2024.06.20. 06:43
Egyértelmű politikai támadás az Európai Bíróság ítélete
A Magyar Nemzetnek a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Európa Stratégiai Kutatóintézetének kutatója beszélt arról, hogy hazánknak milyen lehetőségei vannak a brüsszeli döntést követően.
Migránsok a vajdasági Horgos központjában 2020. január 28-án
Forrás: MTI
Fotó: Molnár Edvárd
– Egyértelműen politikai támadásról van szó. Ha ezt előbb kihirdette volna az Európai Bíróság, az hatást gyakorolt volna a hazai választásokra, feltételezhetően a kormánypártok javára. Másodsorban Brüsszel most abban érdekelt, hogy a magyar kormányt olyan alkupozícióba kényszerítse, amely Brüsszelnek kedvező. Csakhogy ezt a magyar kormány nem hagyja – mondta a Magyar Nemzetnek Petri Bernadett, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégiai Kutatóintézetének kutatója.
Mint ismert, az Európai Unió Bírósága kétszázmillió euró (mintegy nyolcvanmilliárd forint) megfizetésére kötelezte Magyarországot, mert „nem tartja tiszteletben” az uniós jogszabályokat, egyebek között a nemzetközi védelem megadására és az unión kívüli országok jogellenesen az unió területén tartózkodó állampolgárainak visszatérésére vonatkozó eljárások területén. A büntetés alapja egy korábban Magyarország ellen elindított eljárás volt: 2020-ban a tranzitzónát az Európai Unió nyomására a magyar kormány felszámolta.
A tranzitzónát a bezárás előtt csak Szerbia felé hagyhatták el a bevándorlók. Az emberi jogok európai egyezményét alkalmazó strasbourgi bíróság azt állapította meg, hogy az egyirányú tranzitzóna nem minősül őrizetnek. Ezzel szemben az unió bírósága kimondta, hogy őrizetnek minősül, s ez ellentétes az unió előírásaival, így az jogsértő.
A kutató elmondta: az Európai Parlament (EP) politikai összetétele is változik, megerősödött a konzervatív pártok közössége, így az Európai Néppártnak, valamint a baloldali szövetségeseinek azzal kell számolniuk, hogy sokkal nehezebben vihetik keresztül az akaratukat a parlamentben.
– A konzervatív erőket meg kell győzni bizonyos elképzeléseik támogatásához – fogalmazott. Petri Bernadett úgy véli,
Brüsszel a mostani döntéssel üzenni akar a migrációt ellenző országoknak, politikai erőknek: így jár, aki nem követi az EU bevándorláspolitikai elképzeléseit.
Pedig nem az EU tíz esztendő óta elhibázott migrációs álláspontjának, hanem a józan ész elvének szavaztak bizalmat az európai emberek.
– Ez egy ultimátum, amit Brüsszel adott – tette hozzá. A következő időszakban ráadásul Magyarország tölti be az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét.
Petri Bernadett elmondta: az eljárásban rendes jogorvoslati eljárásnak nincs helye. Amennyiben elindul Brüsszel részéről az igényérvényesítés, a magyar kormánynak lehetősége van hivatkozni olyan teljesítményekre, amellyel lehetővé válik a kiszabott büntetés összegének csökkentése.
– A közös határvédelemre kiadott 700-800 milliárd forintos összeg egy ilyen hivatkozási alap lehet. Ezt beszámíthatják – mondta. Hozzátette: Magyarország is jogi eljárást indíthat ezen költség érvényesítésére, ugyanis a mi értelmezésünkben a határvédelem terén nyújtott teljesítményünk elismerése a lojalitás, ez lenne a szolidaritás. A másik lehetőség az uniós forrásokra terjed ki, amelyek egy részét a mai napig nem kaptuk meg, ennek terhére beszámítható a bírság.
A cikk folytatása IDE kattintva érhető el.