Nemzeti ünnepeink

A 2011. évi alaptörvényben foglaltak szerint a három hivatalos nemzeti ünnep Magyarországon március 15., augusztus 20. és október 23. Mindhárom ünnep történetét végignézve elmondható, hogy ellentmondások kísérik azokat - mutatott rá az előadó. Legrégebbi nemzeti ünnepünk Szent István ünnepe, elrendelése az Aranybullában lelhető fel. Az elhangzottak szerint az ünnepnek nagy jelentősége volt a korai magyar állam szempontjából, az államegység, a keresztény magyar állam megerősítése miatt. Ugyanis az uralkodók számára a szent király emlékének őrzése rendszerük alapját jelentette, az emberek közt István tekintélyét erősíteni egyben a hatalom erősítését is jelentette. Szent István ünnepe nem volt mindig egyértelmű, a török korban jelentősége csökkent, az ellenreformáció is ellene dolgozott, és a katolikus Habsburg-uralkodó, Mária Terézia volt az, aki kultuszát visszaállította és megszilárdította.

Bali István hallgatóságának kiemelte: Magyarország három hivatalos nemzeti ünnepének történetét végignézve elmondható, hogy ellentmondások kísérik azokat. Mint mondta, Szent István ünnepének jelentősége a török korban csökkent, az ellenreformáció is ellene dolgozott, és a katolikus Habsburg-uralkodó, Mária Terézia volt az, aki kultuszát visszaállította és megszilárdította

Áttérve március 15-re Bali István elmondta: 1849 és 1867 között nem lehetett állami ünnep, az osztrák abszolutista állam érthetően ezt nem engedte, egészen a kiegyezésig. De még akkor sem abban az értelemben, mint ma, mert nem volt elfogadható sem Ferenc Józsefnek, sem a kiegyezéspártiaknak, és inkább április 11-ét ünnepelték, vagyis az áprilisi törvények szentesítésének napját, amelynek legalitást adott a korábbi uralkodó, V. Ferdinánd is. Eközben március 15. a forradalmat jelentette, a kiegyezésellenes politikai erők viszont éppen emellett a nap mellett tették le voksukat. Március idusa 1927-ben lett törvényben rögzítve nemzeti ünnepként, vagyis a Horthy-rendszer tette hivatalossá. A téma előadója rámutatott: az akkori rendszer a nemzeti tartalmat, a függetlenségi vonalat erősítette, és a revízió érdekében összekapcsolta a szabadságharcos hagyományokat a saját ideológiájával.

A legfiatalabb magyar nemzeti ünnep, október 23. ugyancsak ellentmondásos. A Kádár-rendszer nem ismerte el, egészen 1989-ig, amikor Pozsgay Imre történészi véleménye, az ellenforradalomról a népfelkelésre való áttérés azt mutatta, hogy valami nagy dolog van készülőben - hangsúlyozta Bali István. A történelemtanár előadásában hozzátette: azzal, hogy a köztársaság kikiáltását még abban az évben október 23-ra időzítették, azt célozta, hogy a dátum ezt a lépést hangsúlyozza az 1956-ban történtekkel szemben.