Sport

2015.10.10. 11:45

Ha teheti, taxival is haza jön Orbán Csilla

Valencia - A magyar sportban márkanévnek számít az Orbán név.

Donát Tamás

Árpád a Győri ETO legendás középhátvédje volt. A Jegenye becenevet viselő labdarúgó Tokió olimpiai bajnoka. Csilla pedig kézilabdázásban tette le a névjegyét. Karrierje neki is a Rába-partjáról indult. Tizennyolc évesen érkezett Veszprémbe, majd a Budapesti Spartacus bajnok balátlövőjeként mehetett külföldre játszani.

- Érdekesen alakult a hazai pályafutása, mert a Veszprém SE-vel elbuktak egy bajnoki aranyérmet.

- Ne is mondja, amíg élek nem felejtem el azt a pillanatot - sóhajtott egy hatalmasat a telefonba a több, mint kilencvenszeres magyar válogatott. - Ráadásul csupán idegenben lőtt kevesebb gólunk miatt nem sikerült behúzni a bajnoki címet. Nagyon jó csapatunk volt, remek játékosokkal. De a Spartacus kiénekelte a szánkból a sajtot. Ráadásul mind ez Veszprémben történt. Borzasztó pillanat volt.

- Akadt annál még tragikusabb is, amikor ez a kiváló együttes, válogatottak sorával kiesett az NB I-ből. De már Orbán Csilla nélkül.

- Valóban így történt. Nem azért hagytam ott a lányokat, a csapatot, mert nem nyertük meg a bajnoki címet. Teljesen más oka volt. De erről nem akarok beszélni.

- A sors fura fintora, hogy amikor a Veszprém kiesett, ön bajnoki címet ünnepelhetett új csapatával a fővárosban, a Budapesti Spartacussal. Majd pár év múlva elindult külföldre szerencsét próbálni.

- Hajnal Csabának köszönhetem, hogy Spanyolországban profiskodhattam - emlékezett vissza a több, mint negyedszázada történtekre Orbán Csilla. - Huszonhat éve élek Valenciában. Az egyik legjobb spanyol gárdában játszottam hosszú évekig. De pályafutásom vége felé a Palos de la Fronterában is kézilabdáztam. Esélyünk volt az élvonalba jutásra is, de a rájátszásban vereségeket szenvedtünk. A társaim közül csak a beállóssal voltam szinkronban. Egyedül ő tudta felvenni a megfelelő ritmust. De ez kevés volt a sikerhez. Ezután visszaköltöztünk a férjemmel Valenciába. Háziasszonyként dolgoztam. Volt egy pizzériánk. Annak működtetésében segítettem a páromnak. Közben megismerkedtem a festészettel, mert a férjem szülei festőművészek. Megtetszett, sokat tanultam tőlük.

- Néhány éve feltűnt a Balaton környékén egy taxival. Hogy került a "csizma" az asztalra?

- Úgy, hogy tizenöt éve vettem egy licencet és azóta is dolgozom taxisként. Valóban egyszer azzal jöttem haza. Amikor csak tehetem, itthon vagyok. A családom, a hazám a legfontosabb. Ilyenkor meglátogatom édesanyámat és a testvéremet. Ellátogatok Balatonudvariba, a nyaralónkhoz, amit még a szüleim építettek a hetvenes évek közepén.

- Hallani időnként csapatbuliról is, a régi játszótársakkal!

- Ez bizony így van. Nyaranta gyakran összejövünk Plank Cili balatoni vityillójában, ahonnan csodálatos a kilátás a tóra. Volt olyan, hogy eljött hozzánk egykori edzőnk, Eisenbeck István is, aki sajnos már nem lehet közöttünk. De Sényi László és Németh Gábor is borozgatott, nosztalgiázott már velünk.

- Ki az, akivel konkrétan tartja a kapcsolatot az egykori játékostársai közül?

- Ilyen távolságból nehéz folyamatosságról beszélni. De Márkus Marcsival, Vincze Évivel, Nyári Zsuzsival, Somogyi Tündével, Farkas Böbivel, Lantos Tündével, vagy a volt Sparis Ácsbog Marcsival, a korábbi győri csajokkal sokszor keressük egymást. Segít ebben az internet világa is.

- Néhány éve Spanyolországból is  megkezdődött a sportolók, edzők elvándorlása. Magyarországra is jöttek jó néhányan.

- A gazdasági válság sújtotta a sportot itt is. A klubok elszegényedtek, fizetési gondokkal küzdöttek, ezért döntöttek sokan úgy, hogy szerencsét próbálnak más országokban. Természetesen figyelemmel kísérem a sportág magyarországi történéseit. Örömmel tapasztalom, hogy női és férfi vonalon is vannak szép sikerek. Drukkolok nekik nagyon innen is.

- A remek futball hazájában élve Messi, vagy C. Ronaldo?

- Ilyet kérdezni! Persze, hogy Messi. Imádom a játékát. Könnyed, légies. Senki sem lát úgy a pályán, mint ő. Egy igazi zseni, aki szó szerint játssza a futballt.

Orbán Csilla megmaradt ugyan olyan kedves, jó humorú hölgynek, mint amikor még Veszprémben kézilabdázott. Utált veszíteni, mindent megtett a sikerért. A sport azóta is kitölti az életét. Ha ideje engedi fut, kerékpározik, vagy kutyájával sétál a tengerparton. Az igazi meglepetés azonban az lenne, ha egyszer meghívó érkezne egy tárlatra, ahol a festményeiből nyílna kiállítás.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!