2024.10.07. 08:44
Légibombákat dobtak Herszonra az orosz csapatok, sokan megsérültek
958. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Világgazdaság és az Origo híreiből válogatunk.
Az orosz védelmi minisztérium 2024. október 6-án közreadott videófelvételéről készített képen orosz katonák 122 milliméteres BM–21-es Grad rakéta-sorozatvetővel tüzelnek ukrán állásokra egy nem megnevezett ukrajnai helyen
Forrás: MTI/AP/Orosz védelmi minisztérium
Orosz kémfőnök: megpróbálta elfoglalni a kurszki atomerőművet az ukrán hadsereg
A kurszki atomerőmű elfoglalását és aláaknázását tervezte az ukrán hadsereg – jelentette ki Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) vezetője a FÁK-tagállamok biztonsági szervei és különleges szolgálatai vezetői tanácsának 55. asztanai ülésén. Beszédét hétfőn ismertették a szolgálat honlapján.
„Megszédülve attól, hogy mindent megengednek nekik, az ukrán fegyveres erők augusztus elején igazi terrorista rajtaütést hajtottak végre Kurszk megyében. Az SZVR rendelkezésére álló adatok szerint a terrortámadás terve magában foglalta a kurszki atomerőmű elfoglalását és aláaknázását” – hangoztatta Nariskin.
„Ha ez a terv megvalósult volna, Európára a csernobilihez hasonló ökológiai és humanitárius katasztrófa várt volna” – tette hozzá.
Az orosz kémfőnök szerint az amerikai hírszerzés már a konfliktus kezdete óta információkkal látja el Ukrajnát, amelyeket Kijev az orosz polgári infrastruktúra elleni csapásokhoz használ fel. Mint mondta, az amerikai felderítő műholdak idén márciusától jelentősen fokozott intenzitással folytatják az Ukrajnával határos orosz területeken lévő objektumok nagyfelbontású fotózását, különös tekintettel a kurszki és belgorodi régiókra, amelyek később ukrán rakétatámadások, dróncsapások és diverzánscsoportok támadásainak célpontjává váltak.
Szavai szerint „a rendelkezésre álló adatok arra utalnak, hogy a nyugati hírszerző szolgálatok, elsősorban a brit MI-6, rendszerszintű kiképzést tartottak az ukrán diverzáns és felderítő csoportoknak, hogy provokációkat szervezzenek több oroszországi atomerőműnél”. A kémfőnök szerint a MI-6 és az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főcsoportfőnöksége, a GUR kidolgozott egy akciótervet az atomerőműveket az orosz nemzeti energiarendszerrel összekötő távvezetékek felrobbantására.
Nariskin kifejtette, hogy az SZVR-nek „megbízható információi” vannak arról, hogy az Egyesült Államok és Nagy-Britannia közvetlen részesei voltak az Északi Áramlat gázvezetékek elleni nagyszabású terrortámadásnak. Mint mondta, a rendelkezésre álló adatok szerint „az angolszász különleges szolgálatok hivatásos diverzánsai részt vettek a szervezésben, az előkészítésben és a kivitelezésben”.
Az SZVR igazgatója szerint „az amerikai adminisztráció indokoltnak tartotta, hogy rászánja magát egy ilyen diverzióra annak érdekében, hogy garantálja Európa és mindenek előtt Németország Oroszországtól való elszakítását”. Emlékeztetett rá, hogy „Oroszország többször kért adatokat az európaiaktól a robbantásokról, ám ezeket sohasem kapta meg”.
„A nyugati tömegtájékoztatási eszközök megpróbálják a felelősséget ukrán amatőr búvárok egy csoportjára hárítani, akik állítólag önállóan cselekedtek. Az ilyen verzió azonban naiv nyárspolgároknak készült” – fogalmazott Nariskin.
Arról is szólt, hogy az SZVR Szíriában számos kapcsolatfelvételt észlelt a GUR képviselői, illetve illegális fegyveres alakulatok és terrorista csoportok vezetői között, azzal a céllal, hogy támadást szervezzenek az arab országban működő orosz létesítmények ellen, illetve, hogy zsoldosokat toborozzanak Ukrajnába. A harcosokért cserébe Kijev csapásmérő és felderítő drónokat, lőszert és speciális felszerelést szállított partnereinek, valamint drónkezelői tanfolyamokat szervezett az idlíbi feszültségcsökkentési övezetben.
Nariskin az ukránok által megkeresett szervezetek között sorolta fel a Nagy-Szíriai Felszabadítási Szervezetet (Hajat Tahrír as-Sám), a Turkesztáni Iszlám Pártot, a Szíriai Demokratikus Erőket és Ingusföld Felszabadító Hadsereget.
