2017.07.19. 19:15
Születésnapján köszöntötték a VEDAC szenior atlétáját
VESZPRÉM Húsz másodpercre szeretném levinni a 22-t száz méteres síkfutásban, amit a jobb lábam elbír, és remélem, a bal lábamban levő protézisek is engedelmeskednek - mondta nevetve Pallai Gyula szenior atléta, nyugdíjas üzemmérnök, akit 85. születésnapja alkalmából köszöntött felesége, sporttársai a Veszprémi Egyetemi és Diák Atlétikai Club (VEDAC) székházában.
- Nem tudnék élni, létezni, levegőt venni sport, mozgás nélkül, ami az életformám, a lételemem, egyszóval minden! - szögezte le az ünnepelt, aki meghatódott attól, hogy a jeles ünnep apropóján mekkora szeretettel vették körül és köszöntötték, ahol az edzésre érkezett fiatalok is nagy tisztelettel gratuláltak Gyula bá'nak.
A beszélgetés közben kiderült, a salgótarjáni születésű fiatalember már gyerekkorától kezdve sportolt, középiskolás korában az ökölvívásról tért át az atlétikára. Tanárai javasolták neki azt, hogy a nagy ütések miatt célszerűbb lenne mást sportolnia, és ő megfogadta tanácsukat.
- Hogy miért éppen a futást választottam? Egyszerűen amiatt, mert a szervezetem erre van beállva - jegyezte meg jó kedéllyel a szenior sportoló, aki számos sportsikere közül a legjelentősebbnek a 2002-es berlini győzelmet tekinti, ahol 200, illetve 400 méteres síkfutásban a döntőbe jutott a szenior atlétikai világbajnokságon.
Pallai Gyulát a sportolásban az sem akadályozta meg, hogy 2008-ban megsérült, porckorongkopás miatt műteni kellett a bal lábát, amelybe protézist helyeztek. Azt sajnálja, hogy ekkor Szlovéniában nem tudott versenyezni, de - mint mondta - kitűnő orvosainak hála, 2010-ben Nyíregyházán már ismét a rajtvonalhoz állhatott 200 méteren.
Pallai Gyulát felesége, barátai, sporttársai és a VEDAC vezetése köszöntötte 85. születésnapja alkalmából
Fotó: Kovács Erika
- Nagy öröm volt, amikor 80 évesen a nyakamba akasztották Budapesten, a szenior- bajnokságon az érmet 100 méteren - idézte boldogan egyik sikerét.
Pallai Gyula a nyolcvanas években kötelezte el magát a szenior atlétikának, 1986-ban vett részt először világversenyen, Malmőben 100, 200, illetőleg 400 méteres síkfutásban.
- Először az újságokból tudtam meg, hogy Szolnokon veterán sportolóknak bajnokságot rendeznek, akkor csatlakoztam ehhez a sporthoz - mondta. Felesége révén 1988-ban került Veszprémbe, ahol azonnal keresett alkalmat és lehetőséget a sportolásra, a VEDAC szenior csoportjában kitűnő sporttársakra, illetőleg közösségre talált.
Vannak még tervei a jövő-re nézve, ha térdei is úgy akarják. Külön köszönettel beszélt feleségéről, Magdiról, aki elviseli és tiszteli makacsságát, kitart mellette. - Az idén már befejezem, de lehet, hogy mégsem! - nevet nagyot ismét.
