Ukrán válság

2024.05.11. 09:28

Többen meghaltak az orosz határ menti régiókra mért ukrán támadásokban

808. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.

MW

Ukrán tüzérek az orosz állásokat ágyúzzák a kelet-ukrajnai Donyecki területen húzódó fronton 2024. május 6-án

Forrás: MTI/AP

Fotó: Francisco Seco

Cseh elnök: Oroszország nem elégszik meg Ukrajna területének egy részével

Oroszország ártani fog Európának, és nem fog megelégedni azzal, ha megszerzi Ukrajna területének egy részét – jelentette ki Petr Pavel cseh államfő a Die Presse című osztrák napilapban szombaton megjelent interjúban.

Az elnök arról beszélt, hogy hosszabb konfrontáció kezdődik Európa és Oroszország között, és ez nem feltétlenül katonai jellegű szembenállás lesz.

A Szovjetunió birodalmi nagyságát akarják helyreállítani, beleértve az akkori befolyási övezetüket is, és ezt nagyon nyíltan ki is mondják. Ezért ezt komolyan kell vennünk. Fel kell készülnünk arra, hogy Oroszország nem lesz békés partnerünk

– fogalmazott Pavel. Hozzátette: Moszkva máris számos európai országban „romboló erőként” tűnt fel, és igyekezett propagandát és égbekiáltó hazugságokat terjeszteni.

A cseh államfő szerint amikor Oroszország konstruktívan viselkedik, akkor Európának is hasonlóan kell tennie. Azonban ha Oroszország az érdekeinket sérti, akkor fel kell lépnünk ellene, máskülönben az életmódunk, az értékeink kerülnek veszélybe - mondta, kiemelve, hogy szerinte Oroszország nem törekszik az együttműködésre Európával, és saját magát olyan szuperhatalomnak tekinti, amelynek joga van diktálni a játékszabályokat.

Ha Európának ezen a részén fenn akarjuk tartani a biztonságot és a jólétet, akkor egyértelmű határokat kell szabnunk Oroszországnak. Ha ezt elmulasztjuk, az komoly bonyodalmakhoz vezethet a jövőben

– vélekedett Petr Pavel.

Többen meghaltak az orosz határ menti régiókra mért ukrán támadásokban

Öt ember életét vesztette és kilenc megsebesült Ukrajna drón- és tüzérségi csapásaiban, amelyek az orosz határ menti belgorodi és kurszki régiót, valamint a megszállt Donyeck városát érték – közölték helyi tisztségviselők szombaton.

Gyenyisz Pusilin, a megszállt kelet-ukrajnai Donyeck megye Oroszország által beiktatott vezetője a Telegramon közzétett nyilatkozatában közölte, hogy három civil meghalt és további nyolc megsebesült, amikor egy ukrán rakéta csapódott be egy étterembe Donyeckben.

Vjacseszlav Gladkov, a belgorodi régió kormányzója a Telegramon közzétett nyilatkozatában elmondta, hogy egy ember meghalt, egy másik pedig megsebesült, miután egy ukrán drón egy parkoló teherautóba csapódott egy határ menti faluban.

A szomszédos kurszki régióban Roman Sztarovojt kormányzó közölte, hogy egy civil életét vesztette a kórházban, miután megsebesült a határ menti Szudzsa városra mért dróncsapásban.

Mind a belgorodi, mind a kurszki régiót rendszeres támadások érik azóta, hogy Moszkva 2022 februárjában megtámadta Ukrajnát.

A szintén megszállt kelet-ukrajnai luhanszki régióban az orosz hatóságok tájékoztatása szerint négyre emelkedett a halálos áldozatok száma és tizenegyen megsebesültek abban a rakétacsapásban, amely jelentős károkat okozott egy üzemanyag-raktárban Rovenki városában.

Az orosz védelmi minisztérium szombaton közölte, hogy korábban több drón- és rakétatámadást is meghiúsítottak a térségben. A minisztérium közleménye szerint 21 rakétát és 16 drónt semmisítettek meg Oroszország Belgorodi, Kurszki és Volgográdi megyéjében.

Már börtönökből toborozna az ukrán hadsereg

Ukrajna akár 20 ezer főt is toborozhat börtöneiből, amelyek így is túltelítettek – mondta Denisz Maljuska a BBC-nek, amelyet a Kyiv Independent szemlézett. Kijevben erről egyébként május 8-án fogadtak el törvényjavaslatot, amelyet még márciusban kezdtek kidolgozni a parlamentben. Igaz, akkor még az igazságügyi miniszterhelyettes arról beszélt, hogy így akár 26 ezer fő is csatlakozhat a fegyveres erőkhöz, és további 50 ezer fő előtt is megnyílik a bevonulás lehetősége, akik már szabadultak börtönökből.

