Sport

2017.04.01. 11:40

Háttal is lehet szurkolni

A Gyurákovics családban olyannyira komolyan veszik a kézilabdát, hogy téliszalámit, az ősi riválist támogató cég legfinomabb termékét sem esznek soha. Ez becsületbeli ügy - hangoztatta a családfő, aki a Telekom Veszprém férfi kézilabda- együttes törzsszurkolóinak vezetője.

B. Virág Rita

Legyen szó bármilyen rangadóról, kiélezett és izgalmas ütközetről, a Telekom Veszprém mérkőzésein mindig akad egy drukker, aki háttal áll a játéknak. Ráadásul mindezt önszántából, szabad akaratából teszi. Gyurákovics István - vagy ahogy a drukkerek többsége ismeri, Gyurák - ugyanis a hangadó szurkoló. Ez azt jelenti, ő irányítja, űzi-hajtja az úgynevezett O szektort. Ez a pár száz ember pedig gyakorlatilag a Veszprém Aréna hangulatának felelőse, a törzsközönség, amelyet a többi néző követ.

- Húsz éve járok Veszprém-meccsre, az első bérletemet az 1996/97-es szezonban vettem. Egy ismerősöm jóvoltából láttam először az Építőket, s ez az első találkozás meghatározó élményt jelentett számomra. Ettől kezdve a törzsszurkolók közé tartoztam, négy évvel ezelőtt pedig Mürkli Balázstól átvettem a stafétát, és én irányítom az O szektort - kezdte az Ajkán élő Gyurákovics István.

Gyurákovics István önszántából jelentkezett a feladatra, s nem pénzért csinálja, inkább az élményekért, hogy legyen mit mesélni, átadni majd az utókornak is
Fotó: Ugray Adrián

Gyurák sokat köszönhet a kézilabdának, többek között a feleségét is, akit szintén egy meccsen ismert meg. Szerelmük gyümölcse pedig a nyolcesztendős kisfiú, Ákos, aki az Ajkai Trampolin SE-ben szivacskézilabdázik az U8-as csapatban. És már Ákos is jól tudja, az örök rivális, a Szeged egyik legfőbb támogatójának termékeit nem fogyasztja a család, még a téliszalámit sem. "Ha ezt kérném, apukám mérges lenne" - mondta egyszer a boltban nevetve a kisfiú.

- Világéletemben a csapatsportokért rajongtam, fociztam, floorballoztam, majd elég hosszú ideig kosaraztam is. Aztán 32 évesen utolért egy betegség, amely megváltoztatta az egész életemet. Életmódot váltottam, egészségesebben táplálkozom és többet is mozgok, leginkább futok és kerékpározom. Teljesítettem már a félmaratont, átúsztam a Balatont. Mindig is imádtam a kihívásokat, de még egy Ultra-Balatonon - persze nem egyedül, szigorúan csapatban - szívesen részt vennék - mesélte.

Egy-egy mérkőzés is komoly fizikai kihívás, István végigállja, -ugrálja, közben énekli, skandálja, üvölti azokat. Azt mondta, nem pénzért csinálja, az élményért, hogy legyen mit mesélni az unokáknak. És a kézicsapat környékén mindig történik valami, mindig akad történés, győzelem vagy vereség, amiről beszélni kell, véleményt kell nyilvánítani.

- Tényleg mindig történik valami, ha nem a csapattal, akkor a mi körünkben. Persze nem mindig publikusak ezek az események, de aki nyitott szemmel jár és figyel a mérkőzéseken, az tudhatja, hogy éppen mit gondolunk, mit szeretnénk kifejezni - magyarázta. - Például Ortega menesztése után bejöttünk az egyik edzésre, és nemcsak egyeztettünk a vezetőkkel, hanem teljes mellszélességgel kiálltunk Javier Sabaté mellett. Az őszi botlásokat követően Nagy Lacival többször is beszéltem, de akkor is hívtuk egymást, amikor a szurkolók egy része olyasmit kiabált, amivel a játékosok nem igazán értettek egyet, de ezt is sikerült tisztáznunk.

Az egyszeri szurkoló is nehezen dolgozta fel az előző idényben elbukott BL-döntőt, kíváncsiak voltunk, mit érzett, a drukkerek vezetője, Gyurákovics István.

- Teljesen összetörtem. Megmondom őszintén, az utolsó hetest követően kirohantam a folyosóra, nem bírtam nézni, ahogy a Kielce ünnepel, és én is elmorzsoltam néhány könnycseppet.

A kölni tragédia ellenére István úgy érzi, sokkal többet kapott már a csapattól, és azt is bevallotta, a szurkolók, köztük ő is, ha jön egy siker, szívesen felejt.

- Ettől függetlenül a drukker nem hülye - hangsúlyozta -, sokáig húzza, nagy a türelme, de ha egyszer kiakad, akkor kiakad.

Az egyik legemlékezetesebb pillanattal viszont egy másik BL-döntő, a 2002-es magdeburgi ajándékozta meg.

- Álltunk a magdeburgi aréna előtt, ahonnan belátni az egész környéket. És mi nem láttunk mást, csak a végeláthatatlan piros-fehér-zöld busz- és kocsisort. Az emberek lógtak ki az ablakokon, a buszok tetején lobogtatták a zászlókat. És csak jöttek-jöttek a magyarok. Szívmelengető érzés volt - idézte fel a tizenöt évvel ez-előtt történteket.

Hogy mit vár az idei esztendőtől? Gyurák szerint a Telekom behúzza a bajnokságot, viszont a Magyar Kupában nem tudja majd megvédeni címét a Szegeddel szemben. Úgy véli, a Final Fourig is eljut a csapat, a SEHA-liga- győzelmet pedig bármikor odaadná, hogy újra BL-döntőt játsszanak kedvencei.



Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!