2023.10.10. 06:00
Elsődleges kiberbiztonsági védvonalunk, a jelszó
Napjainkban az internetes bűnözés, az adathalászat fénykorát éljük – a csalók egyre több eszközzel, egyre bejáratottabb módszerekkel törnek a felhasználók adataira. Ugyan az erős jelszó megléte az egyik legfontosabb védelmi pillérnek tekinthető, sokan hajlamosak alábecsülni a megfelelő jelszó megválasztásának, majd a rendszeres cserének a jelentőségét, pedig ezek alapvetőek lehetnek a kibertámadások kivédésében.
Forrás: www.gettyimages.com
A számos meghatározó gazdasági-pénzügyi szereplő, köztük a Magyar Nemzeti Bank által társalapított Kiberpajzs kezdeményezés kiemelt célja, hogy növelje a felhasználók biztonságtudatosságát. Erre vitathatatlanul szükség van: a Médiaunió friss kutatása szerint a magyar internetezők 55 százaléka nem érdekelt a jelszóvédelem kérdésében, habár ez mindenki számára fontos lenne.
A Kiberpajzs szakértői szerint a felhasználók legfőbb ellensége a túlzott kényelem. Sokan ugyanazt a – jellemzően egyszerűen kikövetkeztethető – jelszót alkalmazzák minden online felületen, valamint az sem ritka, hogy egyáltalán nem használnak jelszót. A telefonok esetén is megjelenik a probléma, ahol sokan kerülik a jelkód használatát a feloldás esetén, pedig egy ilyen elektronikai eszközt könnyű elveszíteni, ellopni, és amennyiben nincs rajta védelem, a megtaláló könnyűszerrel visszaélhet az adatokkal.
Hogyan lehetünk biztonságban?
A biztonság ebben az esetben felületenként más-más jelszót jelent – fontos emellett, hogy érdemes eltávolodni a megszokott jelszótípusoktól: a növekvő számsortól, a születési dátumtól, a kedvenc kisállat nevétől vagy ezek kombinációjától. A cél, hogy elkerüljük, hogy bárki egyszerűen kikövetkeztethesse – akár a social media profilunk alapján – a jelszavakat. Még biztosabb védelmet jelent a kétfaktoros hitelesítés, hiszen ebben az esetben a jelszó mellé egy belépési kód is szükséges, ha új vagy szokatlan eszközről lépünk be.
Milyen visszaélésektől tarthatunk?
Az internetes visszaélések skálája rendkívül széles: míg az enyhe adathalászat esetén legfeljebb a felhasználó nevében elküldött kéretlen üzenetekről beszélhetünk, súlyos esetekben az áldozatok értékei, megtakarításai is veszélybe kerülhetnek. A Magyar Nemzeti Bank ismer olyan eseteket, amikor az óvatlan ügyfél kiadta a személyes adatait, majd minden pénz eltűnt a bankszámlájáról, mi több, hitelt vettek fel a nevére.
Éppen ezért nem javasolt megadni személyes adatokat, még akkor sem, ha abszolút hitelesnek tűnő személy áll a vonal másik végén. Továbbá, amennyiben megtörtént a baj, és a csalók visszaéltek az információkkal, hozzáfértek a felhasználó pénzéhez, javasolt a bank haladéktalan felkeresése (akár személyesen, akár a telefonon ügyfélszolgálaton keresztül) és az azonnali feljelentés. A késlekedéssel csökken az esély a pénz visszaszerzésére, és a bank csak abban az esetben vállalja az elcsalt vagyon visszatérítését, ha a felhasználó valóban nem adott ki semmilyen személyes adatot.
A gyerekekre is figyeljünk!
Ugyan a legfiatalabb korosztály digitális bennszülöttnek tekinthető, hiszen születésük óta részesei az internet világának, illetve gyakran sokkal képzettebbek a technológia terén, mint a felnőttek, de ne feledjük, hogy sokkal óvatlanabbak is. A tapasztalatok szerint azok a gyerekek vannak nagyobb biztonságban, akiknek a szülei jártasak informatikai területen, de még ez sem jelent teljes garanciát. Érdemes tehát beszélni velük a kockázatokról és a lehetőségekről, emellett közvetíteni feléjük, hogy szokatlan, negatív tapasztalat esetén mindenképpen kérjenek segítséget!