Pápa

2015.06.02. 19:55

A pápai anyaotthon baptista lelkipásztora és Péter Katalin alezredes a tragédiáról

Pápa – Teljesen normális emberi reakció, hogy rémületet, félelmet keltett a különféle anyaotthonok lakóiban a vasárnapi tragédia. Bízunk benne, hogy az élet hamarosan visszatér a rendes kerékvágásba – nyilatkozta a Naplónak Boncz Zoltán, annak a pápai anyaotthonnak a baptista lelkipásztora, amely most egy édesanyát gyászol.

Polgár Tibor

A szóban forgó intézménnyel kapcsolatban – az ott lakók érdekében – nem említünk meg olyan információt, amely a beazonosítását lehetővé tenné. Persze nem is a konkrét otthonon van a hangsúly, hanem sokkal inkább a kegyetlen gyilkosságig vezető jelenségen. – Minden egyes ilyen intézményben, így nálunk is teljes biztonságban vannak az itt lakók. Nem könnyű bejutni az épületbe, hiszen több biztonsági elem is védi az ittenieket – hangsúlyozta a fiatal lelkipásztor, aki maga is megnyugvást, védelmet keltő személyiség: magas, erős testalkatához ritkán tapasztalható barátságosságot, emberséget sugárzó jellem párosul.

Mint mondta, több olyan otthon is található Magyarországon, melyet bántalmazások elől menekülők számára tartanak fenn egyházak, civil szervezetek. Ezekhez az intézményekhez bárki fordulhat segítségért akár a rendőrségen, egy krízisszámon, illetve bármi más jelzőrendszeren, például a családsegítő vagy a gyermekjóléti szolgálaton keresztül. – Az anyaotthonokban a bántalmazottaknak segítenek feldolgozni a múltat, a szállás és az étel biztosítása mellett szakemberek foglalkoznak velük, hogy rendezhessék a dolgaikat, majd pedig új életet kezdhessenek – mutatott rá Boncz Zoltán. Megtudtuk tőle, a Baptista Egyház által működtetett pápai anyaotthon 14 szobájában folyamatosan telt ház van.

Boncz Zoltán pápai baptista lelkipásztor hangsúlyozza: ne hagyjuk tragédiáig mérgesedni a szomszédjaink, ismerőseink kapcsolatát Fotó: Polgár Tibor

– Sajnos sokkal gyakoribb az ilyenfajta konfliktusforrás, ami a vasárnapi tragédiát okozta, mint gondolnánk. Szerencsére hasonló végkimenetel jóval kevesebbszer fordul elő, viszont az elmúlt nyolc hónapban négy haláleset történt az országban ilyen konfliktusból. Úgy vélem, nagyobb hangsúlyt kellene fektetni az ilyen tragédiák megelőzésére, a problémák kezelésére, amihez szükség van arra, hogy odafigyeljünk egymásra, ne hagyjuk idáig mérgesedni a szomszédjaink, ismerőseink kapcsolatát – jegyezte meg a lelkipásztor.

A pápai gyilkosság kapcsán a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság bűnmegelőzési osztályának alezredesét, Péter Katalint kérdeztük a családon belüli erőszakról, miszerint mennyire él még az a szabály, hogy „amíg vér nem folyik, nem avatkozhatnak közbe”. – Egyáltalán nem kell megvárni, míg vér folyik – kezdte Péter Katalin. – Már a családban, párkapcsolatban kialakult veszélyhelyzet elég ahhoz, hogy a rendőrség ideiglenes megelőző távol tartást rendeljen el három napra, amit a bíróság további hatvan napra meghosszabbíthat. Ez elég lehet arra, hogy az erőszakot elszenvedő fellélegezzen, és el tudjon gondolkozni azon, hogy mit tudna vagy akarna tenni. A rendőrség minden bejelentést komolyan vesz, és kivonul a családi perpatvarokhoz, intézkednie kell, nincs mérlegelési lehetősége – árulta el Péter Katalin.

Ezek az események általában a négy fal között történnek, az intézkedő rendőrök az érintettek elmondására vannak utalva. Ha olyan nyomot, jelet tapasztalnak, ami alapján úgy ítélik meg, a veszélyhelyzet valós, elrendelik az ideiglenes megelőző távoltartást. - Ez nem büntetőeljárás, de a bántalmazók egy részét visszatartja a további bántalmazástól – folytatta az alezredes. – Egy bántalmazó kapcsolatból sokszor egy egyszerű döntéssel nem lehet kilépni, a bántalmazottnak segítségre van szüksége, több irányba – nem csak a rendőrséghez – célszerű fordulnia. Már egy pofon könnyű testi sértésnek minősülhet, melyet követően – magánindítványra – eljárást lehet kezdeményezni. A súlyosabb sérülés pedig hivatalból üldözendő bűncselekmény. A rendőrség mindkét esetben büntetőeljárást indít – fűzte hozzá Péter Katalin, aki azt tanácsolta, hogy érdemes a bántalmazást követően azonnal rendőrt hívni, és veszélyhelyzetre hivatkozva kérni az ideiglenes megelőző távoltartást, melyet az intézkedő rendőr ott helyben elrendelhet. Ezt követően megtenni a feljelentést, ugyanis a büntetőeljárás során a rendőrség indítványt tehet távol tartás formájában megvalósuló kényszerintézkedésre is. Ha valaki az ideiglenes megelőző távol tartást megszegi, elzárással is szankcionálható szabálysértést követ, ha a kényszerintézkedés gyanánt elrendelt távol tartást megszegi, előzetes letartóztatásba kerülhet – tájékoztatott az alezredes.

– Minden erőszakot elszenvedő, attól rettegő nő mellé nem lehet rendőrt állítani, azonban minden tudomásunkra jutott ügyben eljárás indul, és minden törvényes védelmet megkap mindenki. Megyénk jellemzőit vizsgálva megállapítható, hogy a családon belüli erőszakos bűncselekmények száma évenként változó értéket mutat. 2006-tól 2009-ig emelkedett, majd a 2010–11-es évek csökkenést, de a 2012-es év növekedést, a 2013-as adatok újra csökkenést mutatnak ugyan, azonban a 2014-es számok már ismét magasak. A 2013-as Btk.- módosítás után változtak a családon belüli erőszak körébe tartozó bűncselekmények, a kiugrás ennek is betudható – árulta el kérdésünkre Péter Katalin.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!