Szijjártó Péter: a béke nem lehet stigma (videó)

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető arról számolt be, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) jelenlegi orosz elnöksége ülést hívott össze a globális biztonsági helyzetről, amelyen ő maga is fel fog szólalni az immár mintegy két és fél éve az ukrajnai háború árnyékában élő Magyarország képviseletében.

Hangsúlyozta, hogy a szomszédos országban emberek ezrei halnak meg, a pusztulás veszélye fenyeget, viszont a konfliktusnak hosszú távú kockázata a világ ismételt blokkosodása is, a hidegháborús korszak visszatérése, márpedig ezen hazánk egyszer már rajtavesztett, és nem akar újra ilyen helyzetbe kerülni.

– mondta.

Majd rámutatott, hogy ezzel szemben most, az ukrajnai háború esetében az EU, az európai bürokraták és vezetők „homlokegyenest mást mondanak”, mint korábban a messzebb zajló konfliktusok kapcsán.

Szijjártó Péter kijelentette: „Nemcsak arról van szó, hogy nem akarják, hogy béketárgyalások legyenek, nemcsak arról, hogy folyamatosan tüzelik a konfliktust, és nemcsak arról, hogy az eszkalációt most már nem tartják veszélynek, hanem arról is, hogyha valaki a békéről beszél és a tárgyalásokat szorgalmazza, akkor azonnal megbélyegzik: 'Putyin bábja, az oroszok kémje, a Kreml propagandistája, trójai faló, stb.”

Sérelmezte továbbá, hogy kétségbe vonják a diplomáciai csatornák használatának a legitimitását, ami szavai szerint ugyancsak elfogadhatatlan.

– fogalmazott.

Az eszkalációs kockázat rendkívül magas

A miniszter arra is kitért, hogy az utóbbi évek tanúsították, hogy Európa nagyon rossz úton jár e tekintetben, a vezetők gyakorlatilag lemondtak az önálló stratégia lehetőségéről az ukrajnai háború ügyében, és az amerikai stratégiát másolják, tekintet nélkül minden saját szempontra.
Szijjártó Péter leszögezte, hogy ezért jutott mára a kontinens oda, hogy a háborús veszély árnyékában kell élnie, ugyanis az eszkalációs kockázat rendkívül magas.

– figyelmeztetett.

Érintette annak a veszélyét is, hogy ha minden marad a régiben, akkor a háború teljesen kikerül minden kontroll alól, és az eszkaláció veszélye drámai magasságba szökik.

Végül pedig kiemelte, hogy az ENSZ-t épp azért hozták létre, hogy mindenki tudjon tárgyalni egymással, adott esetben még az ellenségek is.

– húzta alá.

„Vissza kell térni Európának a józan ész talajára, vissza kell térni a diplomáciai megoldások útjára, vissza kell adni a legitimitást a diplomáciai csatornák használatának, újra kell nyitni a diplomáciai csatornákat Oroszországgal, párhuzamosan azzal, hogy az ukránokkal is folyamatosan kell beszélni, mivel csakis ez lehet megoldás a háborúra” – összegzett.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) ülése előtt megszólalt a magyar külgazdasági és külügyminiszter, amely itt tekinthető meg:

Magyarország és Kína szerint is meg kell többszörözni a békeerőfeszítéseket

Magyarország és Kína szerint meg kell többszörözni a béketeremtést célzó diplomáciai erőfeszítéseket, amiben az ENSZ-nek rendkívüli felelőssége van – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden New Yorkban, miután kínai kollégájával beszélt telefonon.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a kínai kollégájával folytatott telefonbeszélgetését követően arról számolt be, hogy Vang Jivel egyetértettek abban, hogy fokozni kell a békeerőfeszítéseket, amiben az ENSZ-nek rendkívül nagy felelőssége van.

„Az ENSZ-nek is végre meg kell szólalnia, végre szerepet kell vállalnia. Az ENSZ nem bújhat el a kényelmes New York-i irodaházban, hanem világosan ki kell állnia a diplomáciai csatornák újranyitása mellett” – szögezte le.

Majd arra emlékeztetett, hogy a világszervezetet épp azért hozták létre, hogy lehetőséget nyújtson az egymással konfliktusban álló szereplők közötti párbeszédre.

Közölte, hogy a magyar kormányt az utóbbi időben „Európa összes háborúpárti politikusa megtalálta”, és úgy vélekedett, hogy ez is pozitív hozadéka hazánk békemissziójának, hogy így utóbbiaknak fel kellett fedniük magukat.

– húzta alá.

Majd hozzáfűzte, hogy a liberális mainstream a transzatlanti buborékban annyira erőteljesen sugározza a háborúpárti propagandát, hogy Európában vagy Amerikában az embereknek az a képzete támadhat, hogy ez a véleménye az egész világnak, holott ez nincs így.

„A globális többség békét akar, és egyáltalán nem érti, hogy Európának miért nincsen békestratégiája, nem érti, hogy Európa miért másolja az amerikai stratégiát” – hangoztatta. „És a globális többség nagy szimpátiával, érdeklődéssel, nagyrabecsüléssel figyeli a magyar békemisszió törekvéseit” – folytatta.

