2024.08.05. 06:10
Ukrajna további dollármilliárdokat kapott az Egyesült Államoktól
894. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
Az ukrán nemzeti gárda 15. zászlóaljának katonái Leleka ukrán felderítő drón indítására készülnek a délkelet-ukrajnai Zaporizzsjai területen húzódó orosz front közelében 2024. július 29-én
Forrás: MTI/AP
Fotó: Andrij Andrijenko
Orosz kémhálózat felgöngyölítéséről számolt be az ukrán hírszerzés
Az SZBU tájékoztatása szerint kilenc férfit vettek őrizetbe az ügyben.
Az SZBU azt állítja, hogy az orosz hírszerző szolgálat potenciális ügynököket toborzott a Telegram üzenetküldő alkalmazás egyik chatfelületén keresztül Ukrajna hat régiójában. Az ügynökök feladata információk továbbadása lett volna a kulcsfontosságú infrastruktúra létesítményeiről, illetve katonai célpontokról.
Az SZBU egy ideig megfigyeltette a kémeket, mielőtt elszánta volna magát a cselekvésre.
Az őrizetbe vett személyek között van két önkormányzati tisztségviselő Dnyipro és Juzsnij városokból. Őket azért szervezték be, mert aktív „kommentátorok” voltak Kreml-barát csevegőcsoportokban. Az SZBU szerint azonosítani tudták az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálatnál (FSZB) dolgozó tartótisztjüket is.
Az EU további 28 fehérorosz személyt sújtott szankciókkal
Az uniós tagállamok kormányait tömörítő Tanács korlátozó intézkedéseket vezetett be 28 fehérorosz személlyel szemben a belső elnyomásban és az emberi jogok megsértésében játszott szerepük miatt – közölte hétfőn az uniós testület.
A hétfőn a szankciós jegyzékbe felvett személyek között van a fehérorosz belügyminisztérium szervezett bűnözés és korrupció elleni főosztályának két helyettes vezetője, őket politikai üldözésért, a kormányellenes aktivisták és a civil társadalom tagjainak önkényes és jogellenes letartóztatásáért és bántalmazásáért tartja felelősnek az EU.
Korlátozó intézkedéseket vetettek ki továbbá a Fehérorosz Távirati Iroda főigazgatójára, Irina Akulovicsra, és Aljakszandr Lukasenka elnök sajtószolgálatának korábbi vezetőjére, Dmitrij Zsukra. Az EU szerint ők „a rezsimet kiszolgáló propagandisták, akik készségesen hamis információkkal látták el a fehérorosz közvéleményt az állami hatóságok által folytatott elnyomásról, terjesztették a fehérorosz és az orosz hatóságok által koholt dezinformációkat, továbbá gyűlöletet szítottak a demokratikus ellenzékkel és a civil társadalommal szemben”.
A szankciós listára felvett további fehérorosz személyek az igazságszolgáltatás különböző tagjai, ügyészek, valamint számos bíró, aki politikai indíttatású ítéleteket hozott, többek között olyan polgárok ellen, akik tiltakoztak a 2020-as elcsalt elnökválasztás ellen, vagy egyszerűen csak hangot adtak véleményüknek a Lukasenka-rezsimmel szemben. Ezen túlmenően korlátozó intézkedésekkel sújtják a különböző büntetésvégrehajtási intézetek vezetőit is
– olvasható a tanácsi közleményben.
A hétfőn jegyzékbe vettek vagyoni eszközeit befagyasztották, és az uniós polgárok és vállalkozások nem bocsáthatnak rendelkezésükre pénzeszközöket, továbbá uniós beutazási tilalom is vonatkozik rájuk.
A Fehéroroszországgal szembeni uniós szankciók összesen immár 261 személyre és 37 szervezetre vonatkoznak.