Fotó: Irina Ribakova / Forrás: MTI/AP
Oroszország légibombákat dobott Herszonra, sok sérült
Az orosz csapatok hétfő délelőtt irányított bombákat dobtak a dél-ukrajnai Herszon városára, aminek következtében az eddigi adatok szerint húszan sérültek meg – közölte Olekszandr Prokugyin, a megye kormányzója a Telegramon.
A tisztségviselő közlése szerint a sérültek között van egy kétéves kisfiú és egy négyéves kislány is, mindkettőjüket robbanás okozta repeszsérülésekkel a lábukon kórházba szállították, az állapotuk stabil. Hozzátette, hogy Oroszország négy irányított bombát dobott a megyeszékhelyre.
Az orosz erők támadásokat hajtottak végre az éjjel és hétfő reggel a keleti országrészben lévő Donyeck, Szumi és Harkiv megyék ellen, a helyi lakosok közül többen megsérültek.
A Donyeck megyei ügyészi hivatal közlése szerint az orosz hadsereg irányított bombákkal légicsapást intézett a régióban lévő Kosztyantinyivka város ellen. Találat ért egy magánvállalatot, amelynek négy dolgozója sebesült meg.
Az északkelet-ukrajnai Szumi megyében drónokkal mértek csapást az orosz erők, aminek következtében három ember megsérült, köztük egy gyermek – közölte a katasztrófavédelmi szolgálat.
Oleh Szinyehubov, Harkiv megye kormányzója arról tájékoztatott, hogy az éjjel a régióját és a megyeszékhelyt, Harkiv várost ért orosz légibomba-támadásokban három helyi lakos sebesült szenvedett.
Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere közölte hétfőn, hogy az ukrán légvédelem által lelőtt egyik orosz rakéta roncsai három fővárosi kerületben zuhantak le, ahol kisebb anyagi károkat okoztak, de személyi sérülés nem történt.
Az ukrán légierő jelentése szerint a légvédelem az éjjel 32 orosz csapásmérő drónt és két Kinzsal rakétát semmisített meg.
Az ukrán vezérkar legfrissebb, hétfői összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg megközelítette a 662 ezret, előző nap az ukrán erők megsemmisítettek egyebek mellett 14 orosz harckocsit, 64 tüzérség és két légvédelmi fegyvert, valamint 65 drónt.
Ukrán kormányfő: Kijev nem hosszabbítja meg az orosz gáztranzitról szóló megállapodást
Ukrajna nem hosszabbítja meg az orosz gáz tranzitjára vonatkozó, az év végével lejáró szerződést – ismételte meg Denisz Smihal ukrán miniszterelnök hétfőn Ungváron, Robert Fico szlovák miniszterelnökkel közösen megtartott sajtótájékoztatóján.
„Megértjük egyes államok, különösen Szlovákia akut függőségét ettől az erőforrástól, mi viszont az ellátás fokozatos diverzifikációjával számolunk” – jegyezte meg Smihal. Hangsúlyozta egyúttal, hogy Ukrajna kész továbbra is teljesíteni kötelezettségeit az EU-val kötött társulási megállapodással és az Energia Charta Egyezménnyel összhangban.
Az Oroszország és Ukrajna közötti tranzitmegállapodás december 31-i lejárata csekély hatással lesz a megerősödött európai gázpiacra – fűzte hozzá az Ukrajinszka Pravda hírportál, rámutatva arra, hogy noha Kijev nem kívánja megújítani a szerződést Moszkvával, európai kérés esetén kész tárgyalni a rendszerén keresztül más szállítóktól származó gáz tranzitjáról.
Smihal bejelentette egyúttal, hogy Ukrajna és Szlovákia megállapodott egy kelet-európai energiaközpont létrehozásáról. „A kelet-európai energiaközpont létrehozásának célja a gáztárolók használata, a munkácsi rendszerösszekötő fejlesztése, és a nukleáris energetikai iparban való együttműködés további erősítése. Ezzel nemcsak Ukrajna és Szlovákia, hanem az egész kelet-európai térség biztonsága is megerősödik” – hangsúlyozta. Kifejtette, hogy az energiaszektorban Ukrajna és Szlovákia közös projektje, a Munkács-Nagykapos elektromos rendszerösszekötő korszerűsítése a tervek szerint 2028 végére elkészül. „Ennek eredményeként bővítjük export-import képességeinket, és erősítjük mindkét állam energiabiztonságát” – emelte ki, megjegyezve, hogy Ukrajna hálás Szlovákiának az energetikai támogatásért.
