2010.06.22. 19:26
Last & lost, vagyis Szeret(t)ünk Raymond
Á, dehogy volt ez a Bloemfontein-i Waterloo. Inkább egyenes következmény. Mondanám, hogy Houston, van egy kis problémánk!, de ugye ez nem kicsi, és a NASA-t legkevésbé sem érdekli.
Ez a sors szinusz függvénye: '98 csúcs, 2002 gól nélküli bukás, 2006 majdnem csúcs, 2010 csúfos bukás, de legalább gólt lőttek.
Ha ezt a görbét konstansnak vesszük, akkor ugye 2014 minimum negyeddöntő (Konstans görbe, szuperül hangzik).
Nem szeretjük Raymondot. Nem csak azért, mert a négy éve majdnem, azóta pedig semmi, nem a franciák mérkőzéseire tett 300 forint, ennél prózaibb az ok: kereshetek újabb csapatot, magolhatom a neveket, hadrend, taktika, eredmények. stb Például Dánia jó lett volna, mert Bendtner az Arsenal csatára, de foglalt. Mexikó is jó választás lett volna, Carlos Vela miatt, de ők kiesnek a következő körben az Argentinok ellen, go to 10, kereshetek újabb csapatot.
Németszerbhollandbrazilportugál foglalt, Dél-korea nehéz, nem tom Lehet, hogy meg kéne várni a nyolcaddöntő eredményeit
Nem maradt más hátra, mint az érzékeny búcsú! Köszönöm a családomnak, hogy a nehéz időkben is kiálltak mellettem, Pista on-line szerkesztőnek, hogy első szóra kitette az anyagokat, az összes olvasómnak, kommentelőimnek, név szerint „zé castronak”, „kislánynak”, „Anelka meg a...-nek”-nek (neki kétszer is), „Gyurinak” és „hg”-nak, hogy értékes hozzászólásaikkal színesítették az írásaimat, nem utolsósorban az Állami Pénzjegynyomdának, hogy segítségükkel tevékeny részese lehettem a fogadási láznak.
Utolsó bejegyzés (kedd, 20.23)