Halálos áldozata is volt egy ukrán dróncsapásnak az oroszországi Belgorod megyében
Halálos áldozata és három sebesültje is volt egy ukrán dróncsapásnak hétfőn az oroszországi Belgorod megyei Vjazovoje faluban – közölte Vjacseszlav Gladkov helyi kormányzó Telegram-oldalán.
Gladkov szerint a drón egy, a helyi Agro-Belogorje mezőgazdasági üzem tulajdonában lévő buszt vett célba.
A cég közölte, hogy a halálos áldozat családjának egymillió rubel (4,3 millió forint) segélyt utalnak ki.
A három sebesült elutasította a kórházi kezelést.
Az ukrajnai Szumi területtel határos Belgorod megye rendszeres célpontja az ukrán hadsereg tüzérségi, illetve dróntámadásainak.
Drasztikusan csökkent a háború kezdete óta a születések száma Ukrajnában
Drasztikusan csökkent a háború kezdete óta a születések száma Ukrajnában,
csak az idei év első felében háromszor annyian haltak meg, mint ahányan születtek
– írta hétfőn az Ukrinform állami hírügynökség az igazságügyi minisztériumra és az Opendatabot nevű online szolgáltatóra hivatkozva.
A negatív trend legfőbb oka az ukrajnai háború.
Fotó: Szergej Ilnyickij / Forrás: MTI/EPA
A European Demographic Data Sheet népességváltozásra vonatkozó előrejelzése szerint Ukrajna lakosság 2052-re akár 31 százalékkal is zsugorodhat.
Az idei év első felében az igazságügyi minisztérium által vezetett statisztikák szerint 250 872 halálesetet regisztráltak, és mindössze 87 655 születést. 2021 azonos időszakában a születések száma 132 595 volt, míg 349 041 ember hunyt el, ez utóbbi adat azonban részben a koronavírus-járványra vezethető vissza.
Az idén eddig a legtöbb gyermek az ukrán fővárosban, Kijevben született (9695). Második helyen szerepel a nyugati Lviv régiója (7923) és a keleti Dnyipropetrovszk (6962). A legalacsonyabb születési számokat a frontvonalon található Herszonban (221) és Donyeckben (702) jegyezték fel. A legtöbb halálozást Dnyipropetrovszk régióban (26 374), Harkivban (17 999), illetve Kijevben (17 449) regisztrálták.
A European Demographic Data Sheet demográfiai elemzése rámutat arra is, hogy az ukrajnai háború a második világháború óta nem tapasztalt migrációs hullámot indított meg Európán belül.
Ukrajna azonban már 1991-es függetlenné válása óta népességcsökkenéssel küzd, aminek legfőbb oka az alacsony születési és magas halálozási arányszámok mellett a jelentős elvándorlás. Ezen tényezők figyelembe vételével 2052-re Ukrajna lakossága legkedvezőbb esetben 21, rosszabb esetben akár 31 százalékkal is zsugorodhat a háború kimenetelétől függően.
Ukrajna népességét 2021-ben 41,4 millióra becsülték az Oroszország által 2014-ben annektált Krím félsziget és Szevasztopol (együttesen kb. 2,34 millió lakos) nélkül. Az orosz–ukrán háború 2022. februári kitörése óta közel 17 millió menekült, a lakosság csaknem fele hagyta el Ukrajnát.
Ukrajna további dollármilliárdokat kapott az Egyesült Államoktól
Ukrajna további 3,9 milliárd dollár (1420 milliárd forint) segélyt kapott az Egyesült Államoktól – közölte hétfőn Szerhij Marcsenko ukrán pénzügyminiszter.
Ez egy nagyon fontos hozzájárulás Ukrajna államháztartásához az Oroszországi Föderáció átfogó agressziójával szembeni ellenállása idején
– jelentette ki Marcsenko.
Az ukrán pénzügyminiszter szerint a pénzből mindenekelőtt a tanárok, a polgári védelmi szolgálatok munkatársai és más közalkalmazottak bérét fizetik, valamint az országon belüli menekültek, alacsony jövedelmű családok és fogyatékkal élők támogatását is fedezik. Hangsúlyozta, hogy a támogatást nem kell visszatérítenie a kijevi vezetésnek.
