A futás az élete - A tihanyi Rácz Adél körbefutotta a Balatont is

Azt gondoltam, szimplán beszélgetünk majd a futásról, a kitartásról, a mozgás szeretetéről, azonban Rácz Adélt nem lehet ennyivel elintézni. A 43 éves tihanyi asszony eredményei persze önmagában is elképesztőek, hiszen a közelmúltban teljesítette a SzuperBalaton tókerülő futóversenyt, és ott második lett. Tavaly vasember lett Nagyatádon, futott 17 maratont, számtalan félmaratont, most pedig a hatórás veszprémi futásra készül, majd a nyáron párban szeretné egyvégtében körbefutni a magyar tengert, ami 106 kilométert jelent. Ha mindez nem lenne elég, hogy megemeljük a kalapunkat, akkor nem árt tisztázni, rettegett betegséget diagnosztizáltak nála, már meg is operálták, sőt egészségét más betegség is kikezdte. Azonban Rácz Adél nem csak élni akar. A futásban, a mozgásban, a sportban keresi a gyógyulást.

- Mindig is imádtam sportolni, azonban a tanulmányaim után abbahagytam az atlétikát. Mountain bike-oztam, aerobikoztam, majd egy barátnőm unszolására részt vettem egyik évben a Fut a Füred elnevezésű hagyományos városi versenyen. Itt érkezett az első jelzés, komolyan kéne vennem a futást, ajánlatokat kaptam, hogy álljak be csapatokhoz félmaratont, maratont futni. Gondoltam, először magam próbálom ki, mire vagyok képes. Hazamentem és szakadó esőben futottam egy félmaratont. Aztán a neten utánanéztem, hogy egész jó idővel teljesítettem, ez felbátorított és azonnal beneveztem az almádi esti 21 kilométeres viadalra - mesélt a kezdetekről Adél.

Aztán 2004-ben Budapesten a maratont is megcsinálta, azóta pedig még tizenhatszor. Futott többek között Párizsban, Madridban, Firenzében, Rómában, Berlinben és New Yorkban is.

A New York-i maratont élete egyik legmeghatározóbb élményeként emlegette. Ide vagy sorsjeggyel, vagy remek idővel kvalifikálhatja magát az ember. Adélnak olyan szerencséje volt, hogy kisorsolták, ráadásként sikerült a kvalifikációja is, amikor 3:25 órán belül futott Debrecenben. Adél ideje olyan jó volt, hogy az elitfutók mögül, a második sorból indulhatott a Verrazano hídról. Paula Redcliff például közvetlenül előtte állt.

- New Yorkban összesen 39 ezer futó indulhat a maratonon, ebből ötezer külföldi állhat rajthoz. A városban heteken át minden erről szól, az egész metropolis vele él. Az emberek frissítőkkel felpakolva kitelepednek az utcára, kínálgatják a futókat, és boldogok, hogy eljöttél a városukba. Elképesztő precizitással szerveznek meg mindent, a futók kedvéért lezárt metróállomást nyitottak meg, a célban pedig a Central Parkban nincs káosz, mindenki tudja, hol, melyik kapun kell befutnia. Fantasztikus, euforikus élmény, semmilyen másik megméretéshez nem hasonlítható.

Adél elhatározta, 2010-ben teljesíti a nagyatádi vasembert, azonban nem várt nehézségekkel találta magát szembe. Könnyes szemmel, a sírástól fojtott hangon mondta, hogy rettegett betegséget diagnosztizáltak nála, meg is kellett operálni. Ráadásként összeszedett egy makacs térdsérülést is.

- Először azt hittem, a legrosszabb, hogy nem tudtam víz alatt, csak víz felett úszni. Végül önerőből megtanultam, de akkor jött csak a neheze. Két hónapig nem tudtam sportolni, aztán kikerültem a kórházból, és rá egy hétre körbetekertem a Balatont, majd felkészültem a vasemberre, ahol megnyertem a kategóriámat.

Adél úgy fogalmazott, leúszta a 3,6 kilométert, letekerte a 180 kilométert, de amikor futócipőt húzott és nekilátott a maratoni távnak, akkor érezte igazán, hogy végre otthon van.

- A futás számomra öröm, kikapcsolódás. Ha valami bánt, egyszerűen cipőt húzok, elmegyek futni és helyre teszem a dolgokat. A futás jelenti nekem a gyógyulást, az életet.

Rácz Adél a másfél héttel ezelőtt véget ért SzuperBalaton tókerülő futáson 2010-es idejéhez képest másfél órával jobbat futva lett abszolút második helyezett. Úgy fogalmazott, szerinte az iskolának lenne a feladata, hogy a gyerekekkel megszerettesse a mozgást, és azt az életformájukká tegye. Ő Filipovics Istvánnak köszönheti ezt, amiért örökre hálás lesz egykori testnevelőjének.