Megújult a porvai Ambrosz kereszt

A porvai önkormányzat, a Zirci Országzászló Alapítvány és a Bakonyi Önkéntes Műszaki Mentő Egyesület összefogásából megújult az Ambrosz kereszt. A kereszt Porva közigazgatási területén található, négy kilométerre a településtől. Az időjárás viszontagságai kárt tettek benne, ezért azt letisztították, helyreállították, környezetét pedig rendbe tették.

- Több jelzést kaptunk, hogy  a Kopasz-hegy tetején álló kereszt ledőlt. Az elmúlt hetekben a Bakonyi Önkéntes Műszaki Mentő Egyesület és a Zirci Országzászló Alapítvány Porva önkormányzatával közösen elhatároztuk, hogy helyreállítjuk ezt az útszéli keresztet, amelyet 1921-ben állítottak helyi családok. A kőből faragott kereszt a fűben feküdt és a korpusz sajnos eltörött. A munkálatok során felújításra került a korpusz, melyet szükséges volt forrasztani és felületkezelni.

A kőből faragott keresztet és a talapzatot a helyszínen megtisztítottuk az időjárás és az idő által hagyott szennyeződéstől és mohától. Majd pedig daru segítségével a helyére került a nagy súlyú kereszt. Az alapítvány és az egyesület tagjai is nagy rutinnal végezték a munkálatokat – nyilatkozta Veinperlné Kovács Andrea polgármester.

A polgármester elmondta, a kereszt környezete mostanra meglehetősen elvadult volt és sokféle vadon szaporodó bozót benőtte. Megtisztították a kereszt környezetét, így a kirándulók már messziről láthatják a felújított és helyreállított feszületet. A régi időkben szokás volt  utak mentén keresztet állítani, általában helyi családok voltak azok, akik erre pénzt áldoztak. Gondozták az általuk állított kereszteket és szertartások keretében végig járták a község terültén álló kereszteket, imádkoztak, virágot vittek és gyertyát gyújtottak ott.  Már a középkor óta szokás volt Magyarországon szabadtéri kereszteket állítani, amely mindig olyan anyagból készült, amely időtálló volt, általában ügyes kezű helyi mesteremberek készítették ezeket a kereszteket.

- Sajnos a most felújított kereszt esetében nincs feljegyzés arra vonatkozóan, hogy kinek a keze munkáját dicsérhetjük. Ezeknek az engesztelő vagy dicsérő kereszteknek az anyaga függött az adott területen élő nép kultúrájától és  hagyományaitól, illetve, hogy milyen anyagot tudtak felhasználni a környezetükből.

Tudjuk azt is, hogy a falvak kezdetben fakereszteket állítottak. Jellemző volt a német ajkú településekre, hogy a határaikban kőkereszteket állítottak. Tudjuk, hogy Porva is sváb település. A kereszt építési stílusa is erről árulkodik. Két darabból faragták ki a keresztet: egyik darab vízszintes, a másik pedig a függőleges, mindez magas talapzaton áll – tudtuk meg Veinperlné Kovács Andreától.

Fallmann József, a Bakonyi Önkéntes Műszaki Mentő Egyesület elnöke elmondta, fontosnak tartják a hagyományok ápolását, hogy az értékeket ne hagyják elveszni. Társadalmi munkákban rendszeresen részt vesz az egyesület, többek között az erdős területek tisztításában, szemétgyűjtésben, utak, táblák felújításában. A kereszt rendbetételén összesen közel húszan dolgoztak, az egyesület részéről nyolcan érkeztek. Az elnök kiemelte, a közös cél mindig összekovácsolja a közösséget.

Bittmann Károly, a Zirci Országzászló Alapítvány titkára elmondta, a keresztény és magyar értékek ápolása kiemelten fontos. Örvendetes, amikor mások is észreveszik, ha például egy feszület felújításra szorul, ezért is örült, amikor az egyesület felhívta a figyelmet az elhanyagolt egykori határkeresztre.

Az alapítvány 2003 óta végzi Zircen és a környéken a keresztek felújítását, karbantartását.  – A magyarság számára, hazánkban, Mária országában a kereszt kultusz különösen fontos. Az őseink tisztelete miatt is illő, hogy ápoljuk keresztény értékeinket – hangsúlyozta Bittmann Károly.