Az ukrán pénzügyminisztérium adatai szerint
az Egyesült Államok 2022 februárja óta csaknem 27 milliárd dollár közvetlen támogatást nyújtott az ukrán költségvetésnek, a kijevi vezetés partnerei pedig összességében több mint 90 milliárd euróval segítették a büdzsét. Az ukrán költségvetés több mint felét külföldről finanszírozzák 2024-ben.
Drónokkal támadta Ukrajna az orosz olajtárolót
Óriási tűz ütött ki az Oroszország délnyugati részén, a Rosztovi régióban, miután ukrán drónok csapódtak egy olajtárolóba – számolt be róla a Newsweek amerikai magazin, írja a Magyar Nemzet.
Áldozatokról vagy sérültekről nem érkezett jelentés.
Az orosz ellenőrzés alatt álló Luhanszki régióból hasonló támadásról érkezett hír. Ott tizenkét rakétával támadtak egy üzemanyagraktárt, amelyek közül a légvédelem négyet tudott lelőni.
A terület közigazgatási vezetője, Leonyid Paszecsnyik szerint a tizenkét rakéta közül nyolc amerikai gyártmányú ATACMS, négy pedig brit Storm Shadow lehetett. Ezt az információt a Newsweek nem tudta független forrásból megerősíteni.
Az ukrán elnök nem tágít, bevonná a NATO-t a háborúba
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök újabb módot talált arra, hogy belerántsa a NATO-t az orosz–ukrán háborúba. A kelet-európai ország államfője azt szeretné, ha létrejönne egy koalíció a NATO-tagállamok körében arra, hogy orosz rakétákat és drónokat lőjenek le az ukrán légtérben – írja a Magyar Nemzet.
Zelenszkij azzal bízta meg diplomatáit, hogy szervezzenek meg egy NATO–Ukrajna tanácsülést, ahol megvitatnák a kérdést, és döntés születhetne a koalíció létrehozásáról, amit „már rég meg kellett volna tenni” – idézte az elnököt az Interfax-Ukrajna ukrán hírügynökség.
A lengyelek már júliusban kilátásba helyezték, hogy hajlandók lennének még az ukrán légtérben lelőni a területük felé tartó orosz rakétákat és drónokat – számolt be róla a Newsweek amerikai magazin.
A háborúpárti politikusok hasonló felvetései azonban súlyos eszkalációs kockázatot hordoznak, ugyanis Oroszország háborús provokációként tekinthet rájuk.
Forrás: MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtószolgálat
Zelenszkij: megérkeztek az első F–16-osok
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megerősítette vasárnap, hogy megérkeztek az első F–16-os vadászgépek Ukrajnába. Az államfő ezt egy Kijev melletti repülőtéren jelentette be a légierő napja alkalmából.
Az esemény résztvevői közben láthatták az F–16-osokat a földön és a levegőben.
Zelenszkij nem fedte fel, hány repülőgép érkezett meg Ukrajnába. Megjegyezte, hogy
számuk még nem elegendő, de reményét fejezte ki, hogy hamarosan újabb gépek érkeznek.
Magyarország segít
Az ukrán–magyar határszakaszon 7218-an léptek be Magyarországra vasárnap, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 8486-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) hétfőn.
A beléptetettek közül a rendőrség 60 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes.
Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.
Ez történt vasárnap:
Ukrán válság
- Összeül a NATO–Ukrajna Tanács az orosz hiperszonikus rakétacsapás miatt – frissül
- Putyin üzent a fegyverszállító országoknak
- Az ukránok végrehajtották az első ATACMS-csapást Oroszország belsejébe
- Oroszország súlyos rakétacsapást mért Odesszára
- Rakétatámadás érte Kárpátalját
