautód?

A kedvencem mindenképp a Ferrari 250, nekem ez a típus jelenti a veteránautók királyát. A királynője meg az Aston Martin DB5-ös.

Zárszóként: Mindig lehet tanulni valamit a Szaharától, idén mi volt az?

Nincs lehetetlen, ezt mindenképp megtanultuk, olyan elkeseredett helyzetből tudtuk kivenni az autót ott a homokdűnék között, aminél azt gondoltam, hogy már csak egy kamion segíthet. Aztán elkezdtük kiásni, és végük méterről-méterre, de kijöttünk.