2024.07.01. 06:06
„Tegyük naggyá Európát!” – hivatalosan is elkezdődött a magyar uniós elnökség
Az út a magyar soros elnökségig ugyanakkor nem volt kihívásoktól mentes. Az Európai Parlament egyes képviselői több ízben is azzal fenyegetőztek, hogy meg kell akadályozni a magyar elnökséget, mert szerintük megkérdőjelezhető, hogy Magyarország képes-e azt hitelesen ellátni.
Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár, az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnöksége operatív feladatainak előkészítéséért és lebonyolításáért felelős kormánybiztos (b) és Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter a magyar elnökség hivatalos prioritásait, közösségi oldalait és vizuális megjelenését bemutató sajtótájékoztatón a Várkert Bazárban 2024. június 18-án
Forrás: MTI
Fotó: Lakatos Péter
Magyarországnak először a 2010. január 1. és 2011. június 30. közötti spanyol–belga–magyar „eutrió” keretében jutott a soros elnöki szerep. Az akkori elnökségi program jelmondata az Erős Európa volt. Az elnökség fő prioritásai közé tartozott a munkahelyek megteremtésének kérdése, az uniós politikák megerősítése, valamint az EU felelősségteljes bővítése is.
Az idei magyar elnökséget megelőzően Belgium látta el ezt a feladatot, és Magyarországot Lengyelország fogja követni az elnöki székben – ismerteti a Magyar Nemzet.
Az Európai Unió Tanácsának elnöksége egyszerre jár sok befolyással és kevés idővel. Ám az biztos, hogy elegendő idő arra, hogy a sokszor „Európa-ellenesnek” titulált magyar politika megmutassa: képes egy erős Európáért dolgozni.
A magyar elnökség mottója is ez: Tegyük naggyá Európát!
A magyar program hét fő prioritást nevezett meg, amelyek között szerepel egy új európai versenyképességi megállapodás elfogadása, az európai védelmi politika megerősítése, egy következetes és érdemeken alapuló bővítési politika, az illegális migráció megfékezése, a kohéziós politika jövőjének alakítása, gazdálkodó-orientált uniós agrárpolitika, valamint a demográfiai kihívások kezelése.
Ezek elérése érdekében Magyarország a formális és informális tanácsi üléseket, projekteket, konferenciákat fog szervezni, és hazánkba invitálhatja az EU vezetőségét.
Az út a magyar soros elnökségig ugyanakkor nem volt kihívásoktól mentes. Az Európai Parlament egyes képviselői több ízben is azzal fenyegetőztek, hogy meg kell akadályozni a magyar elnökséget, mert szerintük megkérdőjelezhető, hogy Magyarország képes-e azt hitelesen ellátni.
A magyar tanácsi elnökségre nehéz időszakban kerül sor: a június eleji EP-választást követően a három legfontosabb uniós tisztségviselő, az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnöke, valamint a külügyi főképviselő személyéről született döntés hatására háborúpárti koalíció jött létre Brüsszelben.
Magyarország arra tudja felhasználni az elnökséget, hogy politikai alternatívát tudjon felmutatni. Ezt nem a mainstream és az úgynevezett szivárványkoalíciók számára ajánlja Magyarország, hanem az európai embereknek, illetve az európai érdekképviseleteknek
– fogalmazott Kiszelly Zoltán. A Századvég politikai elemzési igazgatója kiemelte, hogy a magyar kormánynak nem a háborúpárti koalícióknak kell ajánlatot tennie, hanem az európai társadalomnak, amely többségében a magyar kormány álláspontját osztja a migráció, a brüsszeli túlhatalom, valamint a háború és a béke kérdésében.
A teljes cikk ITT olvasható.
Bóka János: a magyar elnökségnek nemcsak technikai feladata, hanem politikai felelőssége is van
A magyar elnökség nem lesz, mert nem lehet hétköznapi elnökség. Nemcsak a gépházat kell működtetnünk. Elő kell vennünk a térképet, az iránytűt, és fordítanunk kell a kormánykeréken: Európa hajója ugyanis nem jó irányba halad. Ezért a magyar elnökségnek nemcsak technikai feladata, hanem politikai felelőssége is van – írta az európai ügyekért felelős miniszter a Facebookon.
Bóka János közölte: Európában változásra van szükség. Az EU-t a szomszédunkban zajló háború, a sérülékeny biztonsági helyzet, a globális versenytársaktól való leszakadás, az illegális migráció, illetve a demográfiai folyamatok egyaránt súlyos kihívások elé állítják. Európa ezekre a kihívásokra az elmúlt öt évben gyakran elhibázott válaszokat adott.
Az európai parlamenti választások eredménye azt mutatja, hogy az európai polgárok is változást akarnak. Megerősödtek a változás mellett kampányoló pártok és pártcsaládok. Akik azt képviselték, hogy az unió és az integráció jó irányba halad, és arra kértek felhatalmazást, hogy az elmúlt öt év politikáját folytassák, súlyos veszteségeket szenvedtek – fogalmazott a miniszter.
A választások üzenete egyértelmű: az Európai Parlament története során először kialakítható egy olyan új többség, amelyben a változásért együttműködni kész politikai erők vesznek részt. Ez a többség még alakulóban van, formáját minden bizonnyal több szakaszból álló folyamat eredményeként nyeri majd el. Elnökségünk szempontjából nem is az új többség intézményi struktúrája és lélekszáma a meghatározó, hanem politikai üzenete: a változás igénye
– olvasható a bejegyzésben.
Bóka János hozzátette:
a változás szükségessége egyértelmű, a változás iránti igény nyilvánvaló.
„A magyar uniós elnökség megértette, hogy Európában változásra van szükség, és meghallotta az európai választók változást követelő hangját. Elég világos az is, hogy a változásnak milyen területeken és milyen irányban kell megtörténnie” – írta a miniszter.
Közlése szerint elnökségünk félévében Magyarország politikai felelőssége tehát, hogy a változás igényét képviselje, és annak lehetőségeit felmutassa. Ezt úgy tehetjük meg, ha vitát kezdeményezünk és alternatívákat fogalmazunk meg ott, ahol ez az igény a legerősebb: a stratégiailag fontos kérdésekben.
Bóka János szerint a legfontosabb stratégiai kihívás a háború és béke kérdése. Az Európai Unió azzal a céllal jött létre, hogy Európa békéjét és biztonságát szavatolja. Ma is ezt várják tőle az európai polgárok.
„Stratégiai kérdés az európai versenyképesség megerősítése, ami gazdasági növekedésünk és jólétünk alapja. Stratégiai kérdés Európa külső határainak hatékony védelme és az illegális migráció megállítása. Stratégiai kérdés szembenézni a demográfiai kihívásokkal, ami valójában döntés Európa és az európai emberek jövőjéről” – írta a miniszter.
Hozzátette: ezek a stratégiai kihívások foglalják keretbe a magyar elnökség prioritásait és kezdeményezéseit. Az egyes ügyek és dossziék csak így nyernek valódi értelmet.
„Természetesen elnökségünk a dilemmákra nem tud egyedül választ adni, nem tudja a követendő utat maga kijelölni: ilyen ambícióink nincsen, ez nem reális és nem is helyénvaló várakozás” – jegyezte meg Bóka János, hozzátéve: a magyar elnökség kérdéseket tud megfogalmazni és alternatívákat tud felmutatni. A döntés a tagállamok vezetőinek kezében van.
A magyar elnökség feladatát elvégzi azzal, ha az Európai Unió Tanácsának zökkenőmentes működését biztosítja az intézményi átmenet bizonytalan időszakában.
„Politikai felelősségét azonban csak akkor teljesíti, ha emellett képes a változás lehetőségét felmutatni, a változás reményét pedig életben tartani Európában. Ha ez a két törekvésünk sikerrel jár, elnökségünk elérte célját. A sikeres magyar elnökség pedig egész Európa sikere lesz” – olvasható Bóka János bejegyzésében.
A GVH aktívan támogatja a magyar elnökség célkitűzéseit
A tiszta piaci verseny a gazdasági versenyképesség alapvető feltétele, az EU nyugat-balkáni bővítése pedig magyar nemzeti érdek, ezért a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) aktívan támogatja a hétfőn kezdődött magyar EU-elnökség célkitűzéseit – közölte a GVH hétfőn az MTI-vel.