Szeretném hangsúlyozni, hogy Szlovákia a második ország az Ukrajnába irányuló vészhelyzeti és kereskedelmi villamosenergia-szállítás mennyiségét tekintve. Ez lehetővé teszi számunkra, hogy válaszoljunk a háború okozta energetikai kihívásokra
– tette hozzá az ukrán miniszterelnök.
A donyecki Hrodivka elfoglalásáról tett bejelentést az orosz védelmi minisztérium
Elfoglalta Hrodivka települést a donyecki régióban az orosz hadsereg – közölte hétfőn az orosz védelmi minisztérium.
Az orosz hadijelentés a hat ukrajnai frontszakasz közül négyről számolt be előretörésről. A védelmi tárca közölte, hogy Ukrajnában az orosz erők 17, Kurszk megyében pedig két ellentámadást hiúsítottak meg. A „különleges hadművelet” övezetében a moszkvai összegzés szerint több mint 1700 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan, Kurszknál számuk meghaladta a 150-et.
Az orosz beszámoló az Ukrajnában az elmúlt nap folyamán megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel mások mellett egy izraeli gyártmányú RADA RPS–42-es többfunkciós radarállomást, két katonai repülőtér infrastruktúráját, több lőszer- és haditechnikai raktárt, több, drónokat gyártó és tároló létesítményt, öt tábori lőszerraktárt, egy német Leopard harckocsit, 11 páncélozott harcjárművet, egy nyugati gyártmányú 155 milliméteres önjáró és öt vontatott tarackot, öt amerikai ATACMS műveleti-harcászati rakétát, amerikai HIMARS sorozatvetők öt rakétáját továbbá 74 repülőgép típusú drónt.
Moszkva szerint a kurszki régióba betörő ukrán erők az augusztus 6-án indított támadásuk alatt több mint 21 ezer embert, 136 harckocsit, 66 gyalogsági harcjárművet, 98 páncélozott személyszállító járművet, 888 páncélozott harcjárművet, 586 gépkocsit, 173 tüzérségi löveget és 33 sorozatvetőt veszítettek.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több más településéről is jelentettek hétfőn ukrán tüzérségi és dróntámadást. A krími Feodoszijában több száz lakost evakuálni kellett, mert tűz ütött ki egy olajtárolóban. A településen műszaki vészhelyzetet hirdettek ki, a Feodoszija-Vladiszlavovka szakaszon felfüggesztették az elővárosi vonatok közlekedését, két utcát pedig lezártak a járművek elől.
Igor Kirillov altábornagy, az orosz fegyveres erők sugár-, vegyi- és biológiai védelmi csapatainak parancsnoka hétfőn azzal vádolta meg az ukrán fegyveres erőket, hogy augusztus 11-én füstgránátnak álcázott, klórtartalmú DM–105-ös nyugati kazettás vegyi tüzérségi lőszert vetett be a Kurszk megyei Szudzsánál, aminek következtében több mint húsz ember szenvedett sérüléseket. Az állította, hogy az ukrán fél mindemellett vegyi fegyver alkalmazásával szándékozik megvádolni Oroszországot a Vegyifegyver-tilalmi Szervezetnél (OPCW).
Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) büntetőeljárást indított Kurt Pelda, az CH Media svájci kiadóholding és Catherine Norris Trent, a France 24 francia televíziós csatorna újságírója ellen, amiért a kurszki régióban tiltott határátlépést követtek el. 2024. augusztus 17. óta 14 külföldi újságíró ellen indult büntetőeljárás ugyanezen a címen.
A moszkvai városi bíróság hétfőn, zsoldosként, 6 év és 10 hónapi szabadságvesztésre ítélte Stephen Hubbard 72 éves amerikai állampolgárt, aki a háborúban az ukrán fegyveres erők oldalán harcolt. Hubbardra, aki beismerő vallomást tett, a vád eredetileg tíz év kiszabását kérte.
Fotó: Arkagyij Budnyickij / Forrás: MTI/EPA
Vezérkar: az ukrán fegyveres erők megsemmisítették a Krím félsziget legnagyobb olajterminálját
Az ukrán hadsereg megsemmisítette a Krím félsziget legnagyobb olajterminálját – erősítette meg hétfő reggeli közleményében az ukrán hadsereg vezérkara.
Ma éjszaka sikeres csapást mértünk az ellenség tengeri olajtermináljára az ideiglenesen megszállt Feodoszijában
– közölte a vezérkar az Unian hírügynökség jelentése szerint.
„A létesítmény közelében tüzet észleltek. A csapás következményeinek tisztázása folyamatban van” – áll a közleményben.
A vezérkar hangsúlyozta, hogy a Krímben ez a legnagyobb olajtermék-átrakodó terminál, amelyet egyebek között az orosz megszálló hadsereg szükségleteinek kielégítésére használtak.
Az Oroszországi Föderáció katonai és gazdasági potenciáljának aláásására irányuló intézkedések folytatódnak – írták a közleményben.
Hollandia 400 millió euróval járul hozzá a dróngyártáshoz
A holland kormány 400 millió euróval (több mint 160 milliárd forint) járul hozzá egy Ukrajnával közös, a kelet-európai országnak drónokat gyártó kezdeményezéshez – jelentette hétfőn a Dutchnews című holland hírportál Rubens Brekelmans holland védelmi miniszter bejelentésére hivatkozva. A tárcavezető azt közölte, hogy a drónok felét Hollandiában, másik felét Ukrajnában és más országokban gyártanák.
A kelet-ukrajnai Harkivban tett látogatása során Brekelmans emlékeztetett arra is, hogy hazája az elsők között adományozott Ukrajnának F–16-os harci repülőgépeket és légvédelmi rendszereket.
Mint mondta, a drónokat megfigyelésre, valamint védekezésre és támadásra használnák, „elsősorban a levegőben, de a szárazföldön és a tengeren is”.
A holland védelmi minisztérium részéről azt közölték, hogy amennyiben a kezdeményezés sikeres lesz, további összeget szabadítanak fel a gyártás növelésére.
Hollandia összesen 10,4 milliárd eurót szán Ukrajna háborús erőfeszítései megsegítésére.
Az összegből 3,8 milliárd euró értékű felszerelést – a többi között harckocsikat és aknakeresőket – már leszállítottak a kelet-európai országnak. Brekelmans a hét végén az ANP holland hírügynökségnek megerősítette azt is, hogy a 24, Ukrajnának szánt F–16-os harci repülőgépből egy már Ukrajnába ért, ahol a hadsereg azóta használatba vette.
A háború az ukrán kikötőkben is folytatódik
Odessza közelében egy hajó épp fegyvereket szállított volna az ukrán erők számára. A rakomány Európából érkezett, de nem jutott el a rendeltetési helyére. Az oroszok ugyanis egy Iszkander rakétával fogadták a szállítmányt – írta meg a Magyar Nemzet.
A rakétacsapást a kirakodás pillanatában hajtották végre. Az incidens rámutat arra, hogy a háború az ukrán kikötőkben is folytatódik, és a fegyverek szállítása továbbra is veszélyes feladat.
Óriási korrupciós ügyet lepleztek le
A hatóságok őrizetbe vették a Hmelnyickiji Megyei Orvosi és Szociális Szakértői Központ – amely a hadkötelesek vizsgálatáért is felelős – vezetőjét, Tetyana Krupát – adta hírül a Kárpáti Igaz Szó.
A kárpátaljai magyar lap cikkéből kiderül, hogy a gyanúsított egyben Volodimir Zelenszkij urán elnök pártjának, a Nép Szolgájának Hmelnyickij megyei képviselője – írja a Magyar Nemzet.
A bűnüldöző szervek csaknem hatmillió dollárt (több mint kétmilliárd forintot) találtak a nőnél különböző valutákban.
Csak a tisztviselő otthonában 5,244 millió dollárt, háromszázezer eurót, több mint ötmillió hrivnyát, valamint márkás ékszereket és értéktárgyakat foglaltak le.
A cikk folytatása ITT olvasható.
Robert Fico nem kér Ukrajna NATO-tagságából
A szövetség egyes vezetői már alig várják, hogy Ukrajna csatlakozzon, de úgy tűnik, Robert Fico egyáltalán nem kér ebből – írja a Magyar Nemzet.
Amíg én irányítom a szlovák kormányt, utasítani fogom a képviselőinket, hogy soha ne egyezzenek bele Ukrajna NATO-csatlakozásába
– jelentette ki határozottan a szlovák vezető.
Magyarország segít
Az ukrán–magyar határszakaszon 5690-en léptek be Magyarországra vasárnap, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 5354-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) hétfőn az MTI-t.
A beléptetettek közül a rendőrség 30 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes.
Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – áll a közleményben.
Ez történt vasárnap:
Ukrán válság
- Putyin üzent a fegyverszállító országoknak
- Az ukránok végrehajtották az első ATACMS-csapást Oroszország belsejébe
- Oroszország súlyos rakétacsapást mért Odesszára
- Rakétatámadás érte Kárpátalját
- Volodimir Zelenszkij 2025-ben diplomáciai eszközökkel le akarja zárni a háborút