Szijjártó Péter kitért arra is, hogy találkozni fog az orosz külügyminiszterrel, az ENSZ béketeremtésért felelős főtitkár-helyettesével és a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának elnökével is.

„Ez a háború, amely zajlik Ukrajnában, hatalmas humanitárius katasztrófát hozott, ezt mi, magyarok is láttuk. Több mint egymillió menekültet fogadtunk, látjuk a szétszakított családokat, látjuk az erőszakos, elfogadhatatlan, minden emberi jogot sértő besorozási műveleteket” – sorolta.

Illetve veszélyesnek nevezte, hogy a nyugati világ szavai szerint mostanra gyakorlatilag figyelmen kívül hagyja az eszkaláció kockázatát, és ennek ellenére hozza meg döntéseit például a fegyverszállításokról.

A miniszter végül kiemelte, hogy olyan amerikai cégek, mint a Kyndryl és a Johnson&Johnson vezetőivel is egyeztetni fog a nap folyamán magyarországi jelenlétük esetleges további erősítéséről. „Mind az IT, mind az egészségügyi iparban hajtunk arra, hogy az amerikaiak még nagyobb mértékben legyenek jelen Magyarországon” – mondta.

Arra is kitért, hogy emellett tárgyalni fog bahreini, iráni és zöld-foki köztársasági hivatali partnerével is.

Tájékoztatása szerint Bahreinnel most véglegesítik a kétoldalú beruházásvédelmi megegyezést, illetve jó hírnek nevezte, hogy az országban a legutóbbi Forma-1-es versenyen egy magyar vállalat biztosította a készpénzmentes fizetés lehetőségét.

Hozzátette, hogy a Zöld-foki Köztársasággal aláírják a megállapodást, amelynek alapján továbbra is évi húsz hallgatót fogadnak majd az országból a hazai egyetemeken ösztöndíjjal. Valamint a magyar cégek 42 millió eurós kötött segélyhitel-program keretében hajthatnak majd végre beruházásokat a vízellátás javítása érdekében.

Továbbá elmondta, hogy iráni kollégája is bejelentkezett egy találkozóra, márpedig a magyar kormány „hisz a diplomácia erejében akkor is, ha olyanokkal kell beszélni, akikkel talán több ponton nem értünk egyet, mint igen”.

„Neki is el fogom mondani, hogy Magyarország abban érdekelt, hogy a közel-keleti válság minél előbb megoldódjon” – hangsúlyozta.

A politikai támadások csak tovább erősítik a kormány eltökéltségét a békemisszióját illetően

A háborúpárti európai politikusok támadásai csak még tovább erősítik a magyar kormány eltökéltségét a békemisszióját illetően, hazánk ugyanis békét akar háború helyett, mivel egyedül a béke teheti ismét naggyá Európát – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden New Yorkban.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) nyílt vitáján hangsúlyozta, hogy Magyarország immár két és fél éve az ukrajnai háború árnyékában él, közvetlenül tapasztalja annak negatív hatásait, például több mint egymillió menekült érkezése, illetve az egekbe szökő infláció és energiaárak formájában.

– fogalmazott.

Rámutatott, hogy emberek ezrei halnak meg, és a pusztulás veszélye fenyeget, de a konfliktusnak hosszú távú kockázata a világ újbóli blokkosodása is, márpedig hazánk egyszer már rajtaveszített azon, amikor ellehetetlenült a civilizált együttműködés Kelet és Nyugat között.

Ezt követően felidézte, hogy az utóbbi tíz évben számos olyan európai uniós találkozón vett részt, ahol távoli fegyveres konfliktusokról volt szó, s a közösség ilyenkor rendre béketárgyalásokat és diplomáciai rendezést sürgetett.

Szavai szerint ezzel szemben most, az ukrajnai háború esetében nemcsak, hogy teljesen eltérő az EU-s álláspont, de ha valaki „békéről”, „tárgyalásokról” beszél, azt azonnal meg is bélyegzik, „kémnek, trójai falónak” nevezik.

Szijjártó Péter rossz megközelítésnek nevezte, hogy mára gyakorlatilag megkérdőjelezték a diplomácia legitimását ezzel, és hangsúlyozta, hogy nem pusztán azokkal kell tárgyalni, akikkel teljes az egyetértés.

Kifejtette, hogy épp az az igazi diplomáciai teljesítmény, ha olyanokkal folytatnak megbeszélést, akikkel fontos kérdésekben eltérőek az álláspontok.
  Majd kiemelte, hogy az utóbbi két és fél évben világossá vált, hogy nincs harctéri megoldás Ukrajnában, ezért a diplomáciának vissza kell adni a legimitását a mielőbb rendezés érdekében.

– jelentette ki.

A miniszter végezetül arra is kitért, hogy az ENSZ-t épp azért hozták létre, hogy az egymással ellenséges viszonyban lévő, sőt akár háborúban álló felek is párbeszédet folytathassanak.