Orosz hadifoglyok a nyugat-ukrajnai Lembergi területen lévő börtönükben
Fotó: Vitalij Noszacs / Forrás: MTI/EPA

Maljuska elismerte, hogy valóban nem tud pontos számokat mondani erről, mert az a részletektől függ. Elismerte azt is, hogy a döntés nagyban emlékeztet Oroszország lépésére, amikor is vagy 50 ezer börtöntölteléket engedtek ki, hogy harcoljanak Ukrajna ellen. Legtöbbjük egyébként a Wagner zsoldoscsoporthoz csatlakozott – írja a Mandiner.

Hatalmas offenzívára készülnek az oroszok Harkiv ellen

Az utóbbi napokban egyre erőteljesebb támadásokat indítottak az orosz erők a kelet-ukrajnai Harkiv ellen, ami az ország második legnagyobb városa. A térségben egyre előrébb nyomulnak az orosz csapatok, a nagyvárost már bármelyik pillanatban elérhetik, pénteki becslések szerint legfeljebb 30 kilométerre lehettek Harkivtól. A Reuters hírügynökség pénteki cikkében hangsúlyozta, új front nyílt az orosz–ukrán háborúban. Hasonló álláspontjának adott hangot az ukrán védelmi minisztérium és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is: közölték, Oroszország újabb nagyszabású offenzívát indított.

Meg kell állítani az orosz támadó műveleteket

– szögezte le az államfő, hangsúlyozva: Ukrajnának vissza kell szereznie előnyét.

Mindeközben az Egyesült Államok továbbra is Ukrajna támadását szorgalmazza, a nyugati nagyhatalom is aggódik amiatt, hogy Harkiv elesik.

Az Egyesült Államok éjjel-nappal azon dolgozik, hogy ellássa Ukrajnát készletekkel, hogy megvédje magát egy erőteljesebb, Harkiv elleni orosz támadással szemben

– írta közleményében a Fehér Ház pénteken.

John Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője nem tartja kizártnak, hogy az oroszok nagy hatótávolságú fegyvereket is bevessenek.

Washington péntek este jelentette be, újabb 400 millió dollár (mintegy 170 milliárd forint) értékű hadifelszerelést küld Ukrajnába az orosz offenzíva elleni védekezéshez – számolt be az MTI. A közlemény szerint sürgősen szükséges katonai képességekről van szó, melyek rövid időn belül Ukrajnában lesznek. A csomag tartalmaz többek közt rakétákat a Patriot-rendszerekhez, Stinger légvédelmi rakétákat, 105 és 155 milliméteres tüzérségi lövedékeket, precíziós, romboló- és kézifegyver-lőszereket, páncélozott csapatszállító járműveket, járőrhajókat, valamint különböző pótalkatrészeket.

A washingtoni hadtudományi intézet (Institute for the Study of War, ISW) azonban szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy az oroszok el tudják-e foglalni Harkivot, vagy egyáltalán el akarják-e foglalni. Ahhoz ugyanis, hogy a városba bevonuljanak, több kilométeren át a nyílt terepen kellene átvonulniuk, amiből az ukránok is előnyt kovácsolhatnak. Azt sem tartják kizártnak, hogy az oroszok cselre készülnek, és amíg az ukrán erőket Harkiv környékére csalják, más fronton készülnek elő nagyobb offenzívára.

Amennyiben azonban valóban Harkiv elfoglalása lenne a cél, becslések szerint több százezres kontingensre lenne szüksége Oroszországnak, ám a térségben mindössze – szintén becslések szerint – 35 és 50 ezer fő közötti katona harcol.

Megtalálták a Belaruszban tárolt orosz nukleáris fegyvereket

Mintegy 190 kilométerre az ukrán határtól állomásoztathatja vagy fogja állomásoztatni Oroszország a szövetségesénél, Belaruszban tárolt fegyvereket. A The New York Times amerikai napilap pénteken tett közzé műholdfelvételeket, amelyeken a belarusz Aszipovics város melletti, még a szovjet időkből származó katonai bázis látható, ahol Oroszország olyan újabb létesítményeket épít, amelyek alkalmasak a nukleáris robbanófejek tárolására.

A lap szerint árulkodó jel, hogy az új létesítmények meglehetősen hasonlítanak azokra az oroszországi épületekre, amelyekben Moszkva nukleáris fegyvereit tárolja saját területén.

Példaként a cikk megemlítette, hogy az érintett területet többrétegű kerítéssel zárták le még tavaly, emellett a felvételeken látni lehet egy fedett rakodóteret, amely egy rejtett szovjet kori földalatti bunkerhez kapcsolódik. Mindezeken felül több új épületet is felhúztak, amelyek vélhetően laktanyák, valamint az adminisztratív feladatoknak adnak otthont. A bázis egyébként egy légvédelmi rendszert is kapott. Aszipovics mellett orosz fejlesztésű Iszkander rakétákat is tárolnak.

