Miatta repült a Mocsai-Csoknyai edzőpáros...

Olyanok azonban már kevesebben vannak, akik szponzorálják is az együttes kiváló teljesítményét. Ráadásul a futsal sportágon keresztül újabb kapcsolódási pontok vannak a királynék városával. A dunaújvárosi Dráviczki Márton ilyen. A véletlen, de sorsszerű  balatonkenesei találkozással - ahogy mondják - két legyet ütöttem egy csapásra.

- Soha jobbkor, hiszen hétfőn este csapataink összecsapnak a futsal bajnokság első fordulójában, ahol a Madarász-fiúknak bőven van és lesz törleszteni valója. Hiszen a legutóbbi rájátszás veszprémi találkozóján 7-1-re "agyonverték" Tatai Józseféket. Szó se róla, csúnya munka volt!

- A sport időnként tartogat váratlan, kiugró eredményeket, de abban az időszakban nem csak a Veszprémet vertük meg - válaszolt a felvetésre Dráviczki Máron a dunaújvárosiak szakosztályvezetője, aki néhány napot pihenéssel töltött a nyaralójában. - A bajnok győriekkel döntetlent játszottunk és a dobogós csapatokat is megvertük. De ha ez megvigasztalja, nekünk a Haladás a mumusunk. Velük valahogy eddig nem bírtunk.

Az biztos, hogy a legfontosabb összecsapásokon ott leszek és drukkolok a Veszprémnek

- Azért igyuk ki gyorsan a veszprémiek másik méreg poharát is. Ugyanis "elrabolták" a kapusunkat, aki holnap ellenünk véd. És mindenki tudja, hogy mire képes.

- Éppen ezért kínáltunk neki szerződést. A futsalnak is a legfontosabb alapszabálya, hogy végy egy jó kapust. Mi megtettük. Reveland Zoltán valóban az ország egyik legjobb hálóőre. Azt reméljük, hogy ezt már a Veszprém ellen is újra bebizonyítja. Emiatt is rendkívül pikáns, érdekes, izgalmas összecsapás várható a legutóbbi kupa bronzérmes otthonában. Erősödtünk a legutóbbi bajnoksághoz képest a parketten és a kispadon is. Hiszen az ETO volt, a válogatott jelenlegi pályaedzője, Fehér Zsolt irányítja nálunk a szakmai munkát. Nagy dolognak tartanánk, ha rögtön nyerni tudnánk az egyik kiváló rivális otthonában. Igazán szép ajándék lenne az 54. születésnapomra!

- Isten éltesse, de inkább a következő forduló után legyen nagyon boldog.  Nos. Erős a hasonlóság a két klub között, hiszen a Dunaferr DF Renalpin FC is viharos gyorsasággal jutott az első osztályba, ahol rögtön az ötödik helyen végezett.

- Ez valóban így van. Mi is egy évet szerepeltünk csak a második osztályban. Első élvonalbeli évünkben három román futsalos segített bennünket. Ma már csak hazai játékosaink vannak, csak úgy mint a Veszprémnek. És ezt nagyon fontosnak tartom. Mint ahogy azt is, hogy remek, baráti a kapcsolat az 1. Futsal Club Veszprémmel.

- Elmondja, hogy mennyi pénzből gazdálkodik a klubja?

- Ez inkább maradjon üzleti titok. De arra büszkék vagyunk, hogy hosszú távra tervezhetünk és szerencsére nincsenek anyagi gondjaink. Amit vállalunk, azt teljesíteni tudjuk. Ebben segít nekünk az önkormányzat, a főiskola, kisebb cégek, vállalkozások és persze a Dunaferr, amely az eredményeket látva három éves szerződést kötött velünk.

- Váltsunk sportágat. Volt időszak, amikor rendszeresen feltűnt a veszprémi kézilabdázók hazai és külföldi mérkőzésein és a VIP páholyban is. Honnan a kötődés a a királynék városához és a csapathoz.

- Tudnék egy névvel is válaszolni, de ez így nem egészen pontos és igazságos. Dunaújvárosban abba a testnevelés tagozatos általános iskolába jártam, ahol Matéz Tivadar tanár úr szinte kötelezővé tette a kézilabdázást. Mindegy volt, hogy ki ,mit, hol sportol, az iskolai házi bajnokságon indulni kellett minden osztálynak. A városban többek között ő tette le a sportág alapjait.

- Híres iskola társai voltak, jónéhányukból klasszis kézilabdázó vált.

- Igen és büszke vagyok rájuk, hogy ismerhetem őket. Végh Józsi, aki ma gyúrója a Veszprémnek. Deáki és Vura, akik Győrben váltak igazán kiváló játékosokká. De Komáromi Ákos is ebbe a sorba tartozik, akiből remek edző vált.

- Mintha valaki kimaradt volna a névsorból, vagy szándékosan kihagyta a felsorolásból Csoknyai Istvánt?

-Ne haragudjon, ő ki? Ilyen játékost nem ismertem. Éppen két órája mondta, hogy tíz perc múlva itt  van. Már megszoktam, hogy ilyen a "Csoki"! A barát akkor is barát marad, ha néha átverik az embert. Komolyra fordítva a szót. Ő az, aki miatt szorosabb kapcsolat alakult ki a veszprémi kézilabda csapattal. Mert hogy vele is egy iskolába jártam. És persze Hajnal Csaba, akiben egy vérprofi sportvezetőt ismerhettem meg. Nem tagadom, a futsal klub vezetőivel egyszer szakmai segítséget is kértünk tőle a szerződéskötések ügyében.

- Az valóban igaz, hogy a Mocsai Lajos, Csoknyai István edző páros Dráviczki Márton miatt repült?

- Igen, ez így pontos megfogalmazás. Azt ígértem nekik, hogy ha megnyerik a csapattal a Löwen ellen a Kupagyőztesek Európa Kupáját, elmegyünk Amerikába. Megnyerték,(2008) így a repülőjegyüket én fizettem. Annyira biztos voltam a sikerben, hogy már két héttel a finálé előtt lefoglaltam a helyünket a gépen. Oda érve,  Las Vegasban a rulettet is megpörgettük néhányszor. Ha már ott is voltunk, nem hagyhattuk ki.

- De hallom, nem a csapat öltönyében utazott, mert az arra alkalmatlan volt.

- Ezt Gál Gyuszkónak köszönhettem. Ő sem megy a szomszédba egy kis vidámságért. A KEK-győzelemnek annyira örült, hogy néhány játékostársának és nekem is ollóval átszabta a formaruháját. Pedig külön erre az alkalomra varrattam. A klubigazgató úr csak a fejét rázta, amikor meglátta a beállós szabász munkájának eredményét...

- Mostanában kevesebbet látni a Veszprém Arénában, csak nem valami nyomós oka van?

- De igen. A vállalkozásaim sok időt elvesznek a szabadidőmből. A futsalt is útjára kell indítani az új bajnokságban. És még mielőtt megkérdezi, hogy megnyerik-e Nagy Laciék a Bajnokok Ligáját jövő év május végén, azt felelem, nagyon szeretném, hogy így legyen. Mikor, ha nem, ha ezzel a nagyon erős kerettel? De  szakosztályvezetőként már megtanultam, hogy csak óvatosan szabad  fogalmazni. Az biztos, hogy a legfontosabb összecsapásokon ott leszek és drukkolok a Veszprémnek. Sőt, még az is lehet, hogy megnézek néhány Füred meccset is a bajnokságból. Azért még is csak ott edző a barátom...