Ennek kapcsán pedig felszólalt a világszervezet átpolitizálása ellen, illetve elfogadhatatlannak nevezte, hogy egyesek szuverén államokat próbálnak korlátozni abban, hogy azzal tárgyaljanak, akikkel akarnak. Valamint leszögezte, hogy a háborúpárti európai politikusok közelmúltbeli támadásai csak még inkább megerősítik a magyar kormány eltökéltségét a békemisszióját illetően.

– összegzett.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel tárgyalt Szijjártó Péter New Yorkban

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter orosz kollégájával, Szergej Lavrovval egyeztetett kedden New Yorkban, a találkozón szó volt az ukrajnai háborúról és a kétoldalú együttműködés kérdéseiről is.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az orosz kollégájával, Szergej Lavrovval folytatott megbeszélését követően arról számolt be az ENSZ-nél akkreditált újságíróknak, hogy Magyarország immáron két és fél éve az ukrajnai háború árnyékában él, és annak közvetlenül tapasztalja a negatív következményeit, hazánk ezért békét akar.

Úgy vélte, hogy a Nyugat stratégiája láthatólag kudarcot vallott.

– mondta.

„Ezért új stratégiára van szükség. Amennyiben nincsen megoldás a csatatéren, akkor a megoldásnak a tárgyalóasztalnál kell megszületnie” – tette hozzá.

– folytatta.

Majd úgy fogalmazott, hogy „Magyarország teljesen eltérő következtetéseket von le a helyzetből, mint amerikai és más európai barátaink”.

Kétoldalú gazdasági együttműködés

Szijjártó Péter elmondta, hogy az egyeztetésen érintették a kétoldalú együttműködés kérdéseit is, szó volt többek között a paksi bővítésről is, amiről szerdán Alekszej Lihacsovval, a Roszatom orosz nukleáris konszern vezérigazgatójával is tárgyalni fog Isztambulban, mert van egy „érdekes fejlemény”.

Emlékeztetett, hogy bár a Roszatom a fővállalkozó, a beruházáson amerikai, német és francia cégek is dolgoznak a projekten, és ez szavai szerint „azzal a reménnyel kecsegtet, hogy egyszer visszatérhetünk a normalitáshoz a nemzetközi kapcsolatokban”.

„Ha amerikai, francia, német és orosz vállalatok képesek együttműködni egy nukleáris projekten, akkor ez más projektek esetében is lehetséges lehet a jövőben” – húzta alá.

A miniszter kitért hazánk földgáz- és kőolajellátásának témájára is, rámutatva, hogy előbbi téren nincs semmi probléma továbbra sem, utóbbi esetében azonban jelenleg a Lukoil nem szállít Magyarországra Ukrajnán keresztül, de keresik a jogi megoldást a tranzit újraindítása érdekében.

Közölte, hogy szó volt még az orosz diákok magyarországi felsőoktatási ösztöndíjairól is, illetve kitűzték a magyar–orosz gazdasági vegyes bizottság következő ülését szeptember 20-ára, amikor üzleti fórumot is fognak tartani egyúttal.

Ennek kapcsán pedig leszögezte, hogy továbbra is cél az együttműködés fejlesztése a két ország között a szankciók által nem érintett területeken, ugyanis számos magyar cég sikeres az orosz piacon, például a mezőgazdasági, az élelmiszeripari vagy a gyógyszeripari szektorban.

Civilizált kelet-nyugati együttműködés nélkül nem teljesíthetők a fenntartható fejlődési célok

 Civilizált kelet-nyugati együttműködés nélkül, hidegháborús hangulatban egészen egyszerűen nem lesz lehetséges az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak elérése, a környezet megóvása – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden New Yorkban.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az ENSZ fenntartható fejlődéssel foglalkozó magas szintű fórumán azt hangoztatta, hogy a világszervezet által néhány éve kitűzött klímavédelmi célok teljesítése az egész Föld jövőjét érinti.

– mondta.

– figyelmeztetett.

Szijjártó Péter leszögezte, hogy ily módon az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak elérése, a környezet megóvása globálisan egyszerűen nem lesz lehetséges, ha a világpolitika meghatározó államai továbbra sem lesznek hajlandóak egymással beszélni.

„Civilizált kelet-nyugati együttműködés nélkül a bolygó jövőjét érintő fontos kérdésekben nem lehet eredményt elérni. Hidegháborús hangulatban a környezetvédelmi célok, a fenntartható fejlődési célok nem lesznek elérhetők” – vélekedett.

A miniszter szerint itt Magyarország jó példával tud elöl járni, ennek alátámasztására pedig kijelentette, hogy a paksi atomerőmű bővítése egyrészt bizonyítja azt, hogy a nukleáris energia minden ideológiai támadás dacára képes nagy mennyiségű áram termelésére megbízható és fenntartható módon.

Emellett arra is felhívta a figyelmet a józan ész reményének megtartását emlegetve, hogy a projektben az orosz fővállalkozó amerikai, német és francia alvállalkozókkal dolgozik együtt.

– húzta alá.