Abortusz: vállaljuk-e a felelősséget?

Hisz ez az a téma ami minden embert érinthet. Bárkivel előfordulhat, hogy nem kívánt terhességgel kell szembenéznie. Ilyenkor viszont mindenkiben felvetődik a kérdés, hogy most mit csináljak? Tartsam meg? De hát nem vagyok olyan anyagi helyzetben, most másra kellene koncentrálnom, a munkám miatt ezt nem vállalhatom be, vagy a kapcsolatom nem olyan ahol egy gyerek tervezve lett volna. És mégis hogyan nevelem fel? Az iskola mellett ezt nem bírnám végigcsinálni..

Vagy vetessem el? Hiszen még is csak egy gyerekről van szó, aki nem tehet semmiről. Egy kisemberről, aki rengeteg boldogságot tud nyújtani, aki a mosolyával feldobja a napot, aki teljesen ártatlan. És ezt a pici teremtést csak szeretni lehet.

Már ezek a gondolatok mellett is nagyon nehéz lehet döntenie egy embernek. Pedig ezek mellett rengeteg másik kérdés is felmerülhet.

Mi van akkor, ha a teherbe esett nő valójában tinédzser? Ebben a korban leginkább bepánikolnak a gyerekek, és igyekeznek minél később elmondani a szülőknek, abban reménykedve, hogy ez csak egy rossz álom, vagy majd kitalálok valamit, a felnőttek meg semmit nem vesznek majd észre az egészből.

Egy kisemberről van szó aki rengeteg boldogságot tud nyújtani, aki a mosolyával feldobja a napot és aki teljesen ártatlan
Fotó: Archív

Attól félnek, hogy vajon mit fog szólni Anyu meg Apu, ha megtudja? Kiabálni fognak? Esetleg megpofoznak? Talán segítenek?

Az utóbbi lesz a jellemző. Több mint valószínű, hogy kiakadnak, de utána biztos, hogy kiállnak a gyermekük mellett, és támogatják mindenben.

Már csak azért is érdemes lenne időben szólni a szülőknek erről a véletlenről, mert ők jobban tudhatják a helyes válaszokat. Hidegvérrel tudnak gondolkodni, és végig tudják józanul gondolni a lehetőségeket. El tudják dönteni, hogy semmiképp nem vállalható ez a baba, vagy majd felnevelik mint a valódi anya testvérét. Esetleg odaadják olyannak, akinek nem lehet gyereke, pedig szeretne..

Mindenki tudja, de csak a felnőttek látják be időben, hogy ez a döntés az egész életére kihat egy embernek. Nem csak egy tinédzsert érint mélyen ez a dolog, hanem egy felnőttet is úgyszintén.

Én nem vagyok ilyen helyzetben ezért mondhatják azt, hogy könnyen beszélek, de az én véleményem az, hogy az embernek nyugodtabb lesz a lelkiismerete, ha vállalja a babát. Nem csak azért, mert abortálni gyilkosságnak számít, és mert kik vagyunk mi, hogy megmondjuk, ki élhet, és ki nem?! Hanem azért, mert ami nekünk teher az lehet másnak öröm. Ez alatt azt értem, hogy rengetegen vannak, akik szeretnének gyermeket, de nekik nem adatott meg, hogy sajátjuk lehessen. Közülük sokan keresnek kisbabákat, akiket örökbe lehetne fogadni, és sajátjukként felnevelhetnék.

Természetesen megértem azokat is, akik mindenáron el akarják vetetni a csöpséget. De nekik azt üzenem: előbb tegyenek fel maguknak kérdéseket, gondolják végig az összes lehetőséget, és beszéljenek másokkal is, hiszen ez örökre szóló döntés.