2009.02.11. 03:29
Az új vezéregyéniség - Kaj András Ajkára szerződött
<b>Ajka</b> - Néhány perc alatt derült ki, hogy a fiatalember céltudatos, tisztességes és okos. A labdarúgás mellett tovább tanult, és amikor ígért valamit, akkor tartotta a szavát. Ritka erények ezek a futballpályák környékén.
Magától értetődő módon, folyékonyan meséli, ahogy édesapja őt és bátyját minden labdarúgó-mérkőzésre elvitte Zalaegerszegen. Nem véletlenül lett egyik életcélja, hogy valaha a papa a fiát láthassa a legjobbak között a gyepen.
- A ZTE-ben nevelkedtem, az ifiben még csapatkapitány voltam - meséli Kaj András, aki a tavaszi szezont az FC Ajka középpályáján kezdi majd meg.
- Aztán nem kerültem be a felnőttcsapatba, és úgy döntöttem, több lábon kell állni. Átköltöztem Szombathelyre, ahol testnevelés és matematika szakon megkezdtem a főiskolai tanulmányaimat.
Közben a tanintézet megyei I. osztályú csapatában focizott. Két év után pedig először adódott életében lehetőség, hogy kedvenc időtöltésével pénzt is keressen.
- Ausztriába szerződtem, negyedosztályba - idézi fel a kilencvenes évek végét.
- Tanultam és hetente kétszer edzettem, hétvégén fociztam. Aztán 1999-ben a Haladás toborzót tartott idősebb játékosoknak. Tanárom unszolására jelentkeztem, és megváltozott az életem: harminc jelölt közül ketten kaptunk szerződést.
Saját bevallása szerint nagyon megszenvedte a profi fociéletre történő átállást. A napi két edzés mellett egy hónapig csak enni és pihenni maradt ereje.
- Egyből kezdő lettem és 2004-ig szólt a szerződésem - emlékezik a 31 esztendős labdarúgó.
- Közben jelentkeztem a TF-re levelező tagozatra. Aztán átvette a Lombard a csapatot, de hamar Pápára költözött. Már éppen készültem én is az újabb áttelepülésre, amikor hívott a Zalaegerszeg, és erre nem mondhat-tam nemet. Megvalósult az álmom, az NB I-ben focizhattam szülővárosomban.
Jól is ment a ZTE-nek, a dobogós hely környékén szerepeltek az első ligában. Edzőcserét követően azonban egyre kevesebb játéklehetőséget kapott és újra Szombathelyre tette át futballszékhelyét.
- Húzóembernek hívtak, és egymás után kétszer meg is nyertük az NB II-es bajnokságot - mondja mosolyogva.
- Igaz, az első alkalommal adminisztrációs hiba miatt a második ligában kellett maradnunk.
Két sérülés vetett végett NB I-es karrierjének. Mindkétszer a győriek okozták a vesztét. Előbb combizomszakadást szenvedett, majd a csuklója törött el. Közben a Haladás összeállt és remekül menetelt a legjobbak között.
- Focizni szerettem volna, és többen is megkerestek.
Az ajkaiak nagyon korrektek voltak, a segítségükkel a civil éle-temet is elkezdhetem, vagyis tanítani fogok.
Megígértem, hogy idejövök, ezért hiába jártak a nyakamra más klubok, betartottam szavamat. Nem is bánom, remekül érzem magam, és örülök, hogy Artner Tamás edző, akivel szakmailag és pedagógiailag is hasonlóan gondolkodunk, vezéregyéniségként számít rám. Bízom benne, hogy megfelelek az elvárásoknak.