Európa Kulturális Fővárosa: az egész régió nyertese a tavalyi programnak

Az EU legismertebb és legsikeresebb kulturális kezdeményezései közé tartozó, 1985-ben indított kezdeményezés 24 műfajban, több mint 3600 eseménnyel pezsdítette fel Veszprém és a Bakony-Balaton régió életét egy éven keresztül.

Magyarország és a részt vevő 116 település életében egyaránt jelentős időszak volt a tavalyi, ugyanis Veszprém és a Bakony-Balaton régió egy éven keresztül viselhette az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) címet. A kulturális év tapasztalatai és a régió előtt megnyíló lehetőségek álltak annak a konferenciának a középpontjában, amelyet ezen a héten tartottak Veszprémben. Az elmúlt időszakról és a konferencián összegzett tapasztalatokról beszélgettünk Markovits Alízzal, a kulturális évet szervező Veszprém-Balaton 2023 Zrt. vezérigazgatójával.

Egy év, számos, színes rendezvény régió-szerte. Hogy jellemezné, foglalná össze röviden az Európa Kulturális Fővárosa évet?

A program az unió legismertebb és legsikeresebb kulturális kezdeményezései közé tartozik. Az Európa Kulturális Fővárosa év az utóbbi évek legjelentősebb kulturális-kreatív vállalkozása volt itthon is: a 74 milliárd forintos összköltségvetésű programban 24 műfajban, több mint 3600 eseménnyel pezsdítette fel Veszprém és a Bakony-Balaton régió életét egy éven keresztül. Csak Veszprém belvárosába – a Telekom segítségével bemért cellainformációk szerint – 1,6 millió ember látogatott el egy év alatt. Számos külföldi vendég is volt, a tapasztaltak szerint főként Ausztriából és Németországból.

Az Európa Kulturális Fővárosa rendezvénysorozat azonban nem csupán egy eseményekkel teli év, hanem egy komplex kultúra alapú város és régiófejlesztési program is, amelynek nagyon fontos eleme volt a közösségépítés, azoknak a kihívásoknak, célkitűzéseknek a megfogalmazása, amelyre a kultúra eszközeivel választ szerettünk volna találni.

A kulturális év előtt azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy a várost és vele együtt a Bakony-Balaton térségét kulturális-kreatív régióként felhelyezzék Európa térképére. Sikerült-e ezt elérni?

Bár Magyarországon nem igazán jellemző, hogy egy település a közigazgatási határain kívüli lehetőségekben is gondolkodjon, a program szervezése előtt úgy éreztük, akkor lehetünk igazán sikeresek, ha a régió települései között olyan, a korábbinál sokkal szervezettebb és dinamikusabb kulturális együttműködés indul el, amelyre nagyon sok nemzetközi példát lehetne sorolni.

Jó példa egyebek mellett Ausztria, ahol a kisebb-nagyobb térségek régióként definiálják magukat, amellyel sokkal hatékonyabban ki tudják használni a lehetőségeiket. A programév után látjuk, hogy ez így van a Bakony-Balaton régió esetében is, amelynek települései – még Veszprém is – nemzetközi szemmel nézve igen aprónak tűnnek Európa térképén, de közösen már egy szabadszemmel is jól látható egységet alkotnak. Meggyőződésünk, hogy adottságait és értékeit tekintve Európa kreatív régióinak krémjébe tartozik, Toszkána és Provence mellett a helye.

A program talán legnagyobb sikerének tekintjük, hogy nagyon nagy lépést tettünk egyegységes régió kialakulása felé. 116 település nagy egyetértésben és egységben megvalósított egy programot, amelyben egy 50 fős falu éppen annyira megtalálták a számításaikat, mint egy 20, vagy 60 ezres város. Számos nemzetközi kapcsolat indult el, összesen 45 országban több mint ezer, kulturális gasztronómiai, turisztikai újságcikk jelent meg rólunk. Olyan több települést megmozgató rendezvényeket sikerült életre hívnunk, amelyekre korábban nem volt példa, mint a Magyar Mozgókép Fesztivál, amely három város – Veszprém, Balatonfüred és Balatonalmádi – összefogásával valósult meg és talált hosszú távú otthonra.

Mit tekintenek az Európa Kulturális Fővárosa program „örökségének”?

A Balaton mindig is kiemelt szerepet játszott a turizmusban, de a kulturális évben a parttól távolabbi települések is reflektorfénybe kerülhettek és számukra is kiderült, hogy érdemi és alkotó szerepük lehet egy kreatív régió létrejötténél. Az Európa Kulturális Fővárosa program fontos öröksége a helyi kisközösségek megerősödése, a régión belüli kapcsolatrendszer kialakulása, amely segít színesíteni a települések kulturális életét és amelynek segítségével továbbra is fenntartható a 2023-as évet jellemző kulturális pezsgés. A program fontos adaléka továbbá, hogy használaton kívüli, mára gyakran szerepvesztett műemlék épületek újulhattak meg, kaptak új funkciót és teltek meg élettel. Ilyen például a várpalotai zsinagóga közösségi térként történt újjáélesztése, a balatonedericsi tájházmegújítása, a balatonfüredi Modern Műtár létrehozása vagy a veszprémi Ruttner-ház nemzetközi elismerést kapott felújítása.

További célunk az, hogy ez a szépen megindult együttműködés folytatódjon anélkül is, hogy egy program összefogja. Örömhír, hogy sok kisebb település is jelezte: bár anyagi kereteik szűkösebbek, a kulturális évhez biztosított forrás nélkül, de önerőből is folytatják a megkezdett programokat. Így például közös programnaptárakat jelentenek meg, összehangolt rendezvényeket szerveznek, amatőr színjátszókört alapítottak vagy éppen hagyományőrző csoportot hoztak létre, ahol főzni tanítják a fiatalokat, hogy fennmaradjon a vidékre jellemző gasztronómia.

Nagyobb kulturális programokban a kulturális főváros program lezárulta óta sem volt hiány. Melyek a további célok?

Valóban: megnyílt Veszprémben a börtön kiállítás, idén is megszerveztük a Holtszezon fesztivált, amely a turisztikai szezon hosszabbítását célozza meg, ismét volt Balaton Wine & Gourmet fesztivál és egy igazán nagyszabású terv is született: a települések jól bevált együttműködését folytatva a térség Európa sportrégiója kíván lenni 2026-ban. Ez újra számos előnnyel járhat a térség és lakói számára: elősegítheti a lakosság fizikai aktivitását, támogathatja egy aktív hazai és nemzetközi sport-kapcsolatrendszer kialakulását, növelheti a befektetési kedvet, és a sportrendezvények természetesen még vonzóbbá tehetik a régiót mind a helyiek, mind az idelátogatók számára.