A GVH uniós tagállami versenyhatóságként a nemzeti jogszabályok mellett az uniós versenyjogi szabályok belföldi felügyeletéért is felel, egyúttal olyan közigazgatási szerv, amely közvetlenül alkalmazza az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés (EUMSz) versenypolitikai rendelkezéseit. Ezek alkalmazása során az Európai Versenyhálózat (ECN, European Competition Network) tagjai szorosan együttműködnek a jogalkalmazás hatékonyságának és egységének biztosítása érdekében. A nemzeti versenyhatóság aktív résztvevő a szakmai feladatkörébe tartozó bizottsági munkacsoportokban, többek között a kartellügyekkel, a fúziós és az erőfölényes ügyekkel foglalkozó testületeknek – írták.
A közlemény szerint a GVH az együttes európai jogalkalmazás során szerzett tapasztalataival főképp a versenyképesség és a bővítéspolitika terén járulhat hozzá a magyar uniós elnökség sikeréhez, de központi szerepet tölt be a térség átmeneti gazdaságainak fejlesztésében is, többek között a 2005-ben alapított OECD-GVH Budapesti Versenyügyi Regionális Oktatási Központon (ROK) keresztül. A GVH bővítéspolitikában betöltött szerepéről és a nyugat-balkáni bővítés jelentőségéről tavaly nyáron is tárgyalt Rigó Csaba Balázs, a hivatal elnöke és Várhelyi Olivér, az EU szomszédság- és bővítéspolitikáért felelős biztosa.
Hozzátették, hogy
október 22-én a Európai Uniós Ügyek Minisztériumával Budapesten megrendezik az Európai Versenynapot, amely az uniós elnökségek és az európai versenypolitika fontos szakmai eseménye. A központi témakör idén a versenyképesség, a fenntarthatóság, illetve a mesterséges intelligencia alkalmazási lehetőségei lesznek.
A bővítéspolitika jegyében a GVH a 27 uniós tagállam versenyhatósága és az Európai Bizottság mellett 8 uniós tagjelölt ország versenyhatóságát is meghívja az eseményre – jelentette be a hivatal.
Azbej Tristan: Magyarország érdekelt Örményország és a kaukázusi régió stabilitásában
Örményország és a kaukázusi régió stabilitásában érdekelt Magyarország, ezért a hétfőn kezdődött magyar soros EU-elnökség idején arra törekszik, hogy erősítse Örményország és a kaukázusi régió kapcsolatait az Európai Unióval – mondta az MTI-nek hétfőn Jerevánból telefonon nyilatkozva a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára.
Azbej Tristan – aki hétfőn egynapos hivatalos látogatásra érkezett az örmény fővárosba – elmondta, hogy erről tájékoztatta az örmény külügyminiszter-helyettest és ezt ismerteti majd este a Jerevánba akkreditált magyar diplomáciai testület fogadásán.
Az államtitkár kiemelte, hogy tovább erősödik és új elemekkel is bővül a két ország együttműködése. Magyarország a Hungary Helps programban újabb támogatást nyújt azoknak az örmény családoknak, amelyek a „karabahi eszkaláció” után települtek vissza Örményországba. A 200 millió forintos támogatás élelmiszerre, háztartási cikkekre, lakhatásra, szociális ellátásra és a gyermekek oktatására fordítható – tette hozzá az államtitkár.
Emlékeztetett arra, hogy Magyarország korábban már 40 millió forintos gyorssegélyt adott a rászorulóknak az Örmény Vöröskereszten keresztül, szintén a Hungary Helps programban.
Az örmény külügyminiszter-helyettes a mostani megbeszélésen köszönetet mondott azért, hogy Magyarország elsőként segített a rászorulóknak – jelezte Azbej Trisztán.
Az együttműködés részeként a magyar állam támogatásával szeptembertől vendégelőadót fogadnak az Örmény Állami Pedagógiai Egyetemen – közölte az államtitkár, utalva a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és az örmény egyetem együttműködésére. Megemlítette, hogy a Stipendium Hungaricum programban ösztöndíjas örmény diákokat tanulhatnak Magyarországon.
Azbej Tristan elmondta, hogy a magyar delegáció a látogatásra a Wizz Air első Budapest – Jereván közvetlen légi járatával érkezett.
Ez is azt mutatja, hogy sikeres a két ország együttműködése, a baráti kapcsolatok erősödtek az elmúlt másfél évben, miután Magyarország és Örményország újra felvette egymással a diplomáciai kapcsolatokat – hangsúlyozta az államtitkár.
