Lezserül nem lehet matekot tanítani - Magyar érdemrend a legendás pápai tanárnak Varga Józsefnek

Azaz: követelek tőled, mert tisztellek. Varga József, a patinás pápai Türr István Gimnázium volt matematika-fizika szakos tanára, az intézmény egykori igazgatója vallja az említett elveket. Varga József már diákként is ide járt: még a bencés gimnáziumban kezdett, de már a Türrben végzett, 1954-ben. Ezután elvégezte a budapesti egyetemen a matematika-fizika szakot, s visszakerült tanárnak az alma materhez.

Varga Józsefnek a Türr az első és egyetlen munkahelye, ahol több mint 40 éven át tanított. Idén szeptemberben lesz 80 éves. Nemzeti ünnepünk, március 15.-e alkalmából Áder János, köztársasági elnök a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje (polgári tagozat) kitüntetést adományozta a tanár úrnak. A rangos állami elismerést Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere adta át. Amint az a laudációban elhangzott: a pápai Türr gimnázium legendás matematika-fizika szakos tanára több évtizedes kimagasló oktatói munkája elismeréseként érdemelte ki a kitüntetést.

Varga József szerette az iskolát, a kollégákat, és szeretett igazgató is lenni. Fotó: Polgár Tibor

A tanár úr legendás volt a szigoráról. Tanúsíthatom, hiszen a tanárom volt. A gimnáziumi négy évünk alatt talán egyszer sem láttuk mosolyogni. Pedig alig volt idősebb nálunk: mi 17-18 éves tinédzserek voltunk a '60-as években, ő pedig 28 éves fiatalember. Huszonévesen is elképesztő fegyelmet tartott.

Sokan nem kedveltük. Hogy aztán az évek, évtizedek múltával annál inkább megértsük és becsüljük a tanár úr szigorát, a fegyelem kérlelhetetlen megkövetelését. Neves politikussá lett egykori türrös diák írta róla egy levélben: „Az ember fiatalon még nem feltétlenül tudja értékelni azt, ami igazán fontos: az emberséget, a szakmai alázatot és az őszinte jobbítani akarást. Később azonban – a megszerzett élettapasztalat hatására – már másképpen lát bizonyos dolgokat. Így vagyunk Varga tanár úrral is..."

Azt azonban 17-18 évesen is tudtuk, hogy végtelenül igazságos: a nagyhatalmú párttitkár vagy a főorvos fia éppúgy megkapta az egyest, ha nem tudta a matekot, mint az Isten háta mögötti faluból jött parasztgyerek. Nála nem volt kivételezés. Hatalmas elhivatottság jellemezte és szinte már reformátori hitvallás, hogy a matematikára nem fogékony gyerekekbe is „beleverje" a tudást.

Amikor az órára megérkezett, az osztály riadt csendben ült. Különc volt ő abban, hogy sosem hozta magával az osztálynaplót. Egy kicsi notesz lapjait pörgette feleltetés előtt. A frász jött ránk. Ha pedig a felelőnek nem ment a feladvány, arra figyeltünk: mikor csetten a golyóstoll? A csettentés ugyanis biztos jele volt az 1-es osztályzatnak. Ötös feleletnél ugyanis sosem csettent a toll. Ilyenkor a tanár úr „csak" beírta „bűvös" noteszébe az érdemjegyet. A matematikát lenyűgözően tanította, szinte átszellemült, s türelemmel, sőt valaminő fanatizmussal igyekezett belénk „verni" – a humán tagozatos, azaz magyar-latinos osztályba is – a „matekot".

Természetesen a tanár úrnak nem csak matematika ellen „beoltott" tanítványai voltak – ők az elenyésző kisebbséget jelentették -, hanem arra fogékony diákok serege, s matematikus generációk nőttek fel a tanítása nyomán. Hazai és európai hírű matematikusok, tudósok büszkék rá, hogy Varga József tanítványai lehettek. Sokan vallják: ő „tette" a pályára őket. Jó érzésekkel emlékeznek a vasfegyelmet tartó tanár úrra a Türrben végzett, s mára neves, országos politikussá vált személyiségek is. Matematika-fizika imádata „fertőzött" a családján belül is: a fia villamosmérnök lett, a lánya pedig programozó matematikus.

Jót derül, amikor felidézem a noteszlapok forgatása okozta félelmeinket, a toll csettenését, a szigorát: – Lezserül nem lehet matematikát tanítani. Ahhoz rendnek és fegyelemnek kell lenni – magyarázza ma az egykori stílusát. – Én megtiszteltem a diákjaimat azzal, hogy mindig rájuk koncentrálva igyekeztem elmagyarázni a tantárgy szépségeit, logikáját, ennek fejében viszont elvártam, hogy figyeljenek rám.

– De mondhatnám azt is – folytatja –, hogy lényegében a bencések tanítási szelleme élt tovább: a szigor, a tanítás és tanulás komolysága. Azt akartam, hogy minden diákomat tanítsak meg valamilyen fokon a matematikára; a hármas mögött is valóban legyen közepes tudás.

Varga József 1970-től már igazgatóhelyettes, 1975-től pedig a gimnázium igazgatója. Olyan legendás elődök munkájának folytatója, mint Galántai István és Borbély Sándor. Ismét a laudációból idézve: „Életművének jellemzője a kollegalitás is, azaz tanártársainak szeretete és megbecsülése. Felelős intézményvezetőként páratlan tanár-egyéniségekkel, kiemelkedő kvalitású tantestülettel dolgozott együtt".

– Szerettem az iskolánkat, a kollégákat, s talán meglepő, de szerettem igazgató is lenni. Rengeteg volt ugyan a teendő, de bírtam és tetszett.

Vezetése alatt jött létre a Türrben (1974-től) az óvónői szakközépiskola, amely új színt, hangulatot vitt az intézmény életébe. A közülük verbuválódott kiváló női kórus például sok rangos díjat kapott. Varga igazgató indította el a nyolcosztályos képzést is a gimnáziumban.

1990-ben viszont már nem adta be a pályázatát az igazgatói tisztségre. Öt éve volt a nyugdíjig, s úgy vélte: vigye tovább valaki fiatalabb az igazgatói munkát, ő majd inkább helyettesként segíti. Így is történt, s ekkor lett először női igazgatója a Türrnek.

Varga József tanári működése során hosszú ideig tanított a felnőttoktatásban is, éspedig a dolgozók textilipari, illetve gépipari szakközépiskolájában, s a dolgozók gimnáziumának levelező tagozatán. Sőt, ezt a munkát nyugdíjasként is vállalta még jó ideig.

– Öröm volt nézni és megindító is egyben, hogy családanyák és családapák ültek be esténként fáradtan a padokba, s tele voltak igyekezettel, szorgalommal. Mert talán jobban szerettek volna érettségit szerezni, mint a tizenévesek. Nagy tisztességnek éreztem őket tanítani.