Pápa

2016.12.03. 19:39

Miért megy a magyar orvos külföldre?

Pápa - Aki teheti, menjen el külföldre, gyarapítsa az ismereteit, majd térjen haza, és az országhatárokon túl megszerzett tudást már itthon kamatoztassa, mert Magyarországon igenis megbecsülik az orvosokat!

Polgár Bettina

Hol kezdődik a megbecsülés? Mondjuk ott, hogy a betegeimnek én már csak Feri bácsi vagyok – meséli Tollas Ferenc sebész főorvos.

Hozzáteszi, azért, hogy valakit megbecsüljön a beteg, tenni is kell. A betegnek éreznie kell a törődést, a segíteni akarást, és az empátiát.

– Ha egy magyar orvos külföldön szeretne elhelyezkedni, mondjuk Svédországban, első generációs bevándorlóvá válik, de egyáltalán nem biztos, hogy belőle szívvel-lélekkel svéd állampolgár lesz – kezdi Tollas Ferenc. – Hatalmas hátrány, amikor nem érzi az ember, hogy van felette egy zászló, egy himnusz. Ezeket pedig külföldön senki nem kaphatja meg. Ehhez jön még, hogy az illető itt hagyta a szüleit, a nagyapjának a sírját, a nyelvét, a kultúráját és az irodalmát.

– A nagy nyugati városokban ezek az emberek személytelenné válnak. Nincsenek barátok, összejövetelek, gulyásfőzés, Balaton-parti kirándulások, vagy kirándulások a Hargitán. Ahhoz, hogy Nyugaton valaki érvényesülni tudjon, bizonyítania kell. Ez óriási erőfeszítést követel, és nem biztos, hogy sikerül. Ha pedig valakinek egy idegen országban orvosilag, emberileg és minden tekintetben bizonyítania kell, akkor mi marad a családra? Nem egyszerű ez a játék – fogalmaz a pápai Gróf Esterházy Kórház sebész főorvosa.

Fotó: Vallner Bettina

Mint mondja, tapasztalatai szerint külföldön nem minden magyar orvos képes kiemelkedni, sokan ugyan átszámolják a külföldön kapott fizetésüket forintba, és azt mondják, Magyarországon 300 ezer forintot kaptak, egy idegen országban pedig 1,5 millió forintnak megfelelő összeget, azt azonban nem kalkulálják bele, hogy ezekben az országokban az életszínvonal magasabb, és több pénzt is kell kiadni.

– Nem szabad, hogy a pénz döntse el ezt a kérdést! Nem így működik az élet. A boldogságot nem a pénz hozza létre és nem is motiválja. Az én tanáraim nagyon puritán emberek voltak. Ők orvossá voltak nevelve. Napjainkban a Nyugat elcsalja a fiatalságot, a jó szakembereinket, mert máshogy nem tudják biztosítani az orvosok utánpótlását. Számukra könnyebb venni, mint képezni egy orvost. Úgy gondolom, ez nem erkölcsös. Fontos, hogy tudatosítsuk a mi fiatal orvosainkban: gyertek vissza! Ha valaki jó szakemberré, és a modern orvostudomány ismerőjévé válik, akkor neki fantasztikus helye lesz itthon, tárt karokkal fogadják majd. Magyarországon ugyanis nagyon megbecsülik az orvosokat – hangsúlyozza Tollas Ferenc, aki már több mint tízezer nagyműtétet tudhat maga mögött.

Kérdésemre, miből érzi ezt a megbecsülést, először mosollyal válaszol. – A betegimnek én már csak Feri bácsi vagyok. Ez a megbecsülés első jele. Vagy amikor az utcán sétálva felismernek a korábbi pácienseim. 2006-ban eljöttem Várpalotáról, idén nyáron azonban Talabér Márta helyi polgármester meghívott a város Semmelweis-napi ünnepségére, ahol Semmelweis-oklevelet kaptam. Nem felejtettek el.  Megbecsülnek – teszi hozzá derűsen.

­– Korábban én is jártam Nyugaton, Párizsban. Abban az időben engem az egyetem küldött ki. Akkor még nagyon fiatal voltam, sokszor nem láttam bele a dolgok mélységébe. Nyugodtan megszökhettem volna, mégsem tettem. Hogy miért? Sajnáltam az otthoniakat, azt a légkört, amiben mindig jól éreztem magam. A néphagyományokat, a táncokat, a zenét, a nyelvet – eleveníti fel.

Tollas Ferenc azt vallja, fontos, hogy mindenki a saját anyanyelvén legyen orvos. – A gyógyításba lépten-nyomon be kell vinni a Carl Jung-féle elméletet, azaz meg kell tudni, hogy a beteg milyen személyiség. Ha jártasak vagyunk ebben a pszichológiában, akkor tudjuk: nagyon bő nyelvezetre van szükség, hogy a betegtől információkat nyerjünk a tudatalattijáról, azokról az okokról, amik őt foglalkoztatják. A külföldre távozott orvos azonban sohasem tanulja meg az idegen nyelvet olyan szinten, hogy a betegtől a személyiségére vonatkozóan ilyen információkat tudjon meg. A Jung-féle módszer Amerikában és Európában is használatos, de erre épít a Doktor House című sorozat is. Ebben egy olyan orvost akartak bemutatni, aki különböző kérdésekkel térképezi fel a páciens személyiségét, piszkálja a beteg tudatalattiját. A másik fontos aspektus ebben a sorozatban a sebzett gyógyító karaktere, hiszen Doktor House bottal járt. Ez azt jelképezi, hogy mi, orvosok is csak emberek vagyunk, és a sebzett gyógyító hiába tud mást meggyógyítani, önmagát nem képes – mutat rá Tollas Ferenc. Hozzáteszi, éppen ezért fontos életfilozófiája, melyet a betegeivel is mindig megoszt: minden nap egy ajándék az életből.

– Meglepetéssel vettem tudomásul, hogy az utóbbi időben nagyon sok nővér, köztük több fiatal érkezett a pápai Gróf Esterházy Kórház sebészeti osztályára. Úgy látom, a fiatalok már egyre szívesebben választják ezt a pályát. Emelkedtek az egészségügyben dolgozók bérei, ezek a mutatók pedig fokozatosan javulhatnak, és előbb-utóbb az orvosok létszáma is nőni fog. Erről meg vagyok győződve. Csak idő kérdése, és a következőkben egyre több orvos tér vissza külföldről, illetve a fiatalok sem hagyják el az országot. Megtörténik a nagy váltás, és megjelenik a jól képzett ifjúság – zárta gondolatait a sebész főorvos.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!