A lap kiemelte, ha Moszkva fegyvereket szállít vagy már szállított a bázisra, akkor a Szovjetunió szétesése óta a mostani az első alkalom, hogy külföldre kerülnek az orosz nukleáris katonai eszközök.

Korábban nyugati tisztviselők már úgy számoltak be az üggyel kapcsolatban, hogy a nukleáris fegyverek egy része megérkezett Belaruszba.

A teljes cikket a Magyar Nemzeten olvashatja el.

Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese reagált a brit háborús kijelentésekre

Folytatódik az üzengetés az orosz–ukrán háború árnyékában, egyre többször merül fel egy lehetséges harmadik világháború kitörése.

Bizonyos körülmények között az ilyesmire nem csak Kijevnek repül a válasz. És nem csak hagyományos robbanóanyagokkal, hanem speciális lőszerekkel is. És az ilyen támadásokra adott válasz kidolgozását célozzák a tervezett gyakorlatok. És ezt még őfelsége nem teljesen művelt idiótáinak is fel kellene ismerniük 

– reagált Dmitrij Medvegyev arra, hogy David Cameron brit külügyminiszter a napokban arról beszélt, Ukrajnának joga van a britek által szállított fegyverekkel támadni Oroszországot, akár annak a saját területén is. 

Cameron azt mondta, Ukrajnán múlik, hogy eldöntse, hogyan használják fel az Egyesült Királyság fegyvereit. Arra a kérdésre, hogy ez magában foglalja-e az oroszországi célpontokat, kijelentette:

Ukrajnának joga van ehhez. Ahogy Oroszország csapást mér Ukrajnán belül, teljesen érthető, hogy Ukrajna miért érzi úgy, hogy meg kell védenie magát.

Medvegyev arra figyelmeztette a brit külügyminisztert, hogy kétszer gondolja meg, mit mond az orosz–ukrán háború kapcsán.

Vaksötétben is tűpontosan céloz a mesterlövész az orosz–ukrán háborúban

Az orosz–ukrán háború jelenlegi szakaszában a drónokra és az ellenséges katonáktól  több száz méterre megbújó mesterlövészekre támaszkodik az orosz és az ukrán hadsereg. 

A háborúban még az sem jelent komoly kihívást, hogy ha éjszaka, vaksötétben kell likvidálni az ellenséget – ezt mutatja az alábbi videó is.

Uniós katonákat küldenének a háborúba? – Erről is szó esik az EU és Ukrajna tárgyalásai során

Legkésőbb július elejéig széles körű biztonsági kötelezettségvállalásokat kíván tenni az Európai Unió Ukrajna számára az orosz–ukrán háborúban – írta szombaton a Die Welt német napilap alapján a Magyar Nemzet. Értesüléseik szerint a tervezet politikai katonai és gazdasági segélyekre vonatkozna, melyek addig lennének érvényben, amíg Ukrajna nem lesz tagja az EU-nak és a NATO-nak.

A 27 tagállam nagykövetei nemrég állapodtak meg a tizenegy oldalas tervezet szövegéről, mellyel kapcsolatban az Európai Külügyi Szolgálat – az EU diplomáciai testülete – tárgyal Kijevvel.

Az Európai Unió és tagállamai döntő szerepet játszanak Ukrajna azonnali és hosszú távú biztonságában és ellenálló képességében

– idézte a dokumentum szövegét a Die Welt.

Az uniós tervezetben egyúttal ismertetik a konkrét tervezeteket is: katonai és polgári segélyek, humanitárius, pénzügyi és kereskedelmi segítségnyújtás, az intézkedések kiterjednének a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek lakhatására, reformokra, az újjáépítésre és annak támogatására, továbbá a diplomáciai támogatásra.

Tartalmazza továbbá azt is, hogy ha Brüsszel és Kijev megállapodik, egy jövőbeni támadás esetén a feleknek 24 órán belül konzultálniuk kell Ukrajna szükségleteiről.

A dokumentumban nincs szó arról, hogy uniós katonákat küldjenek a frontra, ennek ellenére aggodalomra ad okot, hogy Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője azzal állt elő, hogy az egész EU-ban vezessenek be kötelező katonai szolgálatot. Ami viszont már most elkönyvelhető: Brüsszel folytatni fogj a fegyverek küldését, valamint vállalta az ukrán katonák további kiképzését. Kiderült továbbá az is, hogy az Ukrajnának szánt támogatási alap költségvetése idén ötmilliárd euró lesz, és 2027-ig növelnék az összeget. Egy diplomata azonban hangsúlyozta, nemcsak Ukrajnára kell gondolnia az EU-nak, hanem a Gázai övezet újjáépítésére is.

Több mint 14 ezren érkeztek Ukrajnából pénteken

Az ukrán-magyar határszakaszon 6257-en léptek be Magyarországra pénteken, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 7797-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek - tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szombaton az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 43 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely harminc napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért - áll a közleményben.

A pénteki eseményekről itt olvashat:

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában