Egy pálinkafőzde rejtelmei

A pálinkafőzde tulajdonosai, Szeiman Attila és Szeiman Balázs nagy vendégszeretettel fogadták a pálinkafőzés rejtelmei iránt érdeklődő kertbarátokat. A tulajdonosok elmondták, hogyan történik a pálinkafőzés. Ismertették a lepárló berendezést, a főzés és a finomítás folyamatát. Szeiman Attila büszkén mesélte, hogy a berendezést, az üstöket, a rajta lévő sisakokat, tartályokat saját maga készítette.

Mint megtudtuk, a pálinkát Pápa környékéről hozott gyümölcscefréből, törkölyből készítik. A főzde tulajdonosainak filozófiája, hogy a legkitűnőbb alapanyagokból a legjobb minőségű pálinkákat állítsák elő, ezzel nemcsak maguk, hanem a Pápa környéki gazdák hírnevét is öregbítsék.

A pálinkafőzde-látogatáson az asszonyok is jól érezték magukat
Fotó: Somogyi Zoltán

A kertbarátok vendégfogadás keretében megkóstolhatták többek között a ház asszonya, Katika által kínált, itt készített törköly-, barack- és almapálinkát, valamint ihattak ágyas pálinkát is. Közben a szépen megterített asztalról pogácsát, sajtot, szalámit és kolbászt is fogyaszthattak. A kertbarátok egy üveg tapolcafői borral, továbbá egy, a kertbarátkör által kiadott tapolcafői kalendáriummal, falinaptárral ajándékozták meg vendéglátóikat.

A baráti összejövetel alkalmával az anekdotázás sem maradhatott el. Mint ismeretes, a pálinka szó használatáért nagy vitában volt Magyarország és Románia. Az európai uniós tárgyaláson arra a kérdésre, hogy ki hogyan tudja megindokolni saját álláspontját, miszerint, hogy országa nyelvében ered a pálinka szó, s így országának volna kizárólagos joga ezt a szót használni, a magyar Külügyminisztérium képviselője felütötte a román nyelv értelmező kéziszótárat.

Ebben a palincă címszó alatt ez a magyarázat volt olvasható: "A palincă magyar eredetű, gyümölcsből erjesztéssel és lepárlással készülő szeszesital." Az uniós testület ezzel a kérdést eldöntöttnek tekintette, hiszen ha maguk a románok is magyar eredetűnek nevezik a pálinkát, akkor az csak magyar lehet. Így Magyarország megkapta a pálinkára a kizárólagos szóhasználat jogát.

Somogyi Zoltán, Pápa