A keltáktól Koppányig - Pénzesgyőr hatvanéves fennállását ünnepli

Hédl József Pénzesgyőr megalakulása előtt Kerteskőn született. A személyes kötődés mellett a Zirci Német Nemzetiségi Önkormányzat elnökeként célja, hogy az értékes hagyományokat, kultúrát őrző sváb területeket felkarolja, támogassa. Úgy véli, még a pénzesgyőriek közül sem mindenki tudja, mekkora kincs a környék. Pénzesgyőr nevezetességei kiemelt turisztika célállomássá tehetnék a települést.

Nem szabad megfeledkezni őseinkről, hagyományunkról, kultúránkról, múltunkról - mondta Hédl József, elnök Fotó: Kutasi Zsófia

A Som hegy tetején kelta eredetű település maradványai láthatóak. Szintén érdekesség az oltárkő, melynek eredete a honfoglalás idejére nyúlik vissza: amikor a magyarok megérkeztek a területre, Koppány seregei a Bakony erdeiben táboroztak, a nomád hagyományok szerint pedig áldozatokat mutattak be az oltárkőnél. Avar temető maradványaira bukkanhatunk a Pénzesgyőr és Kerteskő közötti területen, ahol fellelhetőek az avar kori sírok, sírhalmok. A Judit forrás szintén kiemelt értéke a környéknek. Hédl József szerint ezek a látványosságok nem csupán szép helyek, de s a történelemben is fontos szerepet töltöttek be. A terület korábban nevezetes volt az üvegkészítésről is; a helyiek közül sokan üvegégetők voltak, üveghutákban dolgoztak. Eleinte színes síküvegeket készítettek, melyek templomok ablakait díszítették, később kezdtek öblös üvegeket is gyártani. Üvegégető Pénzesgyőrben is volt. Szintén érdekesség a számos megkövesedett tengeri maradvány, melyek sok helyen könnyen fellelhetőek. Korábban külföldről, Hollandiából is érkeztek kutatók, akik a maradványokat keresték. Hédl József szerint helyben ezeket a leleteket akár kiállításon is be lehetne mutatni. Az elnök úgy látja, a település a lehetőségeihez mérten fejlődik, próbálja megmutatni magát. A vendégházakban rendszeresen fogadnak iskolás csoportokat. A diákoknak különösen fontos lenne megmutatni a történelmi örökségeket. A helyi nevezetességek jól megközelíthetőek, látogathatóak. Az óra járásának megfelelően elindulva az égtájak felé, minden területen van egy-egy látnivaló: a kelta kortól napjainkig található valamilyen érdekesség.

- Pénzesgyőr gyönyörű természeti környezetben fekszik, ott folyik a Gerence, a csobogókkal teli bakonyi patak, melynek mentén korábban el lehetett menni a bakonybéli szent kútig, ahol egykor István király fia, Imre herceg nevelkedett. A Mária zarándokútnak köszönhetően egyre ismertebb ez a rész - mondta Hédl József.

Az elnök úgy látja, a sváb településen, az egykori szokások eltűnőben vannak. Van még hagyományápolás, de elsősorban a kapcsolattartás jellemző az elszármazottakkal. Az utókor nemzetiségi identitásának megőrzése, fenntartása pedig fontos.

- Nem szabad megfeledkezni őseinkről, hagyományunkról, kultúránkról. A múltból merítve lehet építeni a jövőt. A falut szorgalmas, jó szándékú emberek lakják, összefogással újra élővé lehetne tenni a hagyományokat, a falunak pedig lendületet lehetne adni. A lelkesedés megvan az idősebbekben is, sok mindent el lehetne érni, hiszen a falu is egy nagy család. A hatvan éves évforduló alkalmából július 2-ára nagyszabású programmal készül a település, Hédl József reményét fejezte ki, hogy az elszármazottak közül is sokan visszatérnek erre az alkalomra, közös ünneplésre és talán még egyszer olyan személyek is átölelhetik egymást, akik hatvan éve voltak utoljára együtt.

1956 július 1-i hatállyal a Bakonybél községhez tartozó Kerteskő, a Lókúthoz tartozó Pénzeskút és a Szentgálhoz tartozó Kőrisgyőr nevű lakott helyek egyesítésével Pénzesgyőr néven önálló község és községi tanács jött létre a zirci járáshoz beosztva. Kerteskő a falu legrégebbi helyneve, melyet írásos emlékként először 1037-ben a bakonybéli apátság alapítólevelében említenek meg.