A Jobbik is megemlékezett a doni katasztrófáról

Mondta rögtönzött beszédében Süle Zsolt helyi elnök, önkormányzati képviselő a Jobbik Magyarországért Mozgalom a doni áttörés 74. évfordulója alkalmából megrendezett külön megemlékezésén, melyet pénteken az Esterházy út és a Szent István út kereszteződésénél található második világháborús emlékműnél tartottak. A tiszteletadó eseményen azért kellett a párt helyi elnökének váratlanul felszólalnia, ugyanis az eredetileg tervezett szónok, Varga Gábor választókerületi elnök a zord időjárás következtében a Bakonyban felmerülő technikai akadály miatt nem érkezett meg a főhajtásra.

- A hetvennégy évvel ezelőtt, 1943. január 12-én történt doni katasztrófára emlékezünk. A második világháborúban a szovjet hadsereg áttörte a Magyar Királyi II. Honvéd Hadsereg Don-kanyarnál kiépített állásait, és ez az áttörés szinte a teljes 2. magyar hadsereg pusztulását hozta magával. Bár honvédeink hősiesen küzdöttek, és minden tőlük telhetőt megtettek azért, hogy feltartóztassák a Vörös Hadsereg csapatait, a nagy létszám- és technikai fölényben lévő szovjet csapatok, illetve az extrém hideg időjárás azonban térdre kényszerítette honvédségünket – fogalmazott Süle Zsolt.

Süle Zsolt önkormányzati képviselő, a Jobbik helyi elnöke Fotó: Laskovics Márió

- Miközben a mai kor embere sokszor mínusz öt-tíz Celsius-foktól is bajba került, valamint már tíz-tizenöt centiméteres havazástól is leáll a fél ország, gondoljunk bele abba, hogy az akkori katonáinknak milyen időjárási viszontagságokat kellett kiállniuk a végtelen hómezőkön, a mínusz harminc-negyven Celsius-fokos hidegben, miközben megpróbálták megállítani a rendkívüli fölényben lévő szovjet csapatokat. Úgy vélem, hogy ezek az emberek - a mindenkori politikai berendezkedéstől függetlenül – megérdemlik a tiszteletet, és megérdemlik, hogy hősként tekintsünk rájuk – mutatott rá a Jobbik helyi elnöke.

- Voltak évtizedek, amikor nem emlékezhettünk a doni hősökre. Hála Istennek, ma már ezt megtehetjük. És meg is kell tennünk! Nemcsak azért, mert kötelességünk velük szemben, hanem azért is, mert egy nép – így a magyar nép is – akkor alkot igazán egységes és erős nemzetet, hogyha rendelkezünk a saját történelmünkből olyan közös, kollektív emlékképekkel, amelyekre büszkék lehetünk, vagy amelyeket együtt gyászolhatunk meg. Ezek az emlékek aztán alapjait képezhetik egy olyan jövőképnek, amiért mindannyian harcolunk: hogy gyermekeinkre egy jobb és szebb világ köszönt – emelte ki az orátor.

Süle Zsolt beszédét követően a kis számban megjelentek elhelyezték az emlékezés koszorúját az Imádkozók nevet viselő szobor elé, majd közösen elénekelték a Himnuszt.