A ház sikeres meghosszabbítása - Legszebb kertek Veszprém megyében (2. rész)

Marcsi a Balaton-parthoz közeli sorház gyönyörű kertjével három éve már indult lapunk versenyén, azóta azonban sokat változott minden.

- Lassan harminc éve, hogy a ház épült, azóta a kert folyamatosan érik. Sőt, emlékszem, hogy már az építkezés alatt kerülgetniük kellett a kőműveseknek a sövényeket, persze ennek nem nagyon örültek - emlékezik nevetve a háziasszony, aki szerint minden évben formálódik a kert.

Marcsi, a férje, Péter és a vizsla, Mazsi egyaránt élvezi a szép környezet minden előnyét
Fotó: Penovác Károly

- Ahogy mi, emberek is. A növények időnként kinövik a helyüket, szét kell ültetni őket, elajándékozni a felesleges töveket, vagy átalakítani a kertet. Ami egyébként nem nagy, de igyekszem, hogy minden négyzetméterét, szegletét kihasználjuk. Azon vagyok, hogy barátságos legyen, ugyanakkor megfeleljen a helyi viszonyoknak. Annak is, hogy nagy kutyabarátok vagyunk. Az előkert és az oldalkert közti terület Mazsié, de ott is vannak évelő növények. Mazsi nem is bántja a kertet, és bár a hátsó kertbe is bejöhet, de tudja, hogy ott nem piszkíthat. Az előkertben pedig a kerti garnitúra egyik széke az övé, tudja, hogy csak oda ülhet. Tanítás kérdése ez. Fontos, hogy harmóniában tudjunk együtt élni a kutyával, a növényekkel, a természettel - állítja a háziasszony. Hozzáteszi, hogy abból sem engedett, hogy a saját kertjük ne a saját ízlésük, elgondolásaik alapján legyen kialakítva. A munkája eredménye legyen, ami körülveszi, amiben örömét leli. Ezért nem kérte szakértő, kertész segítségét, viszont szívesen vesz példát a külföldi utakon látott kertekről, és kertészeti szaklapokból is merít ihletet.

- Kevés növényt vásárolok, inkább csak egynyáriakat. A ház alatti pincében teleltek a muskátlik, pálmák. Azok a nyaralások emlékeit idézik. A közelmúltban egy kis mediterrán részt alakítottam ki a kertben a Görögországban vásárolt pálmákból - mondja Marcsi. Kedveli és a mindennapos főzés során használja a fűszer- és gyógynövényeket is, a harmóniát azonban ezzel nem töri meg. Sőt, mostanra fokozta azt egy második tó kialakításával.

- Az első kertben egy készen vásárolt kis medencét ültettünk körbe, csakhogy időközben elszaporodtak a halak, a tavirózsák. Amikor már nem volt kinek ajándékozni azokat, újabb tavat alakítottunk ki. Magam ástam a medrét, és mostanra teljesen beérett az új tó. Önfenntartó, a víz felszínén úszkáló halakat szinte nem is kell etetni. Egész nap csobog a víz, virágba borulnak a növények. A hátsó kertben olvasva madárcsiripelést hallunk, a felkelő napban gyönyörködhetünk, és van egy kis hely a meditációhoz is. A mederből kiásott földet a kert másik részébe, az ezüstfenyő tövéhez terítettük el. A fenyő alatt nem nőtt növény, a mulcsot meg kevésnek éreztem. A feltöltés után árnyéktűrő liliommal és más növényekkel telepítettem be. Nagy munka volt, de nagy boldogság is a tó elkészülte - idézi fel Marcsi. Jó érzés számára nőni látni az általa iskolázott növényeket.

- Sok boldogságot, örömet okoz mindez, ahogy a keleties hangulat is. Az egészségügyből jöttem nyugdíjba. Az aktív betegellátás során az emberekkel foglalkozva, a mindennapos munkavégzés után fontos a pihenés. A nyugalom szigete a kert, ahol ki tudunk kapcsolódni.

A kert szerves része a nyugágy, a japán kerteket idéző kőlámpa, de az öreg kubikostalicska is, amelyet Marcsi egy idős betegétől kapott. Minden évben karbantartja, és gondoskodott róla, hogy hat, más-más színű növénynek adjon helyet. Hiszen ma is szívesen gondol vissza azokra a betegekre, akikkel hosszú ideig kapcsolatban volt. A munkával járó verejték mellett sok szép élményt is ad számára a kert minden pontja.