Újabb fogolycserét hajtott végre Ukrajna Oroszországgal

Cikkünk frissül!

Francia külügyminiszter: Ukrajna „a szabadság és az elnyomás közötti frontot tartja”

Ukrajna nemcsak függetlenségéért és területi integritásáért küzd, hanem tartja azt a frontvonalat is, amely „elválasztja egymástól Európát és Vlagyimir Putyin Oroszországát, azaz a szabadságot és az elnyomást” – jelentette ki Jean-Noel Barrot francia külügyminiszter szombaton Kijevben, ukrán hivatali partnerével, Andrij Szibihával tartott közös sajtótájékoztatójukon.

Barrot elmondta, hogy Franciaország támogatásával két rehabilitációs központ nyílik Ukrajnában – egy Dnyipróban és egy Harkivban – az Oroszországba elhurcolt, majd hazatért ukrán gyermekek számára. A miniszter megjegyezte, hogy Franciaország a háború kezdete óta 3 milliárd eurónyi különféle humanitárius segítséget nyújtott Ukrajnának „az aknamentesítéstől a kórházi felszerelésekig”.

Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés főnöke pénteken egy interjúban azt állította, hogy jelenleg mintegy 11 ezer észak-koreai gyalogos katonát képeznek ki Oroszország keleti részében, és november 1-jére készen állnak majd az Ukrajna elleni bevetésre – emlékeztetett a Jevropejszka Pravda.

Újabb ukrán–orosz fogolycserét hajtottak végre

Újabb fogolycserét hajtott végre Ukrajna Oroszországgal, aminek eredményeként 95 ukrán katona térhetett haza – hozta nyilvánosságra szombaton Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Telegramon.

Az államfő kiemelte, hogy olyan hadifoglyok szabadultak ki, akik Mariupolt és a városban lévő Azovsztal üzemet, valamint Donyeck, Luhanszk, Harkiv, Kijev, Csernyihiv és Herszon megyéket védték.

– hangsúlyozta Zelenszkij. A fogolycserével foglalkozó koordinációs központ hozzátette: a mostani fogolycsere alkalmával 48 olyan ukrán állampolgár is hazatérhetett, akiket orosz bíróságok hosszú börtönbüntetésre ítéltek, közülük húszan életfogytiglani börtönbüntetést kaptak. Kijev nem hozta nyilvánosságra, hogy cserébe hány embert adtak át az orosz oldalnak.

Olha Sztefanyisina euroatlanti integrációjáért felelős miniszterelnök-helyettes a Szuszpilne ukrán közszolgálati műsorszolgáltatónak nyilatkozva, leszögezte: nem zajlanak tárgyalások Kijev és nyugati partnerei között arról, hogy Ukrajna az orosz megszállás alá került területei nélkül csatlakozzon a NATO-hoz. „Ukrajna egyértelműen az 1991-es határaival fog meghívást kapni a NATO-ba, ez nem vita tárgya” – jelentette ki. Szerinte Ukrajna NATO-tagsága a háború befejezése után lesz lehetséges, de a csatlakozási meghívást követő folyamat során ez változhat. „A meghívás után jegyzőkönyv készül a csatlakozás folyamatáról, és ebben mind a határidőket, mind a végrehajtandó reformokat rögzítik” – magyarázta. Zelenszkij a héten ismertette ötpontos „győzelmi tervét”, amelynek az első pontja arról szól, hogy Ukrajna haladéktalanul kapjon meghívást a NATO-ba.

Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere arról tájékoztatott, hogy egy lelőtt orosz drón darabja bezuhant az erkélyen keresztül egy lakásba, és megsebesített egy nőt.

Vjacseszlav Csausz, az észak-ukrajnai Csernyihiv megye kormányzója arról adott hírt, hogy az orosz erők éjjel a régió energetikai létesítményeit támadták. Személyi sérülésről nem számolt be.

Oleh Kiper, Odessza megye kormányzója közölte a Telegramon, hogy az orosz erők rakétacsapást mértek Odessza városára, ahol egy háromszintes lakóépületben és több mint tíz családi házban okoztak károkat, de senki sem sérült meg.

Később Szumi és az ország középső részben lévő Cserkaszi megyéből jelentettek a helyi hatóságok egy-egy halálos áldozatot.

Az ukrán vezérkar szombati összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg meghaladta a 677 ezret, előző nap az ukrán erők egyebek mellett nyolc orosz harckocsit, 15 tüzérségi fegyvert és 78 drónt semmisítettek meg.

Ukrajna-szerte drónokkal és rakétákkal támadnak az oroszok

Az északkelet-ukrajnai Szumi megye kormányzói hivatala közölte, hogy szombatra virradó éjjel az orosz erők légibombákkal és drónokkal mértek csapást Sosztka település térségére, a támadásban hét civil sérült meg. A katasztrófavédelem később arról adott hírt, hogy öt tűzoltó is sérülést szenvedett Sosztkában a támadás következtében.

Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere arról tájékoztatott, hogy egy lelőtt orosz drón darabja bezuhant az erkélyen keresztül egy lakásba, és megsebesített egy nőt.

Vjacseszlav Csausz, az észak-ukrajnai Csernyihiv megye kormányzója arról adott hírt, hogy az orosz erők éjjel a régió energetikai létesítményeit támadták. Személyi sérülésről nem számolt be.

A déli Herszon megye kormányzói hivatala szombaton jelentette be, hogy előző nap kilenc helyi lakos sérült meg orosz támadásokban.

Oleh Kiper, Odessza megye kormányzója közölte a Telegramon, hogy az orosz erők rakétacsapást mértek Odessza városára, ahol egy háromszintes lakóépületben és több mint tíz családi házban okoztak károkat, de senki sem sérült meg.

Az ukrán légierő közlése szerint a múlt éjszaka és szombat délelőtt az orosz erők 98 drónnal és hat H-59-es, illetve H-69-es rakétával támadták Ukrajnát, a légvédelem délig 42 drónt és négy rakétát lőtt le.

Az ukrán vezérkar szombati összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg meghaladta a 677 ezret, előző nap az ukrán erők egyebek mellett nyolc orosz harckocsit, 15 tüzérségi fegyvert és 78 drónt semmisítettek meg.

Riasztani kellett a román vadászépeket

Romániában egy, a Fekete-tenger felett, a román államhatártól 45 kilométer távolságra észlelt azonosítatlan légi célpont miatt riasztották a vadászgépeket – közölte szombaton a román védelmi minisztérium.

A bukaresti védelmi tárca (MAPN) közleménye szerint a radarok szombatra virradóra 2.30 órakor észlelték a szárazföld felé közeledő célpontot a Tulcea megyei Szentgyörgy (Sfantu Gheorghe) településtől 45 kilométerre. Mivel a célpont a román államhatár felé közeledett, riasztották a NATO és a román légierő illetékes szerveit.

A radarjelzés szerint az ismeretlen célpont hajnali 4 óra körül érte el a román szárazföldi határt Gura Portitei település közelében, ezért a Konstanca megye észak-keleti részén élő lakosságot is figyelmeztették, hogy ismeretlen tárgy becsapódásának veszélye áll fenn.

Az ismerelen célpont 19 kilométer mélyen hatolt be a román légtérbe, majd 4.30 óra körül eltűnt a radarok képernyőjéről. A MAPN szerint a négy vadászgép egyikének sem sikerült "vizuális kontaktust" teremtenie a radarok által észlelt tárggyal. A légiriadót 5.10 órakor lefújták, és a vadászgépeket visszarendelték. A védelmi tárca szerint az eddigi adatok alapján nem valószínűsíthető "egy becsapódási zóna létezése ", de az illetékesek szombaton reggel elkezdték átvizsgálni a környéket.

Romániában legutóbb csütörtök este riasztották a vadászgépeket és figyelmeztették a polgári lakosságot egy, a Fekete-tenger felől érkező, a szárazföld fölé 14 kilométeres mélységben berepülő azonosítatlan légi célpont miatt.

Pert indított a DJI kínai dróngyártó

A DJI kínai dróngyártó cég pert indított az amerikai védelmi minisztérium ellen. Az eljárásban azt akarják elérni, hogy töröljék az állítólagos kínai hadiipari cégek feketelistájáról.

A vállalat leszögezte, hogy polgári dróntermékek fejlesztésével és gyártásával foglalkozik, és ellenzi termékeinek katonai célú felhasználását. „Az amerikai védelmi minisztérium maga is elismeri, hogy a DJI fogyasztói és kereskedelmi drónokat gyárt, nem pedig katonai drónokat” – fogalmaz közleményében a cég.

Zelenszkij lakásokat osztogat

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök 30 "lakásoklevelet" adott át az ukrán hősöknek és az elesett harcosok családtagjainak, akiket posztumusz tüntettek ki ezzel a címmel.

Az elnök tavaly decemberben indította el a kezdeményezését. Az államtól lakhatást kap minden ukrán védő, sorkatona és tiszt, aki a háború kezdete óta Ukrajna Hőse címet kapott, valamint a posztumusz kitüntetett harcosok hozzátartozói.

– jegyezte meg Volodimir Zelenszkij.

Az elnöki honlap tudósítása nem részletezte, hogy a gyakorlatban mit jelent a „lakásoklevéllel” biztosított lakhatás.

Magyarország segít

Magyarország területére 2024. október 18-án az ukrán-magyar határszakaszon 5866 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5381 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 